FÓRUM
Beszélgetünk
Ez a hozzászólás moderálva lett!
Hát nem tudom, milyen könyveket olvas... de ez már röhej!
Ha valaki katonának megy, nyilván nem olyan, mint maga. Mert
ahogy olvasom az írásait, én is egyre inkább azt gondolom, hogy
Ön nagyon gyáva. Egy katona tisztában van azzal, hogy pl.
háborúban bármikor lelőhetik. És mi nők (bár nem tudom, ezt
más nevében elmondhatom-e) igenis büszkék vagyunk a katonákra,
akik védik a hazájukat. Olyan könyvet esetleg nem olvasott,
melyben az állt, hogy egy-egy csata, háború során az ellenség
száma jóval nagyobb volt, és mégis kitartottak a végsőkig?!
Az én párom is katona, és akármilyen "hódító
faj" is elérheti pl. az országot, akkor is ugyanúgy fogom
szeretni, és nem hinném, hogy gyáván elfutna vagy megadná
magát. De ha még így is lenne... melyik nő ajánlkozna a
"hódító faj"-nak??????
Hódító faj?! Itt mégis
kire/mire gondol?
"Magyarországot egyszer eléri egy idegen, hódító
faj"
Miből gondolod,hogy az ufók,Magyarországra
jönnek?Vagy milyen idegen fajra gondolsz?
A Németek túlerőben és hadi felszereléseiket is tekintve messze
túl szárnyalták a Francia sereget!Az összes Francia aki szembe
szegült meghalt!Ön szerint gyávaság nem a biztos halált
választani?Amúgy meg maga dumál?!Ön a világ leggyávább embere!
Azóta eltelt pár év, bár hogy ez nálunk is megtörténne-e,
ahhoz tapasztalni kéne. Hiába hoz fel érveket. Ön ezzel csak
saját maga előtt mentegetőzik. Ön az, aki túlságosan erre
helyezi a hangsúlyt, és közben nem veszi észre mennyi szép
dologról marad le. Nézzen vissza, az elmúlt 39 évre. Van-e benne
olyan, amire szívesen emlékszik, amire esetleg büszke, vagy amire
mosolyogva gondol vissza? Vannak-e élményei? Elégedett-e saját
magával?
Az emberben alapvetően van egy túlélési
ösztön...mindenkiben ott kellene lennie, és bár civilizáltak
vagyunk, az utódnemzés is egy alapösztön. A családalapítás.
Önből ezek hiányoznak, ami valami komoly múltbéli sérülésre
utal. Hogy mi, azt Ön tudhatja, vagy esetleg olyan dolog, ami tudat
alatt tett ilyen hatást Önre. Érdemes lenne felkeresnie egy
szakembert, már írtam többször is. Ön lehet, hogy alapvetően
egy melankolikus típus, de ez már "beteges" szinten
értendő. Nem a személyiségét kell megváltoztatnia, hanem
barátságot kötnie a világgal, vagyis legalább egy apró
részével. A halálvágy nem egészséges érzés, ilyen
mértékben.
Azt tanácsolom, sokadjára, hogy keressen fel
egy szakembert, és merjen szembenézni Önmagával. Bár amíg Ön
sem ismeri be, hogy baj van, addig nem hiszem hogy hinne bárkinek
is. A szülei hogyan viszonyulnak Önhöz? És ők is hasonlóan
melankolikusak?
Egy, a második világháborúról szóló könyvben, Franciaország
német megszállásával kapcsolatban a következők olvashatók:
" A francia nők annyira megundorodtak saját nemzetük
férfiaitól, akik gyáván elfutottak vagy megadták magukat, hogy
szívesen felajánlkoztak a hódító faj képviselőinek."
Erről az jutott az eszembe, hogy vajon mi fog történni akkor, ha
majd Magyarországot egyszer eléri egy idegen, hódító faj ??
"A szexuális élet zavartalan működésének alapvető
feltétele a belső elválasztású mirigyek kiegyensúlyozott
összjátéka"- ezt olvastam.
Mért gondolja,hogy unalmas az életem?Az egy dolog,hogy semmi dolgom
nincs most.Otthon vagy a strandon pihengetek egész nap.Szép
lányokkal ismerkedek meg +még ami összejön velük.
Ez is nagy tévedés (szerintem).
Nekem attól izgalmas,
élvezetes és boldog az életem, mert van családom,
Párom...pontosan annak örülök, h én ezeket
"birtoklom", nem úgy, mint sok ember, akinek ez nem adatik
meg.
Lehet, hogy az Ön élete éppen azért unalmas, mert nincs
nőhiánya. Az életet az teszi izgalmassá, ha valami hiányzik
belőle (tehát ha van mi után vágyakoznunk).
Ez egyáltalán nem indulatos.Én nem szólogatok be senkinek(csak
Pityunak(cs-istván),de az tényleg hülye),csak kérdezek,meg
kifejtem a véleményem.Egyébként meg ilyen a "stílusom"
és lehet,hogy az neked erőszakosnak tűnik.Nőhiányom az nincs.
Nem neked írtam, hanem Anthiconak, és másik témában
beszélgettünk, azért nem értheted.:)
Már bocsánat,de neked mi bajod van?Mire jó ez az indulatos
hangnem? Nőhiányod van,vagy mi? Összevissza beszólogatsz itt
embereknek.Legalább egy nővel beszélj már normálisan.
Mondtam, akarat...Ezen múlik.
Orvosra se lehet fogni, mert
én se megyek olyanhoz, akit nem csípek. Akkor választok másikat
és ennyi.
Ja, és nem azért nem mennek , mert nem fontos az egészségük.
Akinek fontos az (testi, lelki) egészsége, az megteszi.
Mindenkinek fontos, mégis sokan nem mennek el az orvoshoz, pedig
kellene.
Nyilván nemcsak nekem kellene pszichológus :)
Neked van a világon a legunalmasabb és legszánalmasabb életed és
ezt különlegesnek tartod.Ha-ha-ha.Szánalmas,szerencsétlen idióta
vagy.
Ha zombik mászkálnának az utcán, még talán ez az állítás
igaz lenne, de nem így van :) (szerencsére)
Én boldog
vagyok, tele élni akarással, egészséges vagyok, van családom,
Szerelmem, munkám, nagyrészt azt csinálhatok, amit akarok és ami
boldoggá tesz :)
Az a baj, h ahelyett, h valamit tennél ellene, csak fújod ezt az
életfelfogást... Fel kellene már ocsudni és kicsit magadhoz
térni, csak akarat kérdése..
Inkább élek lagymatag életet, mint normális ember, semmint meg
akarjak halni! Szerintem aki így gondolkodik, segítségre szorul.
Jót tenne Önnek, ha beszélgetne egy szakemberrel.
Különben is... Az életet úgy éljük meg, ahogyan szeretnénk.
Ha Ön unalmasnak tartja, akkor arról kizárólag Ön tehet. Én
szépnek tartom, ha nem is mindig. És elfogadom azt, amivel a
mindennapok megajándékoznak. És boldog vagyok, hogy "az
úgymond normális emberek" életét élhetem és boldoggá
tehetek más "normális" embereket
Én nem ismerem magát arról a fórumról csak,ha már volt annyi
esze,hogy megadta néhány adatát,én utána néztem magának.
Csak a saját nevében beszéljen. Az Ön számára unalmas és
lagymatag az élet, én személy szerint élvezem minden pillanatát.
Ha én Ön szerint homokos vagyok, akkor egy Ön által is ismert
másik fórumon (ahonnan Ön ismerni vél engem) miért egy hölgy
vádolt meg azzal, hogy zaklatom őt ?
Az miért ízléstelen, ha valaki jobban szeretne meghalni, mint egy
értelmetlen életet élni ?
Az a lagymatag és unalmas élet,
ahogy az úgymond normális emberek élnek, legalább ennyire
ízléstelen.
Az ember szimplán csak hülye,de nem kicsit.Szabad szájú?Nagyon
kedves,de legtöbbször inkább bunkónak szoktak titulálni.Ami nem
baj,mert tudom,hogy az vagyok egy kicsit.
Te miert irsz ekkora batarsagot? En ertem, hogy 1pasi egy kisse..
hogy is mondjam szabadszaju... de megsem kene ilyen izlestelen... es
megborzongato valaszokkal etetned. Vagy betegesen elvezed ezt a
helyzetet?
Ha beszelsz angolul ...
http://curezone.com/forums/troll.asp
Ha nem akkor hasznald
ezt....: http://translate.google.com/
Érdekes:
Ma olvastam, hogy akik a 90-es évek előtt
születtek, azok valódi Hősök, olyasféle igazi hollywoodi mindent
túlélő fenegyerekek. De tényleg!
Gondoljatok csak bele,
1990 előtt születettek, azaz MI. Kész csoda, hogy életben
maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sőt
még biztonsági öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a
gyerekágyak festékében akadt bőven ólom. A gyógyszeres és
vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi
furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem
voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni
mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még
rendes biciklink sem. Azért az nem volt semmi.
Mi még
csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az
ásványvíz. Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt
hittem az ugyanaz. Szúr-szúr. Semmi különbség a kettő között,
miért pazaroljak hát rá külön szót. Mi nem nagyon unatkoztunk,
ha tehettük kimentünk játszani.
Igen, ki. Egész nap kint
voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és
megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil.
Pláne nekünk! Nyáron a derékig érő fűben és közeli
kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem
tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a
parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű
egyenesági
rokona.
Ha elestünk, megsérültünk, eltört
valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit
nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak. Sőt! Ha
az erősebb elgyepálta unalmában a kisebbet és gyengébbet az is
rendben volt. Ez így működött, és a szüleink nem nagyon
szóltak bele ebbe sem.
(- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az
nem lehet, hogy téged mindenki Rambonak csúfol / - Hagyd csak anya,
ez az én háborúm!)
Étkezési szokásaink Schobert Norbi
mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis
többszörösét, de még egy mcdonaldson edződött átlagos
amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátraszaltót
attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk a
zsíroskenyérre, a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek
bele), az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis
itt vagyunk. A kakaóban nem volt A,B,C,D és E vitamin, viszont
"bedeko"-nak hívták és már ez is elég volt a
boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az
édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét
még magunknak kevertük és mosatlanul ettük a fáról a gyakran
éretlen gyümölcsöt, a WC pereme alatt pedig a baktériumok
ezreinek a kolóniái telepedtek meg a még háborítatlan
nyugalomban, a preDomestos korban.
Volt néhány barát,
aki már ismert olyat, akinek videója volt, vagy esetleg spectruma
(az valami számítógép volt), de szó sem volt Playstationról,
Nintendóról, X-Boxról, videójátékról, 64 tévécstornáról,
műholdról és kábeltévéről, filmekről, DVD-ről, Surround
Soundról, UPC-ről, internetről, Fitness-Club kártyáról vagy
mobiltelefonról. Kicsit le is maradtunk, bevallom már háromszor
vettem ki egyik kedvenc filmem DVD-n a tékából, de még nem nagyon
sikerült lejátszanom. Mindig lengyelül indul el, én meg egy
negyedóráig nézem, aztán inkább visszaviszem.
Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az
utcán, a focipályán vagy a pinpongasztaloknál, vagy ha mégse,
akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellet
megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem
vittek és nem hoztak a szülők... Mégis itt vagyunk.
Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem
ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk
egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a
többi seb pedig begyógyult.
A szerelmet nem brazil
sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan
szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már
sohasem akarnánk megállni.
Ha egy tanár nyakon
vágott, nem szúrtuk le egy késsel és nem pereltük be, és nem
sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehet el se mondtuk.
Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak
mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a
kötelesség, a bűntudat, a jóérzés, a felelőség.
Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét.
Ezek voltunk
mi.
Hősök?
Talán.
Hősei egy letűnt
kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.
A köcsög alatt homokost értek.Amúgy meg elég beteg vagy.
Birom a valaszaidat! ;D es persze egyet is ertek az utobbival.
Ajanlom ezt a filmet megnezesre.
http://www.apple.com/trailers/lions_gate/religulous/ Ha mar
teologiarol beszelunk... es ki mennyire es megis miben hisz.
Talán csak nem Shark-ot tisztelhetem Önben ?
Ha pedig
Ön köcsögnek tekint engem, mindkettőnknek tehetne egy
szívességet azzal, ha megölne engem. Ön megszabadíthatná a
társadalmat egy köcsögtől, engem pedig megszabadítana egy
értelmetlen és reménytelen élet szenvedéseitől.
Én magam
sajnos képtelen vagyok arra, hogy egy éles tárggyal felvágjam az
ereimet vagy leszúrjam magam, vagy hogy a vonat elé lépjek; pedig
gyakran szoktam fantáziálni ilyenekről.
Ez igaz, de olvasd el még egyszer, amit írtam.
Hát azért némi bátorság kell ahhoz,hogy ha lőnek rád ne fuss
el!
És ennek mi köze a bátorsághoz? Sőt, egyáltalán itthon,
nekünk mi közünk van ahhoz, hogy ott egymást lövik az
idióták?
Az a bátor, aki részt vesz egy háborúban, amihez
semmi köze?
Ez a neved egy NŐI fórumon!Köcsög vagy Pityu?Azért vagy
szűz,mert a fas*t jobban szereted,mint a nőket!
sztyepan vengrij ismerős Pista?
Krisztus csak butította a népet,hogy eltartsák és ne kelljen
dolgoznia és ez olyan jól sikerült,hogy rengeteg ember követte
vakon és a rómaiak megijedtek és gyorsan bemocskolták majd
példát statuálva megölték.
Nem kell emiatt tisztelni,mert nem vagyok rá büszke és a
környezetemben is csak páran tudják.Egyébként meg sok kint a
magyar és nagyon megbecsülik őket,mert ők a legbátrabbak.Szláv
meg elég kevés van csak az ukránok vannak még sokan keletről.A
keresztények meg a legálszentebb emberek a világon.
Ha Ön igazat mond, akkor őszintén tisztelem Önt, és irigylem a
bátorságát.
Csiszár István ; Orosháza
17 évesen szülői engedéllyel mentem ki a francia idegenlégióba
és nekem elhiheti,hogy Irak meg Afganisztán játszótér ahhoz
képest ami ott van!50 km menetelés után amikor kiönti a vért a
bakancsból és van rá lehetősége,hogy a kamion vigye tovább,de
akkor nem veszik fel és még menetel 10 kilométert úgy,hogy akár
meg is sántulhat ahhoz azért kell némi bátorság egy 17 éves
gyereknek szerintem!
Mindehhez még annyit kell hozzátenni, hogy a kereszténység a
Bibliát tartja az abszolút igazság forrásának, egy olyan
írást, amely tele van számos, egymásnak homlokegyenest
ellentmondó kinyilatkoztatással.
Az az elv vagy
szellemiség, amiről én próbáltam szólni, egy teljesen más
dolog.
A keresztényekkel ellentétben én a
szexualitást nem tekintem erkölcsi szempontból értelmezhető
bűnnek, és a kereszténység egyik legnagyobb szentségét, a
monogám házasságot kifejezetten nem kedvelem.
"Az önmagukat keresztényként felmagasztaló emberek"
Ez továbbra sem válasz a kérdésemre :)
Bár ha
már a felmagasztalás is szóba került, mintha pontosan Ön lenne
az, aki felmagasztalja a keresztényeket. Talán ezért is írta, h
meglepődött, mikor egy keresztény kamionsofőrnek ment...mintha az
valami nem keresztényi dolog lenne, mintha ahhoz a keresztények
túlságosan is magasztosak lennének :S
A szemforgató és képmutató vallásoskodásnak semmi köze sincs
Krisztushoz.
Én nem a magukat kereszténynek nevező
emberekről és intézményekről szóltam, hanem a Krisztusi
lelkiségről, vagyis a mások iránt való szeretet miatt önként
vállalt szenvedésről.
Az önmagukat keresztényként
felmagasztaló emberek és intézmények valamint Jézus Krisztus
között nagyobb különbség van, mint a tűz és a víz között.
ha ön bátor lenne nem rettegne 40évesen a másik nemmel való
párbeszédtől...
Ez nem válasz a kérdésemre, azaz miért a vallás alapján kellene
véleményezni/leírni egy népet?
Vagy miért lennének olyan
felmagasztalt emberek a keresztények?
Ha egy népet vagy egy embert a kereszténység viszonylatában
véleményezünk, először is határozott különbséget kell
tennünk a képmutató és álszent vallásoskodás, valamint
Krisztus igazi személyisége között.
Nem az a lényeg hogy
Krisztus egy valóságosan létező személy, vagy pedig valakik csak
kitalálták; még csak nem is az a lényeg, hogy ember volt-e vagy
valamilyen szuperhumán lény.
Krisztus lényege az, hogy vagy
a valóságban, vagy pedig valakik képzeletében létezett egy olyan
érző lény, aki a világ iránt való szeretetből magára vette a
világ minden bűnét, az önzést, a gyávaságot, a gonoszságot
és a lélek ürességét, és a legborzalmasabb szenvedéseket élte
át mindezek miatt.
A vallásos emberek álszent
erkölcsösködése pedig e szempontból egy teljesen irreleváns
dolog.
Most pedig lehet kuncogni és röhögni !
Hmmm..én nem tudtam, h a bátor egyenlő azzal, h valaki a hazárt
akarna meghalni.
Sok bátor férfi szereti az életet (még
jó) :)