FÓRUM
Beszélgetünk
Remélem innentől minden jóra fordul...de azt a 16évet elvette
tőled :(
De az igaz szerelem az olyan, hogy szeretem a hibáit is, látom,
hogy ezektől is az, aki. Úgyhogy nem tökéletesnek kell egymást
látni, hanem szerethetőnek minden ellenére.
Ha van 3pici gyereked,akikkel nem nagyon van hova menned,akkor talán
másképp gondolkodsz...onnantól nem te vagy az első,hanem a
gyerekek. És egy ilyen férj nem hagyja csak úgy elmenni a nőt a
gyerekekkel...
de a lényeg, hogy képes vagy kilépni belőle. sokan csak várnak,
reménykednek, nem tesznek semmit a boldogságukért. neked ennyi
idő kellett ahhoz, hogy rájöjj, mégsem ezt az életet akarod.
remélem a szerelmeddel boldogok lesztek.:)
rózsaszín köd:) hát az nálam már elszállt:) szerelmes vagyok,
de azért már kezdem észrevenni párom hibáit(pár éve), s ő is
az enyéimet:):) s valóban, amíg az ember vakszerelmes, addig
minden szép és jó, s utána szembesül az ember dolgokkal, ha a
hályog lehullt a szemről:) és akkor jön a lényegi része a
kapcsolatnak: vagy magasabb szintre emelkedik, vagypedig elhal,
megszokás, unalom lesz belőle.
Remélem én is...és kívánom is neked. Nektek mindannyiatoknak,
hogy sose kerüljetek ilyen helyzetbe, mint én.
Az érdekes,
hogy most hogy elhagytam, még ő van megsértődve, és azt mondja
én teszem tönkre ezzel a döntésemmel...holott ő tett (tehetett)
volna tönkre engem, marha mázlim hogy pozitív beállítottságú
vagyok, és átlépek mindenen. De 16 évem azéletemből
elmúlt...16 év!!!
Én csak példákat hoztam fel, amikor is egy erős jellemű ember
nem tűr el dolgokat..köd ide, köd oda.
Számomra egyszerűek a képletek...ennyi...
Kerültem olyan
helyzetbe, amikor is mindenféle köd ellenére tudtam,h ez már nem
fér bele egy normális kapcsolatba.
Na remélem ezt sose fogom megérteni.
Épp hogy még csak az a szerelem.
Az a szerelem sose volt szerelem, majd ki is derül róla előbb vagy
utóbb-amelyik ilyet megbocsájt.
Túlságosan leegyszerűsíted a dolgokat a fejedben. Kívánom ne
kerülj sosem ilyen helyzetbe,mint Hercegnő vagy az édesanyám...de
ez nem ilyen egyszerű,ahogyan azt te elképzeled.
Itt most semmiféle verésről nem volt szó,hanem csak arról,hogy a
rózsaszín ködtől nem látta,hogy a párja milyen
"ragaszkodó".
Nem kell ahhoz érzelmileg sérültnek lenni...a szerelem mindent
megbocsájt...
Sajnos egy érzelmileg sérült ember tekinthet ilyet a szerelem
jelének, ahogy egy gyenge, befolyásolható személyiség is. Akit
például bántottak gyerekkorában (fizikailag vagy pszichésen),
annak a bántás a normális, ahhoz köti a szeretetkifejezést és
később is tudat alatt ilyen párt választ magának. :S
Vagy mikor megcsalják az embert..szeretheti, imádhatja, de olyan
tüske marad benne még ha meg is bocsát jobb esetben.
Ha engem megütne valaki, azért a köd és a szerelem ellenére
tudnám, h ez már túlzás és jócskán túllépte a megengedett
határt.
Egyetértek. Talán az mebernek néha vannak rossz érzései, de ez
is egyfajta módosult tudatállapot, amikor nem konkretizálja, hogy
esetleg baj van. Szerintem sok nőnek volt olyan párkapcsolata az
életében,a mit utólag legszívesebben kiradírozna, na az is
ilyesmire vezethető vissza.
Szerintem a rózsaszín ködöt azért nevezik
"köd"-nek,mert nem látsz tovább a szerelemnél. Vagyis
ilyenkor a hibák még nem igazán láthatóak,vagy az ember az
elején próbálja a jobbik énjét mutatni.
Szerintem azért rózsaszín köd mellett is észre lehet venni
árulkodó jeleket.
"amikor nagyon szerelmes az ember, szeretne mindig a párjával
lenni... "és amikor már a rózsaszín felhőn túlra is lát,
akkor már késő lesz akármit is tenni. :(
Így van. Persze egy olyan embernél, aki uralkodni akar a párja
felett, nem sokra mész vele. Ezért mondtam, hogy harcolni
kell...ismételni, ismételni...de a legjobb, ha az elejétől
megtartjuk a szabadságunkat...bár, amikor nagyon szerelmes az
ember, szeretne mindig a párjával lenni...
Mókuskerék...
Szerintem elég, ha az ember kiáll önmagáért, azaz megmndja, h
neki ez meg az kell és ezt ne akarja elvenni tőle.
És hogy harcoltál ellene??? :))
Hát az lesz hogy majd a barátaimra támaszkodok picit:) azt a 2 és
fél hetet meg kihasználom ahogy lehet :(:) Lehet hogy a 2 nap 1
hét lesz, és egy kicsit kiszakadok ebből ami most van. A nővérem
amúgy is tud valamit. :D Nagyon lökött. És nem fogja hagyni hogy
szomorkodjak. Hát majd lesz valahogy. Ebből a kapcsolatból is
tanultam valamit.
Azok alapján, amit itt elolvastam rólad, sztem jó döntést
hoztál. Nehogy már még a családoddal se tölthess időt, mert van
egy barátod...Én évekig ilyen kapcsolatban éltem, és tudom,
mennyire sz*r ha valaki a parancsolónknak érzi magát. Mindig
harcoltam ellene, egy kicsit javult is, de elmúlni sosem múlt
nála. És egyszer csak elegem lett...
Nagyon fiatal vagy még,meglátod találsz másik fiút. Mellesleg
jobb kilépni egy rossz kapcsolatból,mint örlődni benne. Fájni
meg még féjdogál egy ideig,mert 2év az bizony nem rövid idő.
Próbálj több időt tölteni a barátaiddal,még van 2 és fél
hét a nyárból :) Sajnálom hogy nem lehetett megbeszélni vele,de
ha most nem lépsz ki,később ez jobban elfajult volna. Ide írj
nyugodtan bármikor :)
sziasztok. Köszönöm szépen mindenkinek hogy segített a
tanácsokkal:) Véget vetettem a kapcsolatnak, egyszerűen ami nem
működik,nem kell erőltetni.:( Rossz,és nagyon fájdogál még a
szívem:S:( de majd idővel jobb lesz. Nem lehetett megbeszélni vele
a dolgokat. Lehet hogy elhamarkodott döntés volt:( de már így nem
lehetett:( Én szívom meg a semmiért. És itt az volt, hogy így
akar ürügyet találni arra hogy legyen vége. Én kimondtam. szal,
mégegyszer köszönöm!!! Kedvesek voltatok hogy segítettetek:)
Igen többek közt ez is megfordult a fejemben. Sok minden lehetett
itt ami bekavart de előre nézek mostmár nem hátra. Én is
remélem és köszönöm :)
Vázoltam páromnak a problémát,ő 21éves,de neki nem én voltam
az első. Azt mondta,szerinte megjedtél,hogy tökéletes a
kapcsolatod,és hogy már nem vagy szűz,ezáltal úgy érzed
valamiféle felelősség terhe nehezedett rád.
Gondoltam
leírom az Ő véleményét,meglátását is :)
Mi
szorítunk Neked :) Remélem túlleszel ezen,és boldog leszel a
pároddal :)
Azt hiszem ez jó lesz végszónak amit írtál. Saját magamnak
gyártottam nagy katyvaszt nagy valószínűséggel olyan dolog miatt
amin máskor nem akadok fent de éppen akkor sikerült. Nehéz lesz
kimászni de asszem menni fog. Holnap este jön a szülők elmennek
ketten leszünk szombatig. Nehéz lesz nem gondolkodni, rágódni de
csak az segithet ha ott tudok lenni a pillantaban mert ha 300km van
köztetek akkor muszáj minden percet kiélvezni amit tudtok. Hát
ennyi. Vasárnap jelentkezem, hogy hogy ment. Köszönöm a
válaszokat.
Mindenkiben van ilyesfajta hangualtingadozás, csak van, akiknél ez
erősebb te is utóbbi vagy, de hogy ne érezd magad egyedül, én is
ilyen erősen élem meg ezeket, elég kontúrosak az érzelmeim,
ezzel semmi baj. Tudom, hogy amikor rosszabb passzban vagyok,a kkor
az kicsit nem én vagyok, de megélem, mert tudom, hogy szükséges
ezt megélnem ahhoz, hogy utána az életemben jelenlévő
pozitívumok mély szeretetet és hálát váltsanak ki belőlem.
Tehát nem kiirtani fogom magamból, hanem kicsit úgy gondolok rá,
mint jin és jangra tudod. Ettől még szereted a barátnődet, ebben
biztos lehetsz. Sok önző szerelem van, sok problémás szerelem van
körülöttünk, ezért természetes, hogy néha felfoghatatlan az
érzés, amikor életünk párjával vagyunk együtt, hisz mást
látunk magunk körül, de hogy mi a normális és mi nem az, azt
senki sem hivatott eldönteni. Ha egymásnak tökéletesek vagytok,
akkor nem számít, hogy mi van körülöttünk a világban. Én
tudom magamról, hogy akkor bántok mást, amikor magammal nem vagyok
picit rendben, de aztán utólag ez mindig tudatosul bennem és
tudom, hogy akkor vagyok önmagam, amikor örömet és szeretetet
érzek. És amikor épp rossz passzban vagyok, akkor elég erre
gondolnom. De én mondjuk ezt a barátomnak is megmondtam,hogy így
álljon hozzám tudja, hogy amikor épp picit bántom, akkor kicsit
enm önmagam vagyok és kértem, hogy legyen ezzel tisztában. Így
könnyebb picit.
Igen. Én is egyre jobban ezt érzem. Amikor az agyam végre kihagy
mint akkor is és csak az érzéseim irányítanak akkor valahogy
mindig azt veszem észre, hogy Ő nekem a legfontosabb. Meg ami még
eszembe szokott jutni az az hogy mikor nem tudom meggyőzni a
dolgokról akkor azt mondom magamnak, hogy nem számít mit gondolok,
hogy érzek akkor is vele maradok bármi is legyen mégha egy
idegroncs lesz is belőlem. Az is jobb mint nélküle. Persze ha nek
i lenne terhes és kérné hogy menjek el elmennék. Furcsa mert ha
ő akarná hogy menjek és tudnám hogy tisztán igy gondolja és
jól meggondolta és igy is érzi akkor nem kérlelném hanem
mennék.
Szerintem szereted. Gondolj arra, hogy amikor épp úgy érzed nem
szereted, az azért van, mert magadban vagy bizonytalan.
Igazából azért szólt a kérdés mert általam sem ismert okokból
felötlött bennem a kérdés szeretem e a páromat még. Mostanában
olyan mintha az agyam eluralkodott volna rajtam és belekerültem egy
állapotba amit már részleteztem párszor de nem is ez lényeg. Egy
esetre lettem figyelmes. Mikor náluk voltam és szokás szerint
kattogtam mint mindig az elmult időszakban. Azt vettem észre, hogy
már nincs mellettem az ágyban. Lementem leültem és hallottam,
hogy rosszul van nagyon. Egy pillanatig azt gondoltam lehet terhes.
Aztán valahogy hirtelen nem érdekelt semmi az sem hogy mi lesz
kettőnkkel csak felalá járkaltam ideges voltam rárontottam a
fürdőben és könnybe lábadt szemmel kérleltem, hogy menjünk
orvoshoz nem akartam, hogy baja legyen csak ezen járt az eszemben.
Azóta ha gyötörnek a gondolatok ebbe kapaszkodom.
Nem egyszerű megfogalmazás, de szerintem ha szeretsz valakit, akkor
nem vagy közömbös, nem mindegy, hogy veled van-e vagy sem. Akkor
szeretnél vele lenni, szeretnéd magad mellett érezni, de ha kell
szabadon is tudod engedni. Ha szeretsz valakit, az lehet annyira jó
is, hogy fájjon. Ha már nem szeretsz valakit, akkor közömbös az
illető. Nem mozdul már meg benned semmi. Akkor pedig tényleg
szívből (nem önzőn)szereted az illetőt, ha boldog vagy már a
létezésétől is, attól függetlenül, hogy melleted van-e vagy
sem. Boldog vagy attól, hogy ő van, létezik, lélegzik, érez,
dobog a szíve. :))
Na most nekem lenne egy hülye kérdésem. Milyen érzés az ha úgy
érzed valakit már nem szeretsz? Lehetséges, hogy úgy éld meg
mintha szeretnéd az illetőt és ő szakított volna veled, hogy nem
vagy hajlandó elfogadni és minden hiányzik ami vele volt és
legszívesebben mindent helyre állítanál mert úgyérzed nem tudsz
nélküle létezni? Kicsit paradoxon de lehetséges ilyen?
ha megmondja, akkor már nem tudom magam mellett tartani...:( És ha
őszinte is... nem jobb nem is könnyebb...
Ha menni akar mondja meg hogy MIÉRT?! És beszéljük meg. És az
hogy "MERT ELMÉSZ A NŐVÉREDHEZ" nem kifogás, nem tudom
elfogadni. :( Egyszerűen akkor engem sért meg, mondja azt hogy nem
szeret...
Már azon is gondolkoztam hogy valaki mondott rólam valamit, van
pár rosszakaró "barátosném" akik szintén össze
szerettek volna jönni a "barátommal" (ha nevezhetem
így), de nem sikerült nekik. És mostis próbálkoznak ha van
lehetőség. És most ez hogy a nyár elején nem taliztunk annyit,
jó lehetőség volt, hogy valamit beadjanak neki. Csak azt nem
értem akkor ha ez a problem, hogy attól fél hogy valakivel akarok
ott talizni AMI NEM IGAZ, akkor miért nem mondta el, és mindjárt
le tudnánk rendezni.
Ha emiatt aggódna, akkor egy normális ember nem pont úgy fog
viselkedni, amivel még jobban elűz magától :S
eddig nem volt probléma, de most vagy megijedt hogy már nem az az
érzés ami régen volt(felőlem), vagy nem tudom. Az utóbbi időben
sokat kellett itthon maradnom, segíteni és problémáim is voltak,
(ezt egy másik topic-ban is írtam, hogy a szorgalom, és ugye
felhoztam magam úgy ahogy nem sikerült az elmúlt egy
évben.tanultam ésatöbbi.:() ezt megértette, és segített is
amiben tudott, de mondtam is neki egy idő után hogy egy kicsit
szeretnék magamban tanulni. még azt is megértette, de lehet hogy
csak nekem mondta hogy "jó ok" és ezek miatt nem tudtunk
olyan sűrűn találkozni mint ahogy szerettünk volna. és lehet
hogy most jött ki rajta vagy nem tudom. És ezek miatt volt az a
para hogy már nem szeretem!:( de ez még nem ok erre az egészre.
Hogy ilyen. :(
Szia,a véleményem igaz nem olvastam visza a dolgokat hosszan de ha
menni akkar had mennyen eleg fital vagy,hogy ne talaj masikat. sok
szerencset bizzom benne megoldodik a problemad.
Ui:Minéll tobbet engec annal jobban csinaja.
remélem meg tudjátok beszélni, de nekem akkor is furcsa, hogy te
el szeretnél menni 2 napra valahová, ő meg szakítani akar veled
meg ilyenek:S:S érzelmileg akkor elég labilis lett a barátod vagy
valaki bogarat ültetett a fülébe vagy nemtom:S
vagy csak eddig nem tűnt fel neked. és szerinted mitől
változhatott meg így egyik hónapról a másikra? mi történhetett
szerinted, ami miatt mostmár ilyen tök birtokló lett?
1 hónapja jött elő...akkor valaminek ki kellett ezt váltania.
Eddig engedett neked mindent? Mehettél amerre szerettél volna?
Kirándulni, barátnőkkel, szórakozni, családhoz? Ha igen, akkor
valami történt, h így megváltozott...h ennyire féltékeny lett
és birtokolni akar.
Tudom hogy furcsa hogy nem olyan régi ez a dolog. De eddig, nem volt
ilyen problémája. Nem tudom hirtelen hogy jött ez a "CSAK
VELEM ÉS SENKI MÁSSAL" dolog, de azt tudom ez is egy téma
lesz a beszélgetésben! amit minél hamarabb kell lebonyolítani.
Akkor az első adandó alkalom lett volna a megfelelő. Ha nekem
tiltana meg párom valamit, akkor nem tűrném el...igenis
megmondnaám, h márpedig én ezt vagy azt fogom csinálni, vagy
igenis elmegyek ide vagy oda.
Mikor lett volna "nem reménytelen" ügy??? Nem tudtam
csírájában, mert még nem jött elő ez a fajta "önző"
megnyilvánulása csak 1hónapja körülbelül.
Nem hinném, h ez újkeletű dolog lenne, azaz h most fordult elő
először. Szerintem a 2 év folyamán végig így viselkedett és ez
eléggé fontos téma ahhoz, h előjöjjön egy nagy beszélgetés
során.
De ahogy thymian is írta...beleszoktattad a jóba, nem
ellenkeztél, nem mondtál neki nemet, az volt amit ő akart, stb. 2
év után ne nagyon várj változást :S