Szerelem, párkapcsolat

Épp most próbáltam megbeszélni egy-két dolgot a párommal, de belealudt a beszélgetésbe. Most nagyon csalódott vagyok, lehet, hogy nem éjfélkor kellene lelkizzek, de nekem most lett volna szükségem arra, hogy meghallgasson, vagy ketten találjunk ki ötleteket. Az a baj, hogy hétvégére mindketten nagyon fáradtak vagyunk, és ő ilyen késői órában már nehezebben bírja a gyűrődést.Nem baj, túlteszem magam rajta, legalábbis megpróbálom. Csak el akartam mondani mi bánt, ha már neki nem mondhatom el.

Ezt ne nekem mondd - én nem tettem volna meg, ha nekem lenne vkim.

Lehet, de ha folytatja a mostani kapcsolatát, az nagyon nem szép dolog lesz. Szerintem még elő fog fordulni hasonló eset...nem szép dolog megcsalni valakit.

Ebből is (és még tucatnyi más okból is) az látszik, hogy kit szeret még mindig...

Azzal még nem lenne igazából semmi gond, hogy a volt barátnőddel szeretkeztetek, de hogy neki emelett van barátja :S Ez az ő részéről nagyon nem volt szép.

Hát nagy hülyeséget csináltam...

Ugyebár ismét huppantam a földre, amíg nem éltem bele magam semmibe, addig kaptam az egyértelmű(nek látszó) jeleket arra, hogy komoly kapcsolatot akar tőlem az a bizonyos leányzó...De hát nem így lett, viszont elég dühös lettem, úgy egyáltalán már az egész ismerkedés, a lányok heppjei, ááá...Úgy döntöttem, hogy jól akarom magam érezni, nem érdekel más.
Az exemmel msnezgettem és kiderült, hogy mindkettőnknek elég nagy hiányai vannak minden téren. A bibi ott van, hogy neki van barátja (a gyereket ismerem, nem egy életrevaló alak, elfogultság nélkül mondhatom). Szó szót követett, lényeg, hogy elhívtam magamhoz tegnap délután. Képzelhetitek mi lett belőle, olyan 2 és fél óra alatt háromszor szeretkeztünk (vagy inkább szexeltünk, én el nem tudom dönteni...), fél üveg gyümölcsvodkát meg is ittunk közösen...
Szal dióhéjban ennyi, meghülyülök már én is 18 éves koromra...

Ismeretségi és baráti körömben is volt, 1-1 pár, akik elég sokáig húzták az előzményeket. Az egyik párnál, srác várt a lányra 8 hónapot, a másiknál asszem 1 évet. És egyik srác semvolt már szűz! Szal véleményem szerint kibírható...de mint lány, azért nem esküszö rá:S Meghát ember, párkapcsolat, szerelem mélysége függő!

Viszont ezzel zsarolni...az már elég nagy gond!:S

Ha a barátja igazán szereti, akkor nem sürgeti. A lánynak ez egy teljesen új élmény lesz, amit semmiképp nem azért kell átélnie, mert a barátja nem bírta már tovább. Persze elhiszem, h nagyon kívánja a szexet, de azért 2 hónap nem a világ vége!!!!
A lényeg: ne azért feküdjön le a sráccal, mert az unszolja. Az meg még bunkóbb viselkedés, h ha hozzáteszi a fiú, h vagy véget vet ennek, vagy lefekszik vele. Remélem, nem itt tartanak, de ha mégis, akkor én AZONNAL KIDOBNÁM A SRÁCOT!!!!

szia,
szóval nem a kérdésedre lesz válasz, de ha a barátnőd nem akarja még elveszíteni, akkor nem érdemes csak unszolásra hamarabb megtenni vele. ha a fiúja nem értékeli (jó, ok egyre jobban csökken a szüzesség elvesztésének lehetősége) ezt, akkor nem érdemes rá "pazarolnia". szóval ha szereti a pasija, akkor megvárja, de ezt nem érdemes visszafordítani (hogy addig nem csinálja, míg a pasinál el nem szakad a cérna, utána meg azért nem, merthogy nem bírta ki)
egyébként az orál sexszel ált. hónapokkal el lehet húzni az időt, de azért nem mindegy, h melyiket csináljátok (de ezt sztem tudod)...

Hát ez egy olyan kérdés, amire sztem soha senki nem fog kielégítő választ. Mármint férfi, mert mindannyian tudjuk, hogy kell és hiányzik..., nagyon!
DE!
Olyan, hogy vkit /pláne egy szűz lányt/ ezzel rászedni, hogy nem bírom tovább és lefekszünk vagy vége /mert hát általában ilyen jellegűek szoktak lenni a problémák, feltételezem Te sem írtál volna, ha "csak" hiányozna neki a szex/,a z viszont már nagyon nem szép dolog!...

bocs h ien hosszura sikerult...

Nemtom ha jo helyre irom ,nem tudtam meik temahoz kapcsoljam...a baratnom 17eves,szuz es a baratjaval 2honapja vannak egyutt.nso,a problema az h a baratja allitolag nem birja tovabb sex nelkul...szerintetek letezik h valakinek ennyire kelljen?ha igazan szereti akkor nem birhatna tovabb manualis kielegitessel..esetleg oralissal?

tanul. ezért csak a tavaszi majd a nyári szünetben tudunk találkozni. minden feltételét elfogadtam. 1. randink 4 napos lesz. annyiszor hivtam becézöen hogy azt kérte ne hivjam ugy mig nem találkozunk- viszont ö becézhet engem. na de ezt elfogadtam. tulságosan belemásztam érzelmileg már ebbe,

Egyébként a távkapcsolatban én sem hiszek. Nekem nem fekszik, hogy pölö egy héten csak 1x lássan a kedvesemet...Nekem ennél több kell.

Ti még nem jártok. Ezt szögezzétek le!! Az, hogy van egy nagyfokú vonzalom, az rettentően izgalmas dolog, és jó út afelé, hogy összejöjjetek. De kell a találkozás, hogy kerek legyen a kép.

üdv!

Bocsi, már írtad a távolságot....

És miért vártok tavaszig? Találkozzatok hamarabb, egy napra, vagy akár lehetne egy hétvégére is - kibérelni egy kisházat vidéken, ahol sokat lehettek kettesben, és lehet kirándulni. Aztán az első este után kiderül, hogy hazamentek-e, vagy maradtok még....:)

Amíg nem látjátok egymást, nem érziktek egymást "élőben", addig nem lehet dönteni! Rengeteg olyan plusz dolog van a személyes kontaktban, ami fontos!!!

Egyébként valószínűleg nincs önbizalma, ezért mondogatja oly sokszor, hogy elhagyod, holott még nem is jártok.

300km. én heves megye ö pedig somogy. pest mellett akarunk randizni, de ezt nem lehet sokáig csinálni! nagyon fontosak vagyunk egymásnak, de mégis fél a jövötöl, hogy elhagyom!

Milyen messze laktok egymástól?

szóval félrebeszél amikor a jövőnkről van szó. 300km van köztünk, de ha dolgozni kezd ő is, megmondtam neki, akkor bárhol összeköltözök vele. tudom néhány fotó és pár 100 óra beszélgetés kevés ehhez, de én totál beléestem. tudom hogy kellek neki, nagyon várjuk az 1. találkát, de mégsem értem ezt a nőt.

sziasztok. szeretnék 1 számomra óriási problémára segitséget kapni. szóval 3 évet szenvedtem 1 lány után.aztán szeptemberben megismertem 1 lányt akit fotókon láttam csak. nagyon tetszünk egymásnak. mindketten 20évesek vagyunk. ő már sokat csalódott, nagyon fél tölem. órákat beszélünk telefonon hónapok óta tavasszal tervezzük az 1. találkozást.én dolgozok, ö nyártól fog. azt mondta nem hisz a távkapcsban, meg a kalandban, mégis engem akar. úgy érzem nagyon belemásztam érzelmileg ebbe a kapcsolatba, nem bírnék ki még 1 csalódást. tudom, hogy kellek neki, viszont a sok bántás miatt amit kapott, nagyon fél a kapcsolattól. nagyon kell nekem, megörülök érte. mit tegyek? megmondtam neki hogy mindent megteszek érte amit akar. de nem hisz a távkapcsban, mégis amikor felvetettem, hogyha kellünk az 1. majd a 2. randin egymásnak akkor költözzünk külön a szüleinktől össze. tudom hogy őrültség, de nekem mindenképp kell ez a nő, hiszen a távkapcsban nem hisz- pedig ez igy az lesz.segitsetek, kérlek!

Nah igen újra szeretni. Ez elég személyiség függő. Tudod ahoz hogy elfelejthessem ha oda kerülne a sor akkor ki kellene gyújtanom a szobám, aztán újra tapétázni, és....hát nem tudom. Mindenről ő jut az eszembe.Lehet hogy tényleg depressziós egy kicsit?Tavaly költöztek és már nem egyszer sírt nekem hogy nagyon hiányzik neki a régi lakás. Szó ami szó én is több melegséget éreztem abban a lakásban, és ott úgy éreztük mindíg mint ha lángolnánk egymásért.Befolyásoló tényező a környezet?A másik amire gondoltam hogy, igazán nincsenek barátai. Van egy-kettő osztálytársnője akikkel jóban van, de azok kedvtelenek, számítóak és önzőek. Legalább is én ezt szűrtem le az elmondásai alapján, és persze én is találkoztam már azokkal a "barátokkal".Visszahúzódóbb lány, nehezen ismerkedik és az osztály is amibe jár háááááát enyhén szólva szemét.Velem, meg a szüleivel van szorosabb kapcsolatban és kész.Úgy gondolom hogy lehetnek ezek is befolyásoló tényezők a kapcsolatunkban. DE most mondom hogy mi volt eddíg probléma: Most ezen a héten ő mondta hogy szünetet szeretne. Elég nehéz volt mind a ketten bele egyeznünk.Amint hogy kimondtuk hogy most két hét szünetet tartunk, rá egy órára csörgött a telefonom és sírva mondta hogy nem akarja a szünetet mert hiányoznék neki. Jó mi?
Azt is mondta régebben hogy egy falyta monotonitást is érez.Na most, voltunk már moziban nem egyszer, korizni, séták este, stb. Most mit csináljak? Paintballozni vigyem vagy mi??? ki lehet fogyni a programokból is. Most maradt az hgoy színházba viszem.Eddíg azért ne mvitte mmert arra nem volt pénzem de most már meg tudom ejteni.Bár kétlem hogy ez segít, de lehet. Most nemrég azt mondta, hogy: "Miért nem tudunk mi csak úgy el lenni?"Nem értem mit ért ez alatt. Azt mondta túl sokat mondom neki hogy szeretem.Hát jó ha sokat mondom akkor visszaveszek. De tényleg nem tudom mi lessz. Kétségbe vagyok esve. Volt már úgy hogy amikor azt mondta nem szeret utána két perc múlva a nyakamba ugrott és azt mondta hogy nagyon szeret.Totál zavarodott és kétségbe esett vagyok. Nem tudom hova kapkodjak hogy segíthessek magunkon.Nem akarom elveszteni..... És úgy érzem hogy ő sem engem. Ha meg igen akkor nagy fájdalmak útján tudna csak.

Nálunk a nyáron jelent meg és nekem ízlett... gondolom nálatok is kapni...
Én úgy fogom, ahogy az összes többinek... Összekulcsolva, ujjak az ujjakkal...

A történet túlságosan is rossz kislánynak állít be, ezt beismerem, de sohasem én voltam a "nyerő". Az is lehet, hogy megérdemeltem, de annyira utáltam egyedül lenni és sajnos mindig ilyenekkel futottam össze. Azóta százszor megbántam, de különben sem gyónni léptem be ide. És ezeket a kapcsolat előtti félrelépéseket, sohasem titkoltam a barátom előtt, amióta pedig vele vagyok soha nem akartam megcsalni, mert most már mellettem is van valaki, akit nagyon szeretek.

Ez nagyon édi:D
De van olyan?:S

Mindenkitől kérdezem: Ki hogy fogja párja kezét?:D Illetve mi a "menő"?

- Neked is a dinnyés Orbit a kedvenced?

:))

szerintem semmit, de attól függ. lehet h ő mond valamit...
nekem pl azt mondta a mostani barátok (és az első-csók-adóm), hogy "jajj nem is gondoltam volna, hogy ilyen szép barátnőm lesz"
pedig nem is vagyok szép
de a meglepődés határán tökjó volt...ki tudja
sztem is a semmi a nyerő...csak nézz a szemébe és - ahogy az előttem szólóak írták - adja magát.

SEMMIT!
Ilyenkor az embernek mindig csak hülyeségek jutnak az eszébe szóval inkább maradj csendben. :)

Nem lehet általános receptet írni sem az első csókra, sem arra, h mit mondj utána. Egyszerűen az alkalom szüli magát. Nem kell előre ezen rágódni, vagy eltervezni, h utána mit mondok.

Van amikor a csönd többet mondd bárminél amit szavakkal ki tudnál fejezni.
Idővel majd ráérzel mik azok a pillanatok(ilyen az első csók is).

Sakáltanya után szabadon: "legyen szép napod"
Egyébként jó kérdés, talán semmit?

Sziasztok, én azt szeretném kérdezni hogy miután megcsókoltam a lányt, utána mit mondjak neki. (Lehet hogy nagyon hülye kérdés de most készülök az 1. csókra, úgyhogy teljesen tapasztalatlan vagyok).

Én ilyen helyzetben azért belegondolnék, h van egy barátnő is és én csak egy kiegészítés lennék :S Nekem volt lazább kapcsolatom, de ahogy a másik félnek alakult valami komolyabb, egyből kiléptem a képből. Nem volt gusztusom szeretőként maradni :S

Hogy lehet úgy belemenni egy kapcsolatba, h a másik foglalt? Ez olyan megalázó mind a 3. félnek, mind a megcsaló párjának :S:S:S

sziasztok
Én tizedikben kaptam az első csókot, és nem attól, akitől évekig vártam. Addig azt hittem, hogyha álmaim lovagjának nem tetszem, akkor senkinek sem fogok tetszeni, ezért szinte féltem a férfiaktól. De aztán jött Ő, csak sajna kiderült, hogy barátnője van, ami óriási csalódást okozott. Akkor megfogadtam, hogy soha többet nem jövök össze barátnős pasival, de valahogy mindig sikerült valaki olyat kiszemelnem. Éreztem, hogy egyik kapcsolat sem lesz tartós (már, ha az olyat annak lehet nevezni), ezért jobbnak láttam, ha egyikkel sem fekszem le. A szüzességemet, egészen 19 éves koromig tartogattam, reméltem, hogy majd eljön az igazi. De aztán jött a nyár, utazás,új haverok, stb. és eleinte olyan dolgokba mentem bele, amit már azóta rég megbántam. Azután megismerkedtem valakivel, tulajdonképpen ő vette el a szüzességem, csak neki is volt barátnője. Mégis vele volt a leghosszabb kapcsolatom, kb. másfél hónap + egy hónap e-mailezés, telefonálgatás, sms minden egyes nap, aztán a legkritikusabb pillanatban, amikor úgy éreztem, hogy már nem bírom tovább nélküle, egy buliban megismertem ŐT. Ennek már több mint két éve, és ami nagy szerencse, hogy neki nem volt barátnője. Nem volt szerelem első látásra, de már akkor éreztem, hogy valami megváltozott. Már első héten "szakítottam" a "szeretőmmel" és lassan beleszerettem a jelenlegi barátomba. Máig is az a véleményem, hogy talán megérte majdnem négy évet várakozni, siránkozni, mert így felnőttebben vághattam bele ebbe a kapcsolatba.

Kedves Ádám... átérzem a helyzeted, a tavaly ősszel valami hasonló történt nálunk is, kicsit más formában.
Megoldás? Talán nincs is olyan megoldás amire azt mondhatnám ezt próbáld ki mert tuti müködik. Amit tehetsz az nem más, mint leülsz és elbeszélgetsz vele, mint ahogy azt már megtetted gondolom. Emlékezzetek vissza, hol távolodtatok el egymástól, mitől érzi esetleg úgy, hogy nem szeret már, vagy mitől érzi azt, hogy hanyagolod, stb. Gondoljatok azokra a napokra amikor megismerkedtetek és gondolkozzatok el mi az ami akkor megfogott a másikban. És azóta változott-e annyit a párom, hogy már nem tudok együtt élni ezzel a változással?
A barátnőd - akárcsak te - most kicsit instabil és határozatlan. Nehéz, de használhat néhány nap szünet, amikor nem lát, nem hall, nem írsz neki, nem hivod fel, sőt egyáltalán semmit sem csinálsz, néhány napig vagy hétig. Nehéz, de eredményes. Lesz ideje elgondolkodni a dolgokon, anélkül, hogy befolyásolnád, akár az ottléteddel, akár azzal, hogy beszélsz hozzá... Ha hiányzol neki, tuti felhív vagy jelentkezik. Ha nem akar tovább veled lenni akkor azon is el tud gondolkodni és mérlegelni magában a továbbiakat.
Két hét a maximum, tovább nem szabad várni. Ha ennyi ideig nem jelentkezik mindenképpen hívd fel és kérdezd meg hogyan döntött. Vigyázz ne ess abba a csapdába, hogy túlságosan elengeded magadtól mert úgy tűnhet, hogy már téged sem érdekel az egész. Biztosítsd róla, hogy bárhogy dönt te elfogadod és tiszeletben tartod, de tudja és érezze, hogy szereted és fontos vagy neki...
Egy próbát mindenképpen megér... talán újra megélénkűl a tűz... ha mégsem akkor se légy szomorú... a legszebb korodban vagy és az idő nagy tanítómester... megtanít majd feledni és újra szeretni...
De addig is sok sikert a jelenlegiben!

Igaz, nem éppen államvizgázok, de nekem is sokminden összejött. 1 hónapja ki se látszottam a normális munkából és egy projectmunkából sem, sőt a zh-k hada. De nagyon szívesen metem bárhova párommal, kimozdított a monotonitásból. Most itt a vizsgaidőszak, amibe azért is kezdek belefulladni, mert a FELÉT olyan betegen töltöttem, h még előre se tudtam tanulni, így most 3 hetem van a sok ISZONYÚ kemény vizsgára. Mégis imádok most is párommal lenni. Ma is egész délutánt együtt töltöttük, igaz, jövő héten ismét 3 vizsga...de akkoris megpróbálok lazítani, kikapcsolódni :) Nem hagyom, h a rámszakadt dolgok befolyásolják a kedvemet :)

Szia!

Én egy közös kikapcsolódást javaslok nektek!
Akár a barátodat is megkérheted, hogy találjon ki egy 1napos programot, ahol kikapcsolódthattok.
Most még az idő is jó hozzá...kiránduljatok!

Bocsi az ékezet nélküli írásért, de az előbb már ehhez sem volt türelmem.

Sziasztok!
Allamvizsga elott allok, dologozom, szoval minden napra meglenne a program. De rettentoen faradt vagyok, semmire sincs kedvem, sem tanulni, sem beszelgetni. Attol felek, hogy ez kezdi ranyomni a belyeget a kapcsolatomra is, sot mar erzem, hogy lassankent hullamvolgybe kerulok, ahonnan nehez kiszallni. Hisztis vagyok, turelmetlen, stb, estenkent a faradtsag sokszor ledont a labamrol, mas helyett...:(Neha minden es mindenki idegesit, sajnos O is..

Én erre nem vennék mérget:(

Uhh, na mesélj . ! Ez tényleg nem volt valami hosszú....bár gondolom akkor időd se volt beleszeretni a lányba szal...ja:)

Köszi a segítséget. Végre valaki aki nem bölcsészkedik fölöslegesen.Jó lenne ha velem maradna.....szeretem

Köszöntem szépen, ennyi volt a legfrissebb kapcsolatom is.
Jó éjszakát.

Tökéletesen megértelek, ismerős a szitu nagyon. Nejem játszott ilyesmit a nyáron... Volt már pár hasonló hullámvölgye, aztán a nyáron egyik este bejelentette, hogy válni akar. (8 év után...) Azt hiszem, a fal adta a másikat, akkorát döbbentem rajta. Próbáltam kiszedni, mi a baja, de a harapófogó sem segített, mert hogy nem tudja. Erre kértem, mondjon már valami pozitívat. Nem ment. Na, mondom magamban, itt a depresszió tipikus esete forog fent... A neten kerestem egy depresszió-tesztet, rávettem, hogy töltse ki, és kijött, hogy tényleg csak enyhe depressziója van. Próbáltam keresni neki egy pszichológust, de k*rva drágán dolgoznak (6-9 eFt/45 perc!) Végül találtam egy nagyon jó szert, Remotiv Extra néven. Egy hónapig szedte, már a 10. nap kivirágzott, rájött, hogy a baja nem velem van, hanem magával. Azóta összejövetelekre jár, ezotériával, asztrológiával foglalkozik, önismereti célból. A kapcsolatunk rövid idő alatt visszazökkent a rendes medrébe, a válás gondolata szerintem min. újabb 7 évre szőnyeg alá került. Sokat beszélgetünk azóta - bár előtte is sokat beszéltünk, de akkor folyton a barátnőiről, munkahelyéről beszélt, mostanában meg kettőnkről. Azóta vagyok itt a fórumon is, hátha én is tanulok valamit másoktól. (Amúgy a válás/szakítás gondolata pár hét múlva érdekes módon megkeményített, most már nem kapnék sírógörcsöt, ha lelépne, de természetesen nagyon sajnálnám...)

Nézd, 18 éves vagy; ilyen korban a szakítás elég gyakori... Itt a listán is olvastam már párat. Lehet, hogy fejlődik, változik a nőd, és nem is benned van a hiba. 25-30 körül talán kicsit már más az ábra, mert akkor már nem változik olyan sokat egy ember...

Nehéz okosat mondani. Nagy munka egy nőt megszerezni, de még nagyobb munka megtartani; folyton változni vele együtt is; néha lerázni a szokásokat, és új formát mutatni... Most mondjak olyan közhelyeket, hogy ilyen az élet, és ezt kell szeretni? Szeresd, ha szereted; tarts ki mellette, ha épp egy gödörben van; és hagyd, ha magára akar maradni, mert úgysem tudsz vele mit csinálni... Vígasztalni max. az vígasztaljon, hogy nem vagy egyedül, se a problémáddal, se a nemtudommibajomvan leányzóddal! ;-)

Először is szerintem nem szabad ilyet kijelenteni, h képtelen lennél újra szeretni. Tudom, most ezt így látod, de eltelne egy kis idő és újra bele tudnál szeretni másba.
Mellesleg eléggé vontatottnak érzem ezt a kapcsolatot. Mondja, h nem szeret annyira, aztán megszokottság tükröződik a kapcsban, stb. Tudom, hülyén hangzik, de az első gondolat a helyes mindig, azaz ha úgy kicsúszik belőle, h már nem érzi azt a szerelmet, akkor...
Az én személyes véleményem az, h tényleg nincs már meg a szerelem a részéről. Én ha szeretek valakit , véletlen sem mondanék neki ilyesmiket. De ne feledjétek, h nem szabad megszokottságból (ahol nincs szerelem már), szánalomból (összetörne a párom, ha vége lenne), önzőségből (akkor sem engedem el, mert nekem akkoris kell) fenntartani egy kapcsolatot!

Sziasztok.

Valahogy úgy érzem gondok vannak.A barátnőmmel 1 éve vagyok együtt.CSak hétvégén látom meg amikor van szabad időm, mert 50 km-re lakik tőlem.mostanában bizonytalannak érzem.Nem egyszer beszélgettünk amikor szomorúnak tűnt. Akkor oda mentem hozzá és kérdezgettem hogy mi a baj. Egyszerüen harapófogóval kellett belőle kihúzni mindent.Nagy nehezen amikor megkérdeztem azt mondta már nem szeret annyira.Szerintem én is egy gyengébb sokkot kaptam akkor amikor kimondta. De miután kisírta magát, a nyakamba borult és elkezdte mondani hogy nem gondolta komolyan meg ,hogy szeret.
Azóta eltelt egy két hónap és megint ugyanez a szitu.CSak itt most hozzá tette hogy érez egy ki megszokást is a kapcsolatunkban.Aztán megint a nyakamba borult és azt mondta nem gondolta komolyan. Éppen most beszélgettem vele telefonon.Megint ez. De végül mindíg azt mondja hogy szeret. EGyünk sem akar véget vetni a kapcsolatunknak.Amikor ezt majdnem sírva felvetettem, végül azt mondta hogy nem akarja hogy vége legyen.Én meg.....totál összetörnék. tényleg. ismerem magam.Tuti ki lenne tépve egy darab a szívemből és képtelen lennék újra szeretni.Tényleg mindenben őt látom.

segítség :(

Igen, lehet hogy nem ettől kéne függővé tenni. De ez akarva akaratlanul is így történik szerintem..azaz. Nekem ő előtte nem volt még barátnőm.....éreztem az eztafajta szeretet hiányát de úgy is komolyan olyan aranyéletem volt hogy már néha rosszul éreztem magam h nekem ilyen jó msá meg lehet szenved:S. De ahogy ő jött, szerelmes lettem, ő is szeretet, no szeretethiány, rózsaszín köd, sok együtt töltött boldogperc stb....akkor jöttem rá hogy az ember IGAZÁN akkor lehet csak boldog ha ily módon is megkapja a szeretetet s törődést. Szal nekem msot is nagyon jó az életem, de már tuom milyen érzés az ha így szeretnek és nagyon hiányzik! Szóval szerintem nem hülyeség az a mondás hogy a szerelem nem az egyik, hanem az egyetlen dolog amitől igazán boldog lehet az ember..

Egy tanács: ne csak egy nőtől függjön a boldogságod. Tegnap véletlen hallottam (sose szoktam amúgy) a Slág*r Rádiót és este pont erről volt szó: nagyon sok ember azért keres párt, mert rossz egyedül lenni (ami tényleg igaz)...ne essünk abba a hibába, h a boldogságunkat másoktól tesszük függővé. Persze tény, h párosban milyen szép lehet az élet, de ne ez legyen az ember életébena döntő!!!

Vki írjon már ide is vmi szépet:) Ha szexuális problémákról olvasgatok az azt juttatja eszembe hogy én már nem tehetek fel olyan kérdést és az nemjó:D:) Jelenleg úgy érzem hogy már kezdek kiszeretni a régi barátnőmből, viszont szerethiányom is van....nagyon szeretnék újra szerelmes lenni meg boldog:S

A megoldás kulcsa ott van ebben a mondatban:
"allitolag en vaoka legjobb haverja is..."
Te a legjobb haverja vagy a másik nemből. Hogy mit értettél az alatt, hogy testileg is közel álltok egymáshoz, nem tudom, főleg, hogy még nem is feküdtetek le egymással... de ezt nem is ajánlom még... ha megteszed legalább olyannal tedd, aki tényleg szerelmes beléd és nem csak egyszerű barát... bár ezt nehéz kideríteni néha.

Én szerintem nagyon szenvednék abban a "kapcsolatban" ahol nem viszonozzák az érzéseimet, ergo nem kaphatom meg akit szeretek, inkább lépnék, ha már tényleg nem látom a leghaloványabb esélyt sem az összeborulásra....de éljen a mazo!!