FÓRUM
Beszélgetünk
Én pedig azt próbálom, h nekem is ugyanúgy volt prioritási sor,
de egyik dolog se ment a másik kárára. No meg itt
középiskolásokról beszélünk, ahol nagyon nem jön szóba sok
határidős dolog (munka, karrier).
van fontossági sorrend. néha magánélet kerül előtérbe, néha a
munka, karrier, anyámkínja. persze az ember igyekszik egyensúlyba
hozni a dolgokat. én ezt próbáltam valahogy elmagyarázni.
De elintézem...jó idő-menedzserlés kérdése...
Ebbe ne menjünk bele...egy gimisnek nincs annyi minden fontos dolga,
h mondjuk 2 naponta 2-3 órát ne tudjon a másikra áldozni. Ezt én
mondom, aki gimi mellett fakultációkra járt, egyik városban
magántanárkodtam, másikban sportoltam...
vagy nem intézed el?és majd lesz valahogy?... persze ez is
szitufüggő, mint minden...
miért, ha neked halaszthatatlan elintéznivalód van, pl határidős
dolog, akkor nem tudsz menni, ha akarnád sem.
Ebben nem értünk egyet, de ez így van rendjén....
perzsze akarat kérdése. de az más dolog, ha külső
körülmények, kötelezettségek miatt mégsem tudnak, és ő is
írta, ha van lehetőség, megy is.
sztem ha minden hétvégén taliztok, az már jó, még ha
hétköznap nem is minden nap. de majd az órarendetek után jobban
fogjátok látni, kinek melyik a lazább nap
Én nem csak suliba mentem...mivel voltak vidéki barátaim, akikhez
még plusz km-ek vezettek. De mindegy...én kibírtam, buszoztam és
nem ment se a suli, se a kapcs rovására...mint mondtam, akarat
kérdése és amire az ember időt akar szánni, arra tud
is...ennyi...
de te "csak" suliba mentél, ők nekik meg egy
párkapcsolatról van szó az iskolán felül. meg nem emlékszem h
jamesbond mit írt, mennyi iddő neki a 60 km, mert pl nekem 15 km.re
volt a sulim, mégis 35 vagy több perc volt a menetidő, mert át
kellett szállni. kocsival persze 10-15 perc, ha belehúz az ember.
szóval függ attól is, hogy milyen a közlekedés
Nekem is volt ilyen anno..én is gimis voltam...bejártam...napi
60-120 km busszal..szóval..
nekik ez egy új helyzet. friss kapcsi. én is dramatizálnék, hogy
akkor most mi lesz. de majd megszokják.
Fura, h ezt a CSAK 60 km-t ennyire túldramatizáljátok... :D
persze, hogy jobb lenne :) de gondolom neked is azért majd
készülni kell dogákra, felelésre stb. a tanulás rovására ne
menjen.
azért remélem bírni fogjátok :)
Hehe...én 250 km-re leszek páromtól,mégis fogunk hétközben
talizni... Akarat kérdése az egész.
Alap lesz hogy minden nap felhívom hogy mivan vele mi történt stb
:) Azért így mégha nemis vagyok ott érezni fogja hogy ha 60 km-el
arrébb is de vagyok....de azért jobb lenne ha hétköznapokon is
tudnánk néha találkozni.
60km 1 óra busszal--> azaz felülsz a buszra és még a suli elé
is tudsz menni. Volt olyan szaktársam, aki 65 km-rőljárt be
naponta, szóval ez még smemiség.
mi 1200 km-re voltunk, szóval 60km az nem sok :DD
sztem a titka az egésznek az, hogy ne veszítsétek el a fonalat
egymással, mármint, hogy kivel mi van stb. mert ha nem is
találkoztok csak hétvégén, attól lehet telefonálni hétköznap,
vagy e-mailezni.
Hm. ja. én is nagyon remélem hogy attólmég hogy 60 km meg kolesz
barátnőmnek, nem csak hétvégente fogunk találkozni mert az nem
túl sok:s..hétközben is kéne 1-2 és akkor úgy tuti működne a
dolog.
tényleg a távkapcsikkal nagyon nehéz. én most az elmúlt egy
évet töltöttem párom nélkül, és mindösszesen 4szer tudtunk
1-2 hetet találkozni :( egyszerűen nem tudtuk összeegyeztetni, meg
tényleg nagy volt a távolság. nekünk nagy segítség volt, hogy
már előtte 3 évet töltöttünk együtt, majdhogynem minden nap
együtt voltunk előtte. a kapcsolatot minden nap tartottuk, ez vmit
segített, de ha alapból egy távkapcsival kellene indulni a
nulláról, hát nem vállalnám, mert tudom, nem lenne tartós.(
minden egyes alkalommal szinte újra meg kell ismerni a másikat.,
féltékenykedés stb)
No meg majd elolvadok, mikor napközben csak egy rövidke sms-t kapok
tőle "Szeretlek!!!"vagy "Te vagy az Angyalkám!"
vagy "Te vagy életem SZERELME", stb tartalommal :)))
Nos, ilyen nagy kuriózumnak számít, ha azt mondja a teloba, h
hiányzol neki??? :S
Nekem is vannak olyan napjaim, mikor nem
vagyok együtt párommal, de akkoris rengeteget gondolok rá,
írkálom az sms-eket, stb... Csak azért, h ne fájjon a hiánya,
nem fogok nem rá gondolni :S Igenis éreztetem vele, h lehet,h
távol van, de akkoris imádom.
Bár be kell vallanom én is hajlamos vagyok kicsit túlzásba
esni.
Felhívtam, tegnap nem volt térereje, azért nem tudott
küldeni üzit. Hallhatóan örült, hogy hívtam, és azt mondta:
"hiányzol".
Mindenképpen egyeztetni fogom vele a
dolgokat. Mit érzünk.. Hogy a lehető legjobbat kihozzam ebből az
egész kapcsolatból.
Itt jön be, amit anno mondtam: távkapcsoknak nem sok jövőjük van
:S
Miért olyan bonyolult ez nekem? :(
Inkább arról lehet szó, hogy -védekezésképp- elfojtja az
érzelmeit ilyenkor. És csak ritkán adja tudtul, mit is érez. Csak
nem elégszer.
Én látom rajta, hogy szeret. De nem akar
szenvedni és ezért nem éli bele magát, amikor távol vagyok a
hiányomba.
Ő egy érzékeny, sebezhető lélek, de nem
mutatja ki környezete felé, még barátainak sem. Nekem képes volt
már elég jól kinyílni. De így távolból.. nehéz a
"közelében" maradni.
De ez így nem jó.
Egyikünknek sem. De nem tudom már hogy mondjam meg neki, hogy
megértse, hogy nem jó így.. Beszéltünk már erről, de kevés
sikerrel. Azt mondta, én is foglaljam le magam. Mondtam, hogy én
nem vagyok képes úgy csinálni, mint ő.. :S
A férfiak nagy többsége nem tudja kimutatni az érzéseit, nem
tudja elmondani, nem olyan romantikus alkatok, mint a nők. De ahogy
így leírtad, itt már nem erről van szó...legalábbis én ezt
látom. Számomra teljesen furcsa, h amikor nem vagytok együtt
(márpedig ez tezsi ki az időtök nagyobb részét, semmi jelét nem
adja, h hiányoznál neki, vagy bármilyen kis üzenetben szerelmet
vallana. :S Igazán szeret ő téged????
A szexuális
életeteken pedig csak te változtathatsz, azaz ki kell nyitni a
szádat, h tudja meg, milyen igényeid vannak.
Sajnálom, ami Veled van! De nekem pl. az exem sohasem tudta jól
kimutatni, hogy szeret. A mai napig nem tudom, hogy szeretett-e
valójában, vagy csak eljátszotta! Én nagyon örülnék, ha egy
nő éreztetné velem, hogy szeret, hogy hiányzom neki. Nem
bánnám, ha SMS-eket küldene, ha megcsörrentene... Amit utálok,
az egyedül a kényszeres telefonálás, amikor nincs mondanivaló,
de tartja valaki a kagylót, és nagyokat hallgat...
De nagyon sz*r érzés.. Olyan, mintha csak álmodtam volna az
egészet, hogy együtt voltunk és teljesen más érzés, amikor
nincs velem.
Mindegy, nem nyafogok tovább. De most kibukott belőlem..
Jó
volt leírni, hogy tisztábban lássak és átgondoljam. Higgadtan.
Nem írja, hogy szeret, hiányzom neki.. Visszatartja érzéseit, és
legutóbb mikor írtam neki, hogy vele lennék most.. azt írta, ne
lovaljam bele magam, ne rosszabbítsam a helyzetet..
És mondta nekem, kössem le én is magam valamivel, foglaljam le
gondolataimat, de nem sikerül sokszor.
Mit mondjak. Én
szenvedek, ő sokszor viszonylag jól elvan.
Lehet ő csinálja
jól..
De messengerben nem mindig jön le, hogy hiányzok
neki.
Amíg együtt vagyunk, szinte csak velem törődik, igyekszik kedvem
lesni, tud igazán felszabadult is lenni.. noha a szexuális
életünk nem túl kielégítő.. nekem (más téma).
De
hazamegy, a dolgai, munkája közé, és igyekszik elfoglalni magát,
hogy ne hiányozzak neki annyira, kimegy -ahogy tette
megismerkedésünk előtt is- terepre botanászni pl. Folytatjuk
addigi életünket -külön-külön, és ez mit mondjak sz*r
érzés..
Én is megvagyok egyedül is és nem is teszek olyat, amivel
megfojtanám :) Csak mindig van, h valamivel jelzem,h hiányzik nekem
:) Egy sms...egy msn-es üzi...egy telefon megcsörgetés...
Én túl ragaszkodó vagyok, ő meg szeretne teret jobban -tehát
kevésbé érez így. És ő tudja, milyen vagyok.
Ezért sem
lenne jó.. mert esetleg úgy érezné, hogy mindig a sarkában
vagyok.
Kicsit önállóságot kéne talán mutatni neki, én
is megvagyok akkor is, ha nem vagyok vele..
Akkor igen, de azt leghamarabb holnap reggel lehet megcsinálni
:)
Bár ha szimplán csak késik, akkor a második teszt is
pozitív lehet :) Na jó, nem gonoszkodok:)
Reméljük, hogy mégis..
Ha a második teszt is +, akkor már
minden bizonnyal..
Istenem ezek a hülye hozzáállások :D Én félredobok minden ilyen
mondvacsinált etikai szabályrendszert... a helyedben már vagy 5
sms-t küldtem volna neki :)
A barátom ma költözött az albijába. Elege lett tavaly a hangos
koleszból. Nyugodt, csendes helyre vágyott.
De ígérte
délelőtt, hogy ír sms-t.. azóta se.. :S
Én megígértem
neki hogy reggel felhívom, na de ezután..
Majd megvárom,
keressen előbb ő.. :) :( :S
Viszont lehet a késés miatt is pozitív :)
A mensijének is 5 napja kellett volna megjönnie, bár fájt a hasa
kicsit és a mellei is feszülnek.
Úgy néz ki, hogy nagynéni leszek!! :D:D
+ lett a tesóm
tesztje! Még fog csinálni mégegyet, hogy tuti legyen az eredmény.
ebből a szempontból már várom a sulit:) végre láthatom, és
talán beszélni is tudok vele nem csak msn-en megy dumcsi:)
jó lenne ha élőben is többet beszélhetnék vele,mivel nagyon
arinak tartom...meg...msn-en már uncsi :S nem is látom :) nekem
élőben kell:)))
próbált.lemaradt a t a végéről :)
majd eljön a nagy csoda :DD hehe.mikor legkevésbé sem várnád,
mikor azt hsized tök gáz voltál, égőn néztél ki, és
bingó.összejönnek a dolgok. szóval igaz az a mondás, hogy aki
mer az nyer. maximum veszít, de az a jó ebben, hogy lehet
próbálkozni :D
egyik ált.isk. osztálytársam 7 éven át
próbál meghódítani :D szívós volt, nem adta egykönnyen alább
a dolgot. végül megegyeztünk barátságban:)
áhhh:)) én is csak 3-adjára mertem visszaköszönni a csajnak :)
hülye dolog, de így van :) nem is sonny lenne a nevem:) azok után
még mindig azt gondolom hogy ahhoz h. nekem valami csaj
összjöjjön kisebb csoda kéne...nem olyan srác kell nekik aki
visszaköszönni sem mer :(