Hűtlenség, megcsalás

Hát pedig én is ilyen dolog miatt szakítottam, persze volt más is, de a fő az hogy az ex-em azt mondta hogy a férfinek kell a más nő p....ja, mert egy idő után megunja az otthonit, hiába mindent megkap amit akar a feleségtől, barátnőtől. Én is mindent megadtam neki amit csak akart és mégis azt mondta hogy ő néha félre szeretne lépni, ha nem is most akkor 2-3 év múlva tuti. Erre mit mondjak, Isten vele. Ennyi

Itt igazán mind a 3 fél hibás.
Hiszen ok, h a férj az, aki végül eldönti, h félrelép-e és ezt nem úri passzióból teszi. Nem azért szoktak félrenézni,mert nincs jobb dolguk, mert otthon minden rendben van a feleségével (lelkileg-testileg).
Persze nem akarom szépíteni a dolgot, mert gusztustalan a megcsalás, gusztustalan az a nő, aki el akar szakítani egy férfit a családjától, gusztustalan a férj is , aki félrelép...de van mindehhez némi köze a feleségnek is..nem is pici. Ha otthon minden oké, akkor minek megy félre a pasi?

Hidd el,nekem is megvan a véleményem az ilyen nőszemélyekről,de a férjednek kell/kellett volna azt mondani,h:"állj,nekem feleségem,családom van,szeretem őt/őket".Igen,kérdezhetjük,h milyen nő az ilyen.Egyenlő a nullával.Es milyen az ilyen férj?? Hát az is egyenlő a nullával...

Nekem ez zavaros, Myrjam. Vagy egy szeretője a férjednek, aki hozzátok telefonálgat, és ki akar túrni? És mit mond, ha felhív?

Akkor esetleg ugrálhatna,ha a férj elvált lenne,és nem lenne családja

Persze azt nem mondtam,hogy a pasas nem hibás,itt csak a rra a nőszemélyre vonatkozó dolgokra szerettem volna kitérni,hogy azért tudja már hogy hol van a helye

Azért lehet nem lehet okolni,de hogy tudatában van annak,hogy az a férfi házas és családos,és a feleség helyébe akar lépni,és elszedni mindent ami a feleséget illeti,az azért már gusztustalan,én mindenesetre a helyében,kicsit azért távolabb tartanám magam,olyan szinten,hogy legalább nem szeretnék mindenáron mostoha lenni,és elvenni azt,ami a feleségé,most ezt nem ragozom,szóval ez csak egy ilyen gusztustalan kis ribandc lehet,mivel nemis annyira egyértelmü

Ne haragudj,de itt nem lehet CSAK azt a nőszemélyt okolni.Mindenhez két dolog kell.És a Párod nem gondolt arra,h neki felesége van?Szeret egyáltalán?

Ezt csak azért írom le,hogy mások is tudjanak okulni ebböl

Nem az a baj,hogy nem használja ki,itt már azért nagyobb dolgok is szóba kerültek,csak én az igazat megvallva,nem figyeltem rá oda,és az a k kihasználta az alkalmat,de az még hagyján

Te jó ég!A férjed azért annyira nem ostoba,h ne használná ezt ki!És ezt az egészet a Párod mondta el neked??

de ha megtudom meljik az,annak annyi lessz

szóval egyre jobban idegesít engem ez a kis szutyok csaj,bár nemtudom ki ez,de sejtem

Hát én nem tudom hogy egyes kis k-ák mit képzelnek magukban úgy mégis,idetelefonálgat a férj lakására,hivogatja,az nem zavarja,hogy a felesége is otthon van,nem zavartatja magát,lassan azt veszem észre,hogy ki akarja húzni a lakást,a feleség,és a gyerek alól,de a férj titkolja,hogy ki ez,mert tisztában van azzal,hogy a feleségének milyen tulajdonságai vannak,szóval ez a szutyok bepofátlankodott az életünkbe,de ki fogom iktatni,mert úgy veszem észre,hogy az ostoba férjet csak lehúzni akarja,még a hangja se jó,valami legalja lehet,szóval ne gondolják,hogy tűrve lessz,adok én nekik,elösször leorálozza,a z ostoba férj persze hogy örül ilyennek

ez nem keksz társkereső:D

Mindegyik nővel akar....

egyszer csak megkomolyodnak a férfiak is...

veled csak érzelem nélkül lehet szexelni?

ha érzelem nélkül is tudsz sexelni akkor irhatnál nekem!Kiprobálnám veled,mert elég jókat,és érdekeseket irtál!!Puszy!!!

Ez a hozzászólás moderálva lett!

még kérded, miért van ez? ezt hívják lelkiismeretnek. talán előbb szakítani kéne a pasiddal!

Sziasztok!
Én is nagy dilemmában vagyok. Lassan 4 éve vagyok együtt a párommal. Megismerkedésünk után 1, 5 évig szinte naponta találkoztunk, majd mivel már nem ott dolgozik és nem egy helyen lakunk, így már nem. Hétvégén találkozunk, nyáron pedig hosszabb időt töltünk együtt. Eleinte jó volt a sex, naponta akár többször is. Mostanság viszont(ami lehet már vagy 1 éve is meg van) még a hétvégék sem "dobnak fel", mintha nem is kívánnám, ha találkozunk. Közben úgy érzem, hogy jó lenne mással is kipróbálni, hogy milyen lehet (ő még csak 2. pasi az életemben). Ismerkedtem itt a neten. Egy pasival már párszor taliztam, már eljutottunk egy bizonyos szintre, de amikor megtenném a következő lépést, nem megy. Pedig kívánom, hogy magáévá tegyen. Szerintettek miért van ez? Nem tudom mi van velem. . .

Érdekes vélemény, látni benne a rációt. De vajon tényleg ennyire az anyagiakon múlna? Akinek van rá pénze, az hűtlenkedik? Akinek pénze van, azzal hűtlenkednek a legszívesebben? Ez némiképp úgy hangzik, mint a prostitúció...

Nincs ellenetét a véleményeink között.

A házasságkötésnél...
Nekem speciel nem hiányzik a házasság, a ceremónia. Ez amúgy pont az elmúlt napokban volt téma 1-2 topikban. Mégis hűséges vagyok..és nem azért, mert megfogadtam volna magamnak vagy Páromnak ígértem volna meg és nem is azért, mert nem akarom Őt ezzel megbántani. Nekem így jó, nem érzek késztetést arra, h megcsaljam. És szerintem él a Földön még sok pár, akiknek a hűség egy teljesen természetes dolog, nem kényszer, nem fogadalom, nem lemondás.

Igazad van, nem kényszer, ám mégis eskűtétel keretében kell megfogadni a ceremóniákon.

Nem hiszem, h mindenki így gondolja. Ez nem egy kényszer magunkra nézve, egy elvárás a másiktól, egy kötelező dolog, amit el kell fogadni. Bár biztosan vannak, akik így fogják fel, de szerintem ha igazán szeretünk valakit, akkor ez nem egy kalitka, egy lánc, ami miatt szenvedünk, hanem egy természetes velejárója annak, h mi azt az embert szeretjük és nem akarunk mást.

A hűség egy klasszikus igény, abból a korból, amikor a javak nem voltak elegendőek ahhoz, hogy egy másik férfi által nemzett gyermeket is fel lehessen nevelni anélkül, hogy a saját jussa csökkenne. Meg lehet figyelni, hogy hűségnek inkább a szgényebb rétegben volt szerepe, hiszen már az ókorban és középkorban is, a gazdagok nem voltak érzékenyek erre, ahogyan a gazdag rétegek ma sem érzékenyek rá.
Jó példa Tahiti szigete, ahol az álelmiszerért szó szerint ezer éve csak a kezeket kellett kinyújtani, akkora volt a bőség az ott élők számához képest. A hűség iránti igény egyszerűen ki sem fejlődött.

Most párkapcsolatokról volt szó...
Azt hittem, azzal kapcsolatban írtad a megfelelést...

Csakhogy én a megfelelést a "külvilág" felé írtam, nem a párkapcsolaton belül. Kezded kiforgatni a szavaimat :P

Még valami: megfelelni.
Ez egy érdekes gondolat volt. Megfelelni azt jelenti, h szelektálsz magadból és csak azt adod, mutatod, ami szerinted a legjobbat hozza ki, legjobb képet mutatja. Ez munkában, suliban még működhet, de h a párkapcsolatban is elvárásoknak kelljen megfelelni, eltitkolni ezt-azt, nem megmutatni ezt-azt, vagy másképp viselkedni, mint amilyenek vagyunk, csak mert a másik azt jobban preferálja...ez az én szememben nem kapcsolat. Ha meg kell felelnem a másiknak, akkor vagy nem ismer engem vagy nem is engem szeret. Mert vagy meg akar változtatni vagy eleve más (vagy nem teljes) képet mutatok magamról, ami megint nem alkot teljes képet a lényemről.

Épp ezt írtam, h rengeteg ember hűtlen. Sőt, sok esetben tudok hűtlenségről úgy, h a megcsalt nem is sejti...de én nem avatkozok be ismerős kapcsolatba. Mindenki nagyon jól tudja, h én milyen vagyok. Van, aki ezen csak mosolyog, más teljesen egyetért. Mert bizony élnek még ilyen emberek...

És igenis az őszinteség alapja egy kapcsolatnak. Mert miért csal meg valaki valakit?
Mert valami hiányzik neki, amit tőle nem kap meg.
Mert valami nem tetszik neki úgy, ahogy a kapcsolatában van.
Mert valamit ő másképp akarna.
Stb...stb...

Mindennek oka van...egy jól működő kapcsolatban, ahol szeretik a felek egymást, valami bekövetkezik, valami kiveszik, ha ez az egymás iránti tisztelet megszűnik és félrelép valaki. Akik viszont őszinték és képesek kommunikálni és fontos számukra a másuk, akkor áthidalhatják azokat a problémákat, amiket sok ember magában tartva szenved és másnál keresi a megoldást.

Szóval, nekem a hűség olyasmi, ha valakivel együtt vagyok /még, ha iszonyat bonyolult is az élete/tünk/, más nővel közös gyerekek stb., külön anyagiak félig meddig/, de az evidens legyen, hogy rajtam kívül a másik nővel /sőt egy más nővel sem.../ nincs szexuális kapcsolata, sem érzelmi kapcsolata már. Azt érezni lehet szerintem, hogy egy kapcsolatban az érzelmi hőfok milyen - meg a szexuálisat is. Én annak vagyok a híve, ha az érzelmi és szexuális "hőfok"-ban hibát látok..., azt jelzem, és "addig ütöm a vasat, amíg meleg"..., vagyis, ha pillanatnyi problémák, külső körülmények nehezítik a kapcsolatot, emiatt elfáradtunk egy kicsit a kapcsolatban - akkor el kell kezdeni valahogy "felpörgetni", szövegelni, a másik fejébe "peletáplálni", hogy nekem pillanatnyilag mi a problémám - ilyenkor még kiderülhet az is, hogy a probléma, - amit én annak láttam - valójában nem is az, csak én értékelem túl stb. - de, amíg nincsenek tisztázva a kapcsolatban az esetleges félreértések, megbántódás, tüske van valamelyik félben, addig az egy veszélyes helyzet egy kapcsolatban - és szerintem az ilyen helyzetekben szoktak meginogni emberek egy kapcsolatban - ahelyett, hogy próbálnánaknetán végletekig is elmenni, hogy megfejtsék, mi a párjuk pillanatnyi problémája. Persze csak azért a kapcsolatért érdemes küzdeni, aminek van értelme, halott kapcsolatért teljesen felesleges mondjuk.

Persze, a sportot űz a megcsalásból már egy másik eset. Na, ők azok, akikkel nem lennék kapcsolatban. Meg azt az állandó streszt nem bírnám, hogy huzamos ideig csaljak valakit :P

Az őszinteség valóban minden valamire való kapcsolat alapja - de, ettől függetlenül, ha akivel együtt vagyok netán félrelépne egy futó kalandban /mondjuk kicsit becsípve vagy ilyesmi/ - szóval olyan igazából érzelmeket nélkülöző "csak szex" félrelépés lenne - akkor inkább örökre titkolja el azt az egyetlen egy alkalmat - ugyanis nem szeretnék időtlen időkig arra a félrelépésre gondolni, és egy érzelemnélküli félrelépést belevinni egy kapcsolatba talán érdemtelen is. De egészen más helyzet már az, mikor egyik vagy mindkét fél rendszeresen sportot űz a megcsalásból-félrelépésből, állandóan párhuzamos kapcsolatot/okat/ fenntartva, vagy pár alkalmas "kilengéseket" folytat, azt biztosan nem tűrném el.

Azzal egyetértek, hogy, ha valaki hibát követ el, annak megbánásával igen is megváltozhat benne nagyon sok minden, adott esetben rávilágíthat egy-egy hiba arra, hogy valójában miért is történt, mi volt az egésznek az oka. Egy megcsalásból - persze itt nem arról beszélek, mikor valaki "sportot űz a megcsalásból-hűtlenségből" adott esetben lehet tanulni az egész kapcsolatnak, átértékelődhet a kapcsolat, előjöhetnek a miértek, és az, mit kellett volna másként csinálni, tenni a kapcsolatban.
Mondom ezt én, aki még senkit sem csaltam meg - tudtommal engem sem csaltak meg /de ebben ki lehet totál biztos/, de ettől függetlenül az emberi érzelmek igen is lehetnek végletesek, ambivalensek, hűség ide- vagy oda, emberek vagyunk, és néha "megbotolhatunk", de persze a megbotláskor mindenkinek mérlegelni kell, hogy mit veszíthet egy-egy félrelépéskor esetleg, és megéri-e veszélyeztetni a kapcsolatot ilyesmivel.

Hogy milyen minőségben, mennyiségben lennék elnéző, abba nem mennék bele. Van 1-2 ffi az ismeretségikörömben, akiről tudom, hogy ezen a téren már nekem is sok lenne.
Jó páran nyílt kapcsolatokban sem akarnak hallani a "vetélytársról", mert a teremtő nagyon mélyen beleültette az emberbe a féltékenységet. Én meg kibeszéltem a "többieket" azzal, aki hasonló hozzám.


A hűségről szőtt handabandát tartom hülyeségnek, nem hülyéztem le senkit. Én sem vagyok hülye, pedig gondolok hülyeségeket.
Aki a handabandát beveszi, azt tartom naivnak.
Pl. Te mélységesen elítéled a hűtleneket, és fennhangon hirdeted a mindenek felett álló őszinteséget. Ezért minden bizonnyal Te hűséges embereket ismersz. Mert Neked ezt a képet fogják mutatni. Én nem ítélkezek, és nem gondolom, hogy az őszinteségen alapul mindden. Nem őszintének kell lenni a világban, hanem megfelelni. Ebbe növünk bele. Mivel én így gondolkozok, ezért azok az emberek, akik neked az erkölcsi tételeket ledarálnák, nekem a hűségről felállított sablonon kívül elmondják azt, ami a felszín alatt van.
Ha egy erkölcs csősz belőlem minden áron választ akar kicsikarni, akkor én sem leszek vele őszinte. Elütöm a dolgot vmi sablonos mondattal, ami nem áll távol a gondolatvilágomtól, és elterelem a beszélgetést. Egyébként meg ha nem muszáj megszólalni hallgatok.

Különbözőek vagyunk.Ezek szerint te elviselnéd azt a tudatot, h a pasid más nőt d*g, nyal...akár egyszeri alkalommal, akár szeretős kapcsolatban. Vagyis ha ezek mellett jól meglennétek, összetartanátok, akkor belefér az évig 1-2 p*nci.

Én azért nem hülyézem le azokat, akik hisznek a tiszteletben, hűségben. Abban egyetértek, h nagyon sok ember lép félre...rengetegen. Sokan nem tisztelik a párjukat vagy már nem szeretik. Ez az ő döntésük. De aki amellett dönt, h egy embert szeret, kíván és tisztel, azokat nem kell naívnak nevezni. Naívság lenne azt hinni, h a szerelmes ember nem lép félre? Szerintem nem. Persze manapság olyannyira ritka a hűség, mint a fehér holló...hajajjj...de vannak olyanok, akik ezt az értékrendet képviselik és nem egyfajta rabláncként, nem muszájból, hanem mert nem éreznek késztetést más ember iránt.

Én nem hiszek abban, hogy azt a hibát, amit az ember egyszer elkövet, el fogja még egyszer. Az emberek a saját hibáikból tanulnak igazán.

Nem tudok róla, hogy bárki is valaha megcsalt volna. Viszont vannak olyan pofonok, amivel jobban meg lehet bántani egy nőt. De már megbocsátottam. Sok időbe telt, és talán tudat alatt bosszú volt, amibe elkeseredettségembe menekültem.

Szerintem ezt az egész hűség dolgot túlzottan felfújják. Hülyeségnek gondolom, mert az együttműködés és kitartás sokkal fontosabb szerintem, mint az, hogy mondjuk a 40 év közös életünk alatt lefeküdt mással. De mindegy, ez olyan dolog, hogy igazodnom kell a szigorúbb szabályokhoz, ha X mellett akarok maradni.
Aki beveszi azt a sok baromságot, amit erkölcsösen erről mondanak az emberek, az naiv. Persze, hogy azt mondja az ember, hogy ő nem, mert a társadalmi nyomás, és a megfelelés miatt nem mondhat mást. Ha viszont bukott angyal az ember (vagyis tudják róla, hogy nem szent), és mások bizalmába tud férkőzni, akkor meglátja, hogy a felszín alatt más van. A páromnak hála sokan tudják, hogy megcsaltam. És ezek után megtudtam, hogy ő is, meg ő is meg ő is volt már hűtlen élete során. Olyan emberek, akikről senki sem hinné. Nem azért bíznak meg az emberben, mert mindig őszinte, hanem azért, mert be tudja fogni a száját. Meg ugye van, aki nem mondja ki, de le lehet vágni pár mondatból vagy csak egy pillantásból, hogy a megcsalást ő is bocsánatos bűnnek tartja, és nem véletlenül.

bennem elveszne a bizalom ha megcsalnának. ha egyszer megtette megteszi többször is.

és hányszor bocsiznád meg??? mert a pasik könnyedén vérszemet kapnak és aki 1x megtette az többször is megteheti...

Én megbocsátanám a megcsalást. Szerintem alig van megbocsáthatatlan bűn.

egyetértek veled. Ez már mindenképp rányomja a bélyegét egy kapcsolatra, mondhatni ilyenkor már valami végleg meghal a dologban...

én sem néznék el egy megcsalást..
1- gyáva volt hogy félrelépett ahelyett hogy velem beszélgetett volna a dologról.. mi hiányzik nálunk..stb..egyszerübb utat választotta..
2- mivel az 1-st kihagyta.. annyira nem is fontos neki a kapcsolatunk, hogy mindenáron megmentse.. hisz tudta mik a következményei ennek..
3- aki 1x félrelép az többször is megteszi.. pláne ha azt láthatja hogy megbocsizzák neki.. sőt még mi akarunk változni hogy jáájh.. mit tehettem rosszul hogy a drágám félrekefélt....
4- én sem tudnék benne bízni.. és ez a kapcsolat halálához vezetne...

Én teljes mértékben megértem a döntésed,de a helyedben én nem ezt tettem volna. De hangsúlyozom,hogy ez csak az én véleményem:de ha vki egyszer megtette,megteszi mégegyszer. És én már csak amiatt sem maradnék olyan férfival,aki megcsal,mert soha nem tudnék bízni benne. Remélem jól döntöttél

Sziasztok

Végigolvastam amit írtatok.

"Mert bizony ha nem mondunk el semmit, nem beszéljük meg a problémákat, akkor azok nem fognak maguktól megoldódni, megváltozni. "

Én is ezt vallom, és volt is olyan, hogy mondtam neki, hogy figyelj, én boldog vagyok, de ha valami zavar, vagy nem tetszik, akkor szólj. ok, lehet, hogy nem így megy, csak mondani akartam neki, hogy tudja, és nem szégyen. De azt mondta, hogy minden rendben.
Ez még azelőtt lehetett, hogy igénye lett volna másik kapcsolatra. (de ha az igény kialakult, már akkor is kellett volna legyen vmi, ami zavarta...)

Azt, hogy a nő tüzesebb, meg jobban irányít, nem ő mondta el, hanem aljas módon elolvastam msn-en 1-2 beszélgetést. Ő csak bevallotta, hogy megcsalt, de nem akart többet mesélni. Azt viszont elmondta, hogy mikor és ki is ez a nő.

Van, aki azt mondja, hogy az jelent valamit, ha velem maradt, mert sok pasi egy szenvedélyesebb kapcsolatot nem tudna visszautasítani, szóval szerinte még nincs minden veszve.

Nem tudom. Ha kívülről látnám, ugyanazt mondanám, amit ti. Csak olyan nehéz; nem tudom, mi a jó lépés.

Semmiképpen...bármennyire is szeretem, nincs rá esély, hogy folytatódjon a kapcsolatunk.

Röviden..tömören: Nem

Az egyenesen azt mutatná, h gyáva mód a másik nem szólt a kapcsolatibeli változásról, ami a másik karjaiba kergette. No meg nem is tűrném, h ilyen szinten megalázzanak.

Am ti hogy vtok vele:meg tudnátok bocsátani egy mégcsalást??

Ilyenkor meg kell tanulni együtt felfedezni a szexet, testünket, ledönteni a gátlásokat. Tehát ketten összefogva próbálják teljesen átélni a szexualitást.
Mert bizony ha nem mondunk el semmit, nem beszéljük meg a problémákat, akkor azok nem fognak maguktól megoldódni, megváltozni.
Szóval ha ilyesmiről van szó, akkor ugyanúgy hibás mindkét fél, hiszen nem lett őszintén megbeszélve, ki mit szeretne...esetleg máshogy.

igaz... meg az is tény hogy mire nem mond nemet? lehet hogy eleve csak mezei szexre mernek rákérdezni és az extrábbakat nem is kérdezik mert tudják elutasítanák és ezért nézett másfele.. meg az is igaz hogy lehet bárki, bármennyire lelkes.. ha most bénácska az ágyban akkor csak nyögés a vége...