Nőgyógyászhoz megyek...

2008-02-07 | dr. Kovács Zoltán | Ideál Életmódmagazin

Bár a nőgyógyászati vizsgálat szűkebb értelemben a női nemi szervek vizsgálatát jelenti, csak akkor lehet teljes, ha az orvos a páciens személyére is odafigyel. Holisztikus szemléletének köszönhetően a szervek állapotán túl figyel az érintett egészségi állapotára, pszichés jellemzőire, valamint szociális körülményeire...

Sajnos ma még az államilag finanszírozott egészségügyben nem bevett szokás, de a magánpraxisokban annál inkább, hogy a nőgyógyászati vizsgálat kapcsán egyszerű módszerekkel szűrik a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a húgyúti fertőzést, az elhízást és az alultápláltságot, valamint a pajzsmirigy-működési zavarokat és a tumorokat, a hasi és kismedencei daganatokat is.

Így készüljünk a vizsgálatra!

A nőgyógyászati vizsgálatra feltétlenül vigyük magunkkal a mensesnaptárunkat! Ha nincs ilyenünk, akkor az utolsó menstruáció első napját írjuk fel! Így sok időt meg lehet spórolni, és több idő jut a lehetséges problémák megbeszélésére.

Jegyezzük meg!
Menses alatt általában nem végeznek nőgyógyászati vizsgálatot, legfeljebb csak tanácsot adnak.

Akár otthonról, akár a munkahelyünkről érkezünk a rendelőbe, húgyhólyagunk legyen üres! Ha viszont húgyúti panaszunk van, gondoljunk arra, hogy a vizsgálat előtt közvetlenül biztosan pisilnünk kell majd. Hüvelyi ultrahangvizsgálathoz szintén üres húgyhólyag az ideális, ellentétben a hasi ultrahanggal.

Jó tudni!

• A nemi aktivitás megkezdésétől évente indokolt a nőgyógyászati vizsgálat: kolposzkópiával, citológiával, a nemi betegségek szűrésével.
• A méh műtéti eltávolítása után viszszahagyott petefészkek esetében is évenkénti vizsgálat szükséges.
• A méh, a petevezetők, a petefészkek műtéti eltávolítása után is legalább kétévenként indokolt nőgyógyászati vizsgálatot végeztetni a szeméremtesten és a hüvelyben.

Szűrővizsgálatok

A nőgyógyászati szűrővizsgálat esetén alapvetően a következőkre számíthatunk:

• korábbi betegségek részletes kikérdezése
• kézzel történő hüvelyi vizsgálat
• méhnyakrákszűréshez (citológia) mintavétel
• mellvizsgálat kézzel, esetleg ultrahanggal.

A kézi vizsgálat kiegészítéseként még megtapintandók a látható elváltozások - pl. műtéti hegek -, a pajzsmirigy, mindkét oldali vesetájék, a kulcscsont feletti és a hónaljárok, valamint a lágyékhajlat nyirokcsomói és a lágyéki sérvkapuk.

A has vizsgálata kiemelt jelentőségű, mert elvégzése során tájékozódni lehet a hasi szervek, a máj, az epehólyag, a lép és a belek esetleges elváltozásairól, szervmegnagyobbodásról, tumor jelenlétéről.

Az általános vizsgálat része a vérnyomás- és testsúlymérés, a menopauza után pedig a testmagasság mérése - ami a csontritkulás fokáról tájékoztat -, továbbá szükség esetén a vizelet- és a végbélvizsgálat. Mindez kiegészülhet a gerinc, az anyajegyek és a visszerek vizsgálatával.

A méhnyakrák szűrése

Minden nő számára, aki szexuálisan aktív (vagy aktív volt), illetve betöltötte a 18. életévét, évenkénti rendszerességgel ajánlott méhnyakrákszűrés.

Ne feledjük: problémamentes esetben is szükséges a szűrés! A méhnyakrákszűrés lényege, hogy kenetet vesznek a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából. A mintavétel után a méhnyak mikroszkópos ellenőrzése - kolposzkópia - szükséges. Ezt követően hüvelytükör segítségével áttekinthető a méhnyak felszíne mellett a hüvelyboltozat és a hüvelyfal is.

Jó tudni!
Méhnyakrákszűrés előtt tilos a hüvelyöblítés, nem szabad tampont se felhelyezni, sőt a nemi életet is legalább egy napra fel kell függeszteni! Menstruáció és köztivérzés alatt nem végeznek citológiai vizsgálatot, miként hüvelygyulladás esetében sem, hiszen ezek az állapotok befolyásolhatják a vizsgálat eredményét.

Milyen kiegészítő szűrés kellhet még?

Az alábbi kiegészítő vizsgálatokat lehet még kérni a méhnyakcsatornából vett minta alapján:

• HSV - herpes simplex-vírus
• HPV - humán papillomavírus
• mycoplasma / ureoplasma-baktérium
• Chlamydia / gonorrhoea-fertőzés

Mindez egybeköthető - vérvétellel - szifilisz-szűrővizsgálattal is.

Fontos tudnivalók!

A méhnyakrák szempontjából magas kockázatú csoportba tartozó nőknek évente kétszeri/háromszori citológiai szűrés tanácsos.

Ilyenek:

• akiknek kórelőzményében méhnyakrákhoz vezető rosszindulatú elváltozást igazolt a szűrővizsgálat
• akiket emiatt már operáltak
• akiknek korábban már volt méhnyakrákjuk vagy más nőgyógyászati daganatuk
• akiknek gyenge az immunrendszerük
• akik rendszeresen dohányoznak, alkohol- vagy kábítószer-fogyasztók
• akiknek nemi úton terjedő fertőzése van vagy volt (pl.: HPV-, HIV-fertőzés).

Fogamzásgátlás és a vizsgálatok

Hagyományos fogamzásgátló tabletta szedése esetén a tabletta felírásakor nőgyógyászati vizsgálat, méhnyakrákszűrés és laborvizsgálat - vérkép, máj- és vesefunkció, vizelet - kötelező! Genetikai vizsgálat ajánlott családi trombózishajlam esetén, mellultrahang évenkénti, mammographia 2-3 évenkénti végzése is tanácsos. Sürgősségi fogamzásgátló tabletta csak az együttlét után 72 órán belül hatásos, ekkor 95%-ban. Felírásakor nőgyógyászati vizsgálat szintén kötelező!

Spirál - IUD - felhelyezése ambulánsan a menstruáció 2-4. napján lehetséges, némi antibiotikumos védelemmel. Levétele csak akkor hajtható végre ambulánsan, ha a nőgyógyászati vizsgálat előtti 1-2 hétben nem volt hőemelkedés, láz, hidegrázás. A spirál cseréje 5 évente minden esetben szükséges! Szülés/császármetszés után legkorábban 3 hónappal helyezhető fel spirál.

Ismétlés szükséges...

Ha meg kell ismételni a citológiai vizsgálatot, akkor azt legkorábban 3-4 hónap múlva lehet elvégezni az előző vizsgálathoz képest.

Ha az előző leleten HPV-fertőzés gyanúja látszik, akkor a megismételt citológia része a HPV-altípusok vizsgálata is.

Ha a méhnyakon elváltozás mutatkozik, valamint ha emiatt műtét történik, akkor a vizsgálatot 3-6 havonta indokolt megismételni.

Mellvizsgálat - mikor és hogyan?

Az emlő vizsgálata minden nőgyógyászati vizsgálat rutinrésze. Otthon az emlő havi rendszeres önvizsgálata javasolt a menses után. Az emlő vizsgálata megtekintéssel és tapintással történik. Vizsgálni kell a mell bőrének elváltozásait és a bimbóállás módosulásait is. Az érintettnek álló és fekvő helyzetben is át kell tapintani az emlőit, valamint a hónalji, kulcscsontárok feletti nyirokcsomókat. Ha a bimbóból spontán vagy nyomásra váladék ürül, akkor azt célszerű vizsgálatra küldeni.

Jegyezzük meg!
Minden nő számára, ha a mellében tapintható elváltozás van, 35-40 év alatt mellultrahang, efelett pedig mammographiás vizsgálat is javasolt. Azoknak a nőknek, akiknek az elsőfokú rokonai között volt mellrákos, a mammographiás ellenőrzést 35 éves korban el kell kezdeni, és évente indokolt ismételni, míg egyébként csak 2 évente. Náluk a genetikai mellrákhajlam szűrése is indokolt lehet!