Beszélgetünk

Mondtam, h van ilyen...de 0

Én nem azt írtam, hogy nem dolgozza fel csak azt, hogy nehezen! Persze én is ismerem ezeket az alvós dolgokat meg ilyeneket, de ezek a beszélgetések főleg nekem lesznek rosszak! Na, de mindegy elég lesz akkor izgulni ezen amikor már ott lesz a kíváncsi kisgyerek. Egyébként, szinte utálom a kisgyerekeket, csak a amelyikek a rokonságban vannak azokat szeretem.

Másfél nappal a zh előtt tette fel a tanár az anyagot a netre. Nem éppen ellustulásról volt szó.

szia

ne félj ezektől a témáktól. a gyerekek nagyon okosak. a legfontosabb, hogy ne hazudjunk nekik! nekem a szüleim azt mondták, mikor nagypapám meghalt (kb. 5 éves voltam), hogy jó helyen van mostmár, s ugyan meghalt, de a szívünkben örökké élni fog, s az emlékeinben ott lesz. így igazából nem halt meg. bennünk él. azóta is így gondolom. meg a halál olyan, mint egy mély álom, amiből nem kelünk fel.meg hogy szép hosszú életet élt, és már elvégezte dolgát a földön, és most továbbállt. (átvitt értelemben) ez szerintem elég korrekt válasz is volt, és meg is nyugtatja a gyereket. nálam legalábbis hatott. és a mai napig is sokszor mély álomra asszociálok, ha a halálra gondolok.
a gyerekek hihetetlen erősek, simán képesek feldolgozni sokmindent, csak támogatni kell őket, segíteni őket a feldolgozásban, beszéltetni őket, rajzoltatni őket, hogy kibeszéljék magukból a témát. fontos, hogy beszélhessenek róla, mert az megnyugtatja őket... a halál az élet természetes velejárója.
a gyerekek hihetetlen képességekkel bírnak. ők még képesek az itt és mostot maximálisan megélni. mondjuk teljesen maguk alatt vannak és sírnak, majd öt perc múlva, mintha mi sem történt volna, játszanak tovább. de tényleg, ami fontos, hogy beszélni kell velük róla.őszintén!
egyébként, mi az, hogy nem dolgozza fel? te feldolgoztad? bizonyára tudatában vagy annak, hogy szüleid, barátaid, szerelmed is meghalhat. és erre valószínűleg nem most jöttél rá, hanem fiatalon, lehet gyerekként. én 5 évesen szembesültem vele, mégis élek, feldolgoztam. gondolom másnak is haélt meg rokona gyerekként. és mégis élnek!
tudsz ezzel együtt élni? igen. te is felfdolgoztad,más is fel tudja, a gyerekek is képesek rá. meglepő módon, sokszor sokkal jobban, mint a felnőttek.
szóval nem kell túlparázni!

Azt én tudom. Csak belegondoltam, hogy ha lesz gyerekem nekem is majd el kell magyaráznom néhány dolgot és sokszor a legváratlanabb helyzetekben. Pl.: Ha majd megtudja mi az a halál és belegondol, hogy meghalhatok én is. Azt szerintem nehezen fogja feldolgozni, hiszen egy kisgyerek nagyon kötődik a szüleihez, sőt függ tőlük és rájön, hogy elvesztheti őket.

Szerintem egy kisgyerek nem nagyon látja a különbséget még. Azaz hisznek a Mikulásban, a húsvéti nyusziban, Jézuskában, stb... úgy h ezeket sose látta. Viszont ha adva van olyan kitalált ember, mint a színész által eljátszott Magdi néni, azt még jobban elhiszi..szerintem.
Amit leírtál, ott inkább az lehetett a probléma, h nem tudta szétválasztani a valóságot (színész) a nem valóstól (Magdi néni).

Ez a beszélgetünk topic, úgyhogy minden idetartózik.

Nem tudom, hogy ki szokta nézni a Barátok Köztöt, meg ki nem, úgyhogy leírok egy kis előzményt. Magdi néni meghalt benne.(Meg is volna az előzmény). Megnéztem tegnap este, -mint mindig- és utána kimentem egy kicsit levegőzni. A szomszédban van egy ötéves kis fiú. Halottam, hogy nagyon sír és elfúló hangon kérdezte az anyját, hogy Magdi anyus most tényleg meghalt. Az anyja nyugtatgatta, hogy ő csak egy színész és valójában nem halt meg, de nem nagyon sikerült neki. Ezt azért írom le, mert majd én is szeretnék majd gyereket és előre félek egykét témától. Pl.: Halál, sex.

az ilyen rövid idő alatt sokat kell tanulni dolgokon mindig jót mosolyogtam... én is végigcsináltam egy négyéves főiskolát, és igen, kell néhány száz oldalt megtanulni, de soha nem egyik napról a másikra... félév elején vagy legkésőbb is a vizsgaidőszakig kiadják a tanárok a követelményeket, és el lehet kezdeni rá időben felkészülni...azaz néha két buli között lehet már szorgalmi időszakban is tanulni, és nem úgy tenni, mintha a vizsgaidőszakban szakadt volna rá a teljes tananyag....
Az új érettségiről nekem is megvan a véleményem... az elsők között voltam aki az új szerint érettségizett... és szerintem igenis fontos a lexikális tudás és nem minden a kompetencia... de a hülyéket lehet csak vakon vezetni, azaz le kell építeni az oktatást és akkor könnyű irányítani az embereket az akaratunknak megfelelően... de ez már politika és nem ide tartozik..

Persze nem azt mondom,h nincs olyan, amikor tényleg hirtelen sokminden zúdul az emberre...de hát elvégre ez fősuli/egyetem..nem ált suli vagy középsuli...:)

Én követelményre azt értettem, h a tantervek összehasonlításánál elég nagy eltéréseket láttam...pedig nem szabadna, elvégre a bsc+msc-nek azt kéne kiadnia, amit régen egy norm egyetemi diploma biztosított.

Ahol magas, ott régen is magas volt. Anno is voltak olyan szakok, ahol csak max pontszámmal lehetett bekerülni. Most meg minden hülyeségért pontokat osztogatnak :S Félárvaság, terhesség...mi köze ennek a tanulmányhoz?

"A követelményről annyit, hogy bátyámnak pl. miskolcon mérnök infó karon volt olyan, hogy másfél napja volt arra, hogy 600 oldalt benyaljon egy zh-ra. És ilyet már mástól is hallottam. "
Hihi..igen, ez van akkor, mikor ellustulják az addigi időt :) Nem akkor zúdul az ember nyakába minden, csak éppen addig nem volt arra kötelezve, h tanuljon ;)

"a bekerülés a sulikba túl egyszerű és az ottani követelmény is..."
-> Ez nem mindig igaz. Van néhány szak ahová szánalmasan alacsony a ponthatár, viszont néhány szakon pedig épp az ellenkezője az igaz, rettentően magas a ponthatár.
A követelményről annyit, hogy bátyámnak pl. miskolcon mérnök infó karon volt olyan, hogy másfél napja volt arra, hogy 600 oldalt benyaljon egy zh-ra. És ilyet már mástól is hallottam.
A követelményeket mindenki úgy teljesíti, ahogy akarja. Van akinek a kettes a cél puskázással, viszont vannak olyanok akik becsületesen meg akarnak tanulni minél több dolgot és a 4esre vagy az 5ösre hajtanak.

Azért van egy pár "ferde szemű" nép és nyelv ;)

Nekem ez az egy "élményem" volt velük eddig, úgyhogy ez nem mérvadó. Volt még egyszer,hogy az Eiffel tornyon megkértek, hogy fotózzam le őket, de nem tudom, hogy azok mik voltak, de a szemük ferde volt. :) Amúgy meg a képet is elk*rtam, mert baromi hideg volt és összerezdültem és a fejük nem volt benne. Vissza adtam a gépet, nézték a képet egy kis ideig és aztán mondták, hogy good.

Pontosan...
Az érettségi túl könnyű, a pontrendszer bonyolult...a bekerülés a sulikba túl egyszerű és az ottani követelmény is...vagy éppen a tanterv van megkutyulva teljesen (vagy jóval kevesebbet kérnek, vagy kevesebb időbe akarnak több mindent összesűríteni).

Szerintem a japánok elég érthetően beszélik az angolt. De ez az én tapasztalatom.
És ha összehasonlítom más nyelvekkel, ahol elharapják a szó végét, vagy érthetetlenül összemossák a szavakat, a japánok a saját nyelvüket nagyon szépen beszélik :) EZért is tetszik :)

Egyébként szerintem is egy nagy sz*r a mostani rendszer, nagyon megbonyolítanak mindent, lehetne sokkal leegyszerűsítettebb tanterv meg szabályzat. Maguk a tanárok sem tudják már, hogy mi hogy van. Mikor bejött a 480 pontos rendszer még a tanárok sem tudták, pontosan hogy vannak a dolgok vele kapcsolatban. Akkor hogy várják el, hogy a diákok felfogják a dolgokat?:S

Ja tudok amúgy japánul számolni 10ig!:):D

Azzal megoldom máshogy :D Úgyis megértetem magam akárkivel, ha nem beszélek, csak kicsit hosszabb időt vesz igénybe...:D Activity feeling :)

Félig meddig. Tesóm beszélt vele, de elég gyorsan feladta! Neki felsőfokú nyelvvizsgája van, meg dicséretes ötös lett az angol érettségije, úgyhogy eléggé jól beszéli a nyelvet, de nem tudta kivenni, hogy mit akar. Én meg csak röhögtem mögötte, mert olyan idióta hangja volt szegénynek.

haha szemelyes tapasztalat?

Még egy japánnal is? Hidd el szinte lehetetlen.

Az én meglátásom szerint ez a rendszer úgy rossz, ahogy van. Most kérhetik, h hamarabb szerezze meg valaki a nyelvvizsgát, attól ugyanaz lesz az érettségi, ugyanúgy marad a bolognai rendszer :S

Kíváncsiságképpen megnéztem néhány szak régi követelményeit (milyen tárgyakat vettek, hány órában, stb) és a mostani felbontásos megoldást is (bsc+msc)....enyhén nagy a különbség :S

Éppen most van arról valami döntés, hogy néhány szakra való felvételit egyéb követelményekhez kötnek. Pl. aki orvosira akar menni annak kötelező már gimiben megszereznie két nyelvből nyelvvizsgát, meg van más is, csak arra már nem emlékszem.

Csak hogy megnyugtassalak, közlöm halkan, hogy angolt is tanulok. Bár az csak a második nyelvem és a gimis oktatás elég nulla, de akárkivel elbeszélgetek angolul is;)

"A Bolognai rendszer sokkal konnyebb mint a regi volt... "

Ezzel teljesen egyetértek. De nemcsak a felsőoktatás lett könnyebb, hanem a bekerülés is. Ami most megy érettségi (főleg emelt szintű) néven, az egy vicc. De az is, h teljesen kollektivizálták...ergo ugyanazt írja meg egy komoly orvosi egyetemre jelentkező diák bioszból, mint egy olyan diák, aki mittomén biosz tanár szakra akar menni. Régen azért enyhén nagy különbség volt a felvételin az ilyen intézmények között.

A Bolognai rendszer sokkal konnyebb mint a regi volt... es fura, hogy az az EU konform. A masik meg szerintem minden magyarnak Angolul kotelezoen kellene tanulni... Norvegiaban vagy egyaltalan Skandinav orszagokban nem tudsz megszolitani egyetlen egy embert sem aki ne beszelne angolul... az egy dolog, hogy sokan nem szeretik, de kotelezo volt suliban kb 4. osztalytol. A nemet szep es jo... de en is kitorolhetem a fenekem az Olaszommal is... mert ugye nem mindig tudtam hasznalni... es hat ennyit az olasz erettsegimrol. Az angol meg persze megy .. felsofokon, de ha nem is kellene hasznalnom minden nap... akkoris a neten levo szakirodalom miatt eleg sokat kene olvasnom egyebkent is...

Egerbe jártam eddig gimibe, 4 éves speciális német nyelvi tagozatra. Az én fősulimnál úgy lesz, hogy 3 év+1 félév a Bsc képzés, 1 félév a gyakorlat, aztán szeretnék még 2 év Msc-t is:)

Igen, ez lett idén is a legnépszerűbb szak, még többen jelentkeztek rá idén, mint tavaly.

Én speciel azért választottam, mert úgy gondolom az ország csődben van, de a turistákból mindig lesz pénz, illetve mindig leglesz a társadalomnak azon rétege aki utazási irodát vesz igénybe, hogy kimenjen nyaralni külföldre.

Tudom, hogy "sokan végeznek ilyen szakot és félő, hogy nem fogok tudni elhelyezkedni", de ettől nem félek. Úgy gondolom, hogy ha sokat tanulok akkor nagyon jó szakember fog majd válni belőlem, hiszen 10 fiatalból minimum 6 puskázásból szerzi a jegyeit és később ha elhelyezkednek szerintem ez vissza fog nekik ütni. Jó kapcsolatokat kell majd kiépítenem, ismerkedni nagyon sok mindenkivel (soha nem lehet tudni kire lesz majd szükségem). Nem félek!:-)

Eddig hova jártál suliba(milyen szakra)?én is ilyen sulit végeztem,csak nálunk ezt Hotel akadémiának mondják és 5éves!amúgy Gratula!!!!!!!!!!!

Ahogy néztem a ponthatárokat megint azt a szakot célozták meg a legtöbben pontosan idén 5042-an jelentkeztek erre a szakra...érdekes. De azért gratula. =)

Muszáj veletek is megosztanom nagy örömömet, felvettek a kívánt szakra:) Szeptembertől Szolnokon fogok tanulni turizmus és vendéglátás szakon:-))))) A lakótársam pedig egy 25 éves vizilabdázó fiú lesz. Hmmm:)

Jó, de tudni kell,milyen ápolás is való :D Azaz ha náthás,akkor teafőzés, takargatás...de bokaficamnál nem kezdeném el a fájós, dagadt bokát gyúrogatni. :)

Nem minden esetben. Nekem egyszer a bokám ment ki guggolásnál. Levettem a súlyt és rosszul léptem vele, de szerencsére az edzőpartnerem elkapott, úgyhogy nem esett rám a súly, de nem is ez a lényeg, hanem az akkori barátnőm is ápolgatni akart és elkezdte volna masszírozni a bokám. Azt hittem besz*rok a fájdalomtól.

Na igen, a női ápolgatás...de ez mindkét félnek jó :D A nők szeretik ápolni azt, akit szeretnek, a férfiak pedig ezt élvezni :D

jóóól mondod amúgy..
én nálam is ezek a végletek vannak;))))

(pl úgy hogy ha kicsit is sanszosnak érzem hogy nagy a probléma..iziben túlreagálom és túlbiztosítom..) de ha csak enyhébb..akkor jól esik kicsit elengedni magamat és ápoltatni..

pl párom 2napig ápolt mert meghúztam a vádlim edzésnél és kicsit bicegtem... óráról-órára rosszabbodott az állapotom ahogy megéreztem az ápolás jótékony hatásást;))))))

Férfiaknál csak a 2 véglet van...vagy bolhából elefántot csinálnak (pl.: nátha = félhalál) vagy éppen előadják az erős férfit, akit nem győzhet le semmi és nehogymár orvoshoz kelljen fordulnia.

hát..ööö.. az tutibizti hogy ha nem 1x produkálnék ilyet rohannék korházba alapos kivizsgálásra.. én ennél ovatosabb vok;))))

de tény hogy kerüld akkor a hirtelen felkelést..
ébredj fel.. feküdj még kicsit.. lassan ülj fel..nyújtozkodjál.. stb...

Szívesen :)
Amúgy ez szinte bárkivel bármikor megeshet...mármint,h leesik a vérnyomás ilyenkor. Nekem is volt már, h kicsit beszürkült minden (szerencsére még nem ájultam el). Ezzel nincs semmi baj, csak meg kell tanulni fokozatosan feltápászkodni és akkor nem lesz ájulás :)

Ezt ki is próbálom! Köszönöm szépen a segítséget!

Ha előtte fekszel és hirtelen felkelsz, simán leeshet a vérnyomásod, az pedig ájuláshoz is vezethet.
Próbáld ki, h ha vízszintesből fel akarsz kelni, akkor megmozgatod magad, nyújtózkodsz, fokozatosan feltámaszkodsz, leteszed a lábad (ülve) és csak aztán állsz lábra.

Nem alacsony a vérnyomásod? Nekem elég alacsony és ha felkelek valahonnan hirtelen akkor egy pillanatra elsötétül minden, meg zúg a fülem, de aztán hamar magamhoz térek!

Szeretnék kérdezni valami fontosat, akinek van ötlete, kérem írja meg!
Gyakran elfordúl, hogy ha felkelek valahonnan, a látásom elsötétül, mintha megvakultam volna, és a testem, de legfőképpen a lábaim el kezdenek remegni, zsibbadni, aztán összeesek. Amikor felkelek, nem emlékszem arra, hogy mennyi ideig feküdtem a padlón, de minden másra igen. A táplálkozásommal nincsen semmi baj, és még vas tartamú kapszulát is szedek.
Okozhatja az ájulást valami idegi dolog, stressz, vagy csupán a helytelen táplákozás?
Előre is köszönöm.

Személyesen nem ismerek egy katonát sem.

Mivel a civil, polgári élet sohasem vonzott és 18 éves koromban katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánítottak,a középiskola után nem tanultam tovább; így tehát semmilyen szakmával nem rendelkezem. Jelenleg egy rokonom cégénél "dolgozom", mint portás és éjjeliőr.

Nem is állítottam, hogy ön találta ki azt az idézetet. De azt azért tudnia kell, hogy még manapság is nyomtatnak olyan könyveket, melyek elferdítik a valóságot. (ezt nem konkrétan arra a könyvre értem, amit felhozott példának, általánosságban írom)
A katonai hivatást nem csak a bátorsággal azonosítom. Azért, mert az előző hozzászólásomban azt hoztam fel, még nem jelenti azt, hogy a katonai hivatást csak a bátorsággal teszem egyenlővé. Több katonát is ismerek, és egyik sem azért lett katona, amiket ön feltételez (pl. undorodik saját gyávaságától és tehetetlenségétől)
Megkérdezhetem, hogy ön mivel foglalkozik, és hogy személyesen ismer-e katonákat?

Egyébként meg lehetne valahol tekinteni a jelen Fórum moderálási szabályait ?

"Az utódnemzés, mint alapösztön."

Én sohasem akartam gyereket. Ez a földi világ annyira szörnyű és borzalmas ( depresszió, megöregedés stb.), hogy sohasem kívántam közreműködni abban hogy egy újabb lélek ide szülessen.
Egyébként nem én vagyok az első és egyetlen ember, aki így gondolja. Már sok száz évvel ezelőtt is voltak olyan emberek , pl. az úgynevezett bogumilok (érdekes módon ők is szlávok voltak), akik nem akartak gyereket nemzeni, mert úgy vélték, hogy ezt a földi világot a Sátán uralja, és minden egyes megszülető gyermek csak a Sátán-nak alávetett lelkek számát gyarapítja.

Az egészben az a "legjobb", hogy az ominózus idézetet egyáltalán nem én találtam ki, hanem egy átlagos és normális történelemkönyvben olvastam (Edmund Blandford : A part két oldalán), amely könyv a 20. századi hadtörténet című sorozatban jelent meg és az Alföldi Nyomda Rt. nyomtatta ki a 2000. évben.

Ön a katonai hivatást kizárólag csak a bátorsággal azonosítja; holott lehet, hogy valaki éppen azért vonzódik a katonai hivatás iránt, mert pl. undorodik a saját gyávaságától és tehetetlenségétől.

A történelemben számos olyan példát találhatunk, ami mai szemmel mondjuk furcsák vagy nem értjük meg vagy nem úgy tennénk, ahogy ők anno.
Gyávák lettek volna a franciák? Hát istenem...ha mondjuk arányaiban véve 100szor annyi tankkal állnék szemben, mint ahány gyalogos katona van mellette, én is a gyáva utat választanám, minthogy kamikaze akcióba kezdjek. Ez csak egy példa volt,nem a franciákhoz kapcsolódik, hanem az ember túlélési ösztönéhez. Régen ugye sokan voltak, akik büszkén áldozták fel életüket a hazáért, de ez most már nem szükséges (annyira), így nem is nagyon "bevett" szokás. Ezzel nem véleményezem a katonákat, csak azt mondom, h manapság nem gyakori, h valakiben úgy túlbuzogjon a haza iránti hűség,mint sok-sok évvel ezelőtt.
No meg azért a háborúk során sok olyan ember halt meg, akinek esze ágában se lett volna harcolni, de meg kellett tennie, mert kényszerítették rá.

Ez a hozzászólás moderálva lett!