Erotikus játékok

Én sem, de sokat formálódott, amióta a szerelmemnek így tetszik, ahogy van:)

Én is. De én elégedett vagyok. :) Nem akarok nagy melleket sem.
Én a hátsómmal eddig nem voltam megbékülve, de sokat formálódott, amióta gyakran járok túrázni. :)

Huhh, akkor megnyugodtam...mert én alul vagyok inkább gömbölyű...bár jobban örülnék, ha nem csak így lenne, de ez van.

Exem szokta erre az mondani, hogy az a vékony nő, akit ha d*gsz, akkor látod a hasán, ahogy mozog benne a farkad... :-D

Alul a lényeg a fenti az csak hab a tortán :c)

Elég kérdéses a dolog, mivel pl. vannak nők akik alul gömbölyűek, vannak felül gömbölyűek.. Pl.

Válaszolgatok... igen van egy kicsi plusz rajta, de csak egy kicsi.
Szóval érezze ezt az ember, hogy nem egy salátaevő, önsanyargató.
Vékony alatt én inkább a gyerektestű kínai XXS ruhát hordó, trendinek akorok látszani 160pár centis lányokra gondolok, akiknek nulla popsijuk van. Ma reggel is billgett egy ilyen előttem... sok minden ,megfordult a fejemben, pl, hogy elhívom reggelizni, meg ebédelni, de a semmi pajzán gondolat és ez már gáz nálam :c)))

Akkor tovább kérdezek: milyen a vékony nő? Hol a határ? Akinek a csontja kivan, és a derekát átéred két kézzel? És aki se nem gömbölyded és se nem vékony akkor az milyen kategória?

Gömbölyded nő...igen, sokan mondják ezt, de sosem tudom, mi fér bele a gömbölyded fogalomba, ami még nem a kövér nőt jeléenti.
Aki gömbölyded, azért azon már van egy kis felesleg is, nem?

Én nem... nincs bajom a vékony nőkkel sőtt, de valamiértszeretem a gömbölyded formákat. Félreértés ne essék, nem a gurulósat... az amolyan nem félek hogy kárt teszek benne tipust :c)

Nem tudom, de sztem azért a pasik inkább a vékonyabb nőkre buknak. Nem mondom, hogy a csontsoványakra, de azért ne nagyon legyen rajtuk háj.

Pedig a férfiak nagyobb százalékának inkább a testesebb nők tetszenek. Rajtuk van mit fogni.. És többnyire tényleg vidámabb, vitálisabb természetűek.

Vagy a kövérebb nők inkább bevállalósak amiatt, hogy valami csábító is legyen bennük...mert a testükkel nincsenek jóban, és azzal nem tudják elkápráztatni a pasikat.

Na, nem olyan nagy mértékben gondoltam. :)

Lehet, hogy igazad van, de ennek látható jelei is lennének: bajusz, erős szőrzet, stb... Mondjuk sok ilyen nőt még nem láttam élőben, de azért bajszot nem láttam a fotóikon! :-)

Egy link róla.
hirosindex.hu/noknek/hhormon/

Talán ennek okait sok esetben a hormonokban lehetne keresni.
-Csak találgatok most-
Talán több a súlyosabb nőkben a tesztoszteron. Ami a nemi vágyat és az agressziót is fokozza.
De nem minden esetben lehet ez az ok..
Mit gondoltok?

Cserebogár :DDDDDDD Hát sokmindent nem tudtok ti még rólam ;)

No nézdd már, miből lesz a cserebogár! Üdvözöllek a klubban, pici Domina! Vagy inkább switch? Én inkább switch-nek érzem magam, olyan 80% Dom, 20% sub. Néha el tudnék viselni egy határozott nőt, amint épp megszerzi magának, ami az övé! :-D

Na, tőlem a dominancia nem áll olyan messze :) Anno volt ilyenben részem, azaz ez volt a feladatom (eleinte nehézkesen ment, de aztán jöttek az ötletek) :) Mit ne mondjak, élveztem ;)))) De aztán váltottunk és azt is ;))))

Megnyugtatlak, hogy én is a küszöbön állok; kukkolok befelé, de valahogy kicsit taszít is... Vannak dolgok, amiket már "kiloptam" a szobából; pl. az ízléses, mutatós kötözés; a kényelmes kikötözés, amiben órákat el lehet töteni kéjek közt "vergődve"; a domináns viselkedés; ijesztgetés a pálcával, korbáccsal - de lesújtani még nem tudnék vele, pláne nem erőből...

Ismét ez a MÁSság..grrrrrr :P
Ébredeznek a vágyak...hmmm...de engem a tettlegesség nem vonz. Azaz van, amiben benne lennék és csak lágy BDSM, de az igazi, durva dolgokban szinte bizton állíthatom,h soha :S Pedig ha nagyon ki vagyok éhezve, akkor hihetetlenül durvákat is megnézek és felizgatnak...masztizok rájuk:S

Nos, mint tudjuk, te egyrészt MÁS vagy :-); másrészt még fiatal; a Te korodban még csak ébredeznek azok a vágyak, amelyeket később tettek követnek; így még azon sem lennék meglepve, ha majd 10-20 év múlva összefutnék Veled egy BDSM chat-en is... Amúgy meg nem kategorizálni akarok én mindenkit, csak kicsit mesélni a BDSM-ről...

Kutato, engem vajon hova sorolnál? Engem, akit roppantmód felizgat a durva játékok látványa,de az életben nem szívesen lennék alanyuk... Hm????

Nem hiszem,hogy egyszerű lenne téged megbotránkoztatani. :)Egyébként sem célom,hogy mindenhol a középpontban legyek.Csak érdekes volt a téma gondoltam hozzá szólok.

"Miből gondolod,hogy a szolidabbak csoportjába tartozom? :)" - Csak abból, hogy Te még nem botránkoztattál meg engem! :-D

Meg sem fordult a fejemben,hogy téritési céllal írtad volna le a tapasztalataidat.Érdekes volt olvasni róla. Eddig mindig csak olyanok véleményét olvashattam akinek sztem élénkebb volt a fantáziája,mint a tapasztalata..
Miből gondolod,hogy a szolidabbak csoportjába tartozom?:)
Én ammondó vagyok,hogy ha valakinek ez a jó,hát tegyen kénye kedve szerint.

Teljes mértékben igazad van; de én nem is térítési céllal írtam le ezeket, hanem miért ne alapon; mert épp nincs jobb dolgom, gondoltam megosztom veletek a BDSM világában eltöltött első hónapom tapasztalatait. Hátha mások korlátlan nyitottsága majd könnyebbé teszi nektek szolidabbaknak előhúzni a párna alól a vibrit... :-D

Én most szabad vagyok! Amíg partnerem volt, nem lett volna etikus a háta mögött ilyesmikkel foglalkoznom; őt meg nem érdekelte ez az egész. Most megtehetem, hogy ezzel (is) foglalkozzak, aztán ha összejövök valakivel, úgyis csak az lesz, amit mindketten vállalunk. Nem hiszem, hogy én valaha is profi BDSM-esek életpályájára állnék...

A BDSM-nek is vannak szólidabb véltozatai is amit sztem nem csak a túl súlyos hölgyek részesitenek elönyben. Azonkívűl sztem kevés az az ember aki ténylegessen fel meri vállalni első alkalommal,hogy milyen különlegességeket mer bevállalni.
Tudom ahol most mozogsz ott direkt ezért vannak ott az emberek,de 30 felett sem mindenki meri bevallani akár a legjobb barátai előtt sem,hogy vonzódik akár a segédeszköz használatához akár az anális szexhez...

Értem...
Bár én mindig is szerettem a nem kis nőket... pont emiatt van bennük valami belső sugárzás.
Igaz vannak olyanok is akik picit husibbak, jól is néznek ki, de folyton nyávognak, hogy nekik így nem jó a kinézetük, meg bla bla bla... pedig ők is tudnának ragyogni.
Na mindegy.

Azt már régen észrevettem, hogy minél több a plusz kiló egy nőn, annál boldogabb; holott a logika nekem azt diktálná, hogy egyre többet gúnyolják, meg beszólnak neki... Azt hiszem, a dolgot más irányból kell megközelíteni: pl. a magukat nyíltan vállaló melegek is sokkal boldogabbak és bevállalósabbak a többinél. Aztán rájöttem, hogy ez mind pontosan az őket ért sok kezdeti inzultus miatt van: őket már nem érdekli, hogy mások mit szólnak ahhoz, amit ők csinálnak! A kövérségük vagy meleg voltuk kapcsán már egyszer lerázták magukról a társadalom véleményét, így amikor arra kerül a sor, hogy a felszabadult, tabumentes szexre térjenek át, már nem is foglalkoznak mások véleményével. Én pl. vízöntő vagyok, eme jegy hordozói általában magasról tesznek mások lesajnáló véleményére - talán ezért sem csinálok nagy titkot az érdeklődési körömből... A nevem meg a telefonszámomat csak magánban adom meg, a többi felőlem közinformáció lehet! De ha kiderülne, hogy én vagyok én, tán arcizmom sem rándulna...

Tényleg ez miért van?
A testesebb nők bártabbak, érdeklődőbbek, vagy mi?
Magam is észrevettem ilyen irányú eltolódást.
Mármint, hogy a filigrány kicsiny nők nem annyira "merészek".

Szösz, ha megnézed az adatlapomat, akkor láthatod, hogy én előbb elriasztok mindenkit magamtól, aki fél önmaga és az erotika jobb megismerésétől; aztán ha ezek után még mindig mernek nekem írni, akkor majd megmutatom a szolidabbik énemet is... :-D Így valóban jóval kevesebb levelet kapok, mintha aranyos kissrácnak állítanám be magam, de az a kevés már sokkal célratörőbb; így összességében azt hiszem, jó stratégiát választottam... A gondom csak az, hogy a BDSM irányában érdeklődő hölgyek - hát hogy is fogalmazzak finoman - általában kissé túlsúlyosak hozzám képest... A méreteimben hozzám passzoló hölgyek száma egyenlőre a nulla irányába konvergál... :-(

Talán rájöttem :-p

Ja, a rövidítések kifejtése kimaradt: az S/M ugye triviális (Sado/Mazo), a D/s pedig a Domináns/Szubmissziv (Uralkodó/alárendelt) rövidítése.

Egyben válaszolok a kérdésekre. Mint említettem, BDSM keresőkön mozgok mostanság. Ott nem huszonéves "elsőbálozók" vannak, hanem jellemzően a 3x-4x-es korosztály, zömében elváltak, túl vannak már a szokásos igényeken. Pontosan tudják, hogy nagyon szép dolog a szerelem, de megint más dolog az, hogy hogyan lehet aktív és kielégítő szexuális életet produkálni huszonévek múltán... Aki ide beteszi a lábát, vagy rögtön lelép, mert rájön, hogy rossz helyen kapisgál; vagy már eleve azért jött ide, mert rájött, hogy ez az Ő igénye, és megpróbálja megkeresni hozzá a társát. Amikor én először odakerültem, és megírtam, hogy hagyományos értelemben vett társat keresek magamnak, majdnem kidobtak! :-D Azóta már megismertem őket, és tényleg cyber-barátok; pontosan tudom, kinek NEM mernék a kezei közé kerülni, és azt is tudom, kivel ismerkednék meg komolyabban. Most kb. itt tartok, tanulok, okosodok... Az idézett kódok pl. az S/M a szado-mazó szex, ami feltételezi, hogy a pár egyik fele deklaráltan mazó; a D/s pedig olyan párocska, ahol erőszak nincs, max. egy szolid kis kötözés. (Mindkét felállásnál igaz, hogy egyvalaki irányít, akárhányan is vannak a csapatban.)

Én is épp ezt mondtam, nem hiszem, hogy szabad rögtön az elevenbe vágni...azaz, kivételes eset, ha a hölgy is hasonló beállítottságú, és el is árulja magáról ismerkedés előtt vagy az elején. Vagy ha épp olyan körökben ismerkednek meg.

De gondolom te sem úgy képzelted el a dolgot,hogy megismered a partnered és rögtön be is avatod,hogy te vonzódsz a BDSM iránt:)Meg sztem mindenkinek előbb magában kell tisztáznia,hogy saját maga mit akar,mi az a határ amit még megtesz ezen területen ill.mi az ami még belefér a partnerénél.

Vagy ezen komlex kombinációból kiemelt elemek?

Ja meg mi az hogy S/M meg D/s?

Úgy mondod, mintha ezek az emberek már szinte barátok lennének...nem nagyon tudom elképzelni, hogy egy barátommal egyszer csak d*g*nk egyet, aztán folyik az élet tovább...majd ha ránk jön, megint, satöbbi satöbbi...

Ez is az alapvető különbség a profi és a "háztáji" BDSM között. A profik ismerik egymást, és úgy járnak egymás "stúdiójába", mint átlagember a különféle éttermekbe: most egy kis olaszos, most egy kis görögös, most meg indiai kaját akarok enni. Ők meg csak egy kis leszbi S/M, most D/s játék, stb. Én csupán "amatőrködöm", és szeretném összeszedni innen is, onnan is a legjobb trükköket, fortélyokat; hátha majd lesz olyan partnerem, aki nyitott lesz erre is...

Érdekes,hogy nekem is ez jutott eszembe mikor bele olvastam a témátokba.Szóval nem mindegy,hogy az ember egy megszokot partnerrel próbálgatja a dolgokat,vagy egy vadidegennel.
Ettől függetlenül én is sok olyan történetet olvastam ahol nők ill. férfiak gondolkodás nélkül ugrottak bele ilyen dolgokba.

Fokozatosság, intenzív levelezés előtte, személyes találka, korábbi sub-ok megkérdezése (!) - ez szokott a bevált módszer lenni a BDSM világában. De hallottam már olyat is, hogy egy sub az új partnerrel először egy félórás IQ tesztet töltetett ki, és ha nem ért el bizonyos pontszámot benne, akkor sorry, de lógó orral mehetett haza... A profi BDSM egy roppant érdekes világ, én is még csak most tanulgatom. :-) Keresem a helyem, próbálom, hogy mi hogy jönne be nekem. De tetszik! Sokkal kevésbé álszent, mint a "hagyományos" udvarlási rítus...

Azért azt gondolom, nem ugyanaz bízni valamiben, vagy megbízni valakiben, és kitenni magad mindenféle dolognak vele...
Persze, bízik az ember a normális dolgokban, például, hogy a pasi, akivel a társkeresőben megismerkedtem, nem a baltás gyilkos...de sose tudod, kivel állsz szemben, főleg nem interneten keresztül. Na és a testemet kitenni egy idegen kénye-kedvének...hát nem tudom.

Nos igen, a bizalom; de ilyen alapon hogy bízol meg egy diszkóban melléd lépő jóképű srácban, hogy azt hozza az ágyban, amit vársz; és nem csak duma részéről a "tetszel nekem", hanem tényleg mi a garancia arra, hogy tényleg nem fog megcsalni, meg hasonlók? Hát kipróbálod, és bízol a legjobbakban...

A BDSM világában is ugyanez megy, vannak speciális BDSM fórumok, ahol nyíltan vállalja minden ember az extra vágyait; hogy ő most sub vagy dom, esetleg switch, azaz hol dom, hol sub szerepet szeretne játszani; partnertől vagy a naptári naptól függően... Kérsz levélben pár "történetet", azaz egy szerepjáték leírást, és ha szimpatikus, akkor bevállalod, hogy Te leszel az egyik szereplője a történetnek. Aztán ha bejött, újabb szerepet keresel magadnak, egyre bátrabban, egyre gátlástalanabbul... És egyszer csak azon kapod magad, hogy ismeretlen sub-ok írnak, hogy szeretnének a szolgáid lenni; vagy épp ismeretlen Dom ad ellentmondást nem tűrő parancsot neked, hogy mikor és hol legyél, mit vegyél fel, stb. Az internet tele van ilyen sztorikkal, van benne nagyon jó, de vannak laposak, bénák, fantáziátlanok is...

:):) Tetszik a megfogalmazásod...
Igen, valóban igazad lehet...
Csak azt azért mégsem értem, hogy ha idegen ember csinálja a szado-mazo dolgokat, hogyan bízhat meg benne...annyira, hogy az agya összekeverje az érzést. Igen, azt hiszem, ahhoz, hogy bárminemű "nem hétköznapi" dolgot kipróbálj valakivel, maximálisan bízni kell a másikban. És igen, szeretném kipróbálni, milyen, "Amikor kikötnek, szemedet bekötik, lelöknek az ágyra, letépik a ruhát rólad, és úgy beakasztják a lompost, hogy nagyanyó korodban is összerezzensz tőle, ha eszedbe jut..."

Van még egy érdekes dolog ebben a BDSM témában. Az ember az érzékeit egyfajta "körökbe" rendezi. Amikor valaki nagyon boldog, sírni tud. Vagy ha nagyon nagy tragédia éri, egyszerűen elröhögi magát, mert nem tud normálisan reagálni rá! Ugyanígy ha a kéjes örömök csúcsán egy nő arcára nézel, hát...lehetne akár a fájdalom jele is, ahogy eltorzul az arca, és megfeszül a teste... :-D Ilyen alapon nem kizárt, hogy bizonyos embereknél pl. a fájdalom egy az egyben gyönyörérzésként jelentkezik. Az agy számára mindkettő csak inger; az emberek azért félnek a fájdalomtól, mert az életben maradási ösztön azt diktálja, hogy kerülje a fájdalmat. De ha a fájdalmat egy olyan embertől kapja, akiben megbízik - és ez egy nagyon fontos dolog a BDSM világában - onnantól fogva a fájdalmat veheti egy az öröm egy újabb dimenziójának. Vagy egyszerűen olyan fantázia-képeket húz rá, amelyek izgatják; melyik nő ne álmodott volna már életében legalább egyszer nemi erőszakról? Amikor kikötnek, szemedet bekötik, lelöknek az ágyra, letépik a ruhát rólad, és úgy beakasztják a lompost, hogy nagyanyó korodban is összerezzensz tőle, ha eszedbe jut...

Elfeledkezel arról, hogy egyes emberek "betegek", és pl. kéjes örömet okoz nekik a fájdalom! Gondolj pl. a fakírokra: vásárokon mutogatták magukat, amint tűket szurkálnak a kezükön keresztül. Ma vagy elmegy egy Fábri Show-ba egy ilyen számmal, vagy ha ott nem vevők a műsorára, akkor mit tegyen? Elmegy egy partira, és ott mutatja meg másoknak, mit kibír... Vagy egyszerűen annyira szeret valaki játszani a nemi szervével, hogy az már beteges. Mit csinál? Megkér valakit, hogy kösse ki, és akkor nem tud magához nyúlni, a másikra van utalva, és ezzel megnöveli az izgalma idejét.

Abban igazad van, hogy mivel én nem szeretem a fájdalmat, én sem értem, hogy miért jó, ha valakit egy fájós lovaglópálcával jól eltángálnak. De tudomásul veszem, hogy van ilyen, és nem akarok neki fájdalomcsillapító tapaszt adni; csak élvezze ki, amit akart...

És igen, a BDSM nagyon sok ága szerintem mindenki hálószobájában előfordult már! Azt hiszem, egyetlen apró lépés dönti el, hogy valaki BDSM kedvelőnek tartja magát, vagy ellenzőnek: hogy beismeri-e maga előtt, hogy ő a misszionárius póznál néha bizony többre is vágyik...

Érdekes volt mindig is számomra, hogy hogy lehetséges, hogy ha valaki izgalmasnak talál egy másik embert, miért nem elég neki, hogy ott van, látja a testét, érzi az illatát, hozzáérhet, és azt tehet vele, amit csak akar, szeretgetheti, csókolhatja, szexuálisan érintkezhet vele többféle módon...és persze kipróbálhat vele többféle játékot...miért kellenek az extrém dolgok. Persze extrémnek csak annak a szemében tűnnek ezek a dolgok, akiket nem vonz. De olyan, hogy miért jó kínoznunk magunkat vagy egymást, nem fér a fejembe. Miért jó a fájdalom, a képtelen helyzetek...stb. A kikötözés, a segédeszköz-használat, az enyhén domina szerep, vagy fordítottja, az anális szex, minden, ami az izgalom fokozását, vagy élvezet növelését szolgálja, sztem normális szex kereteibe sorolható, de a durvább dolgokat nem nagyon értem...Tudom, van akinek az egyszerű orális szex sem fér a repertoárjába. Ízlések és pofonok persze.