FÓRUM
Szerelem, párkapcsolat
Épp most próbáltam megbeszélni egy-két dolgot a párommal, de
belealudt a beszélgetésbe. Most nagyon csalódott vagyok, lehet,
hogy nem éjfélkor kellene lelkizzek, de nekem most lett volna
szükségem arra, hogy meghallgasson, vagy ketten találjunk ki
ötleteket. Az a baj, hogy hétvégére mindketten nagyon fáradtak
vagyunk, és ő ilyen késői órában már nehezebben bírja a
gyűrődést.Nem baj, túlteszem magam rajta, legalábbis
megpróbálom. Csak el akartam mondani mi bánt, ha már neki nem
mondhatom el.
Ezt ne nekem mondd - én nem tettem volna meg, ha nekem lenne vkim.
Lehet, de ha folytatja a mostani kapcsolatát, az nagyon nem szép
dolog lesz. Szerintem még elő fog fordulni hasonló eset...nem
szép dolog megcsalni valakit.
Ebből is (és még tucatnyi más okból is) az látszik, hogy kit
szeret még mindig...
Azzal még nem lenne igazából semmi gond, hogy a volt barátnőddel
szeretkeztetek, de hogy neki emelett van barátja :S Ez az ő
részéről nagyon nem volt szép.
Hát nagy hülyeséget csináltam...
Ugyebár ismét
huppantam a földre, amíg nem éltem bele magam semmibe, addig
kaptam az egyértelmű(nek látszó) jeleket arra, hogy komoly
kapcsolatot akar tőlem az a bizonyos leányzó...De hát nem így
lett, viszont elég dühös lettem, úgy egyáltalán már az egész
ismerkedés, a lányok heppjei, ááá...Úgy döntöttem, hogy jól
akarom magam érezni, nem érdekel más.
Az exemmel msnezgettem
és kiderült, hogy mindkettőnknek elég nagy hiányai vannak minden
téren. A bibi ott van, hogy neki van barátja (a gyereket ismerem,
nem egy életrevaló alak, elfogultság nélkül mondhatom). Szó
szót követett, lényeg, hogy elhívtam magamhoz tegnap délután.
Képzelhetitek mi lett belőle, olyan 2 és fél óra alatt
háromszor szeretkeztünk (vagy inkább szexeltünk, én el nem tudom
dönteni...), fél üveg gyümölcsvodkát meg is ittunk
közösen...
Szal dióhéjban ennyi, meghülyülök már én is
18 éves koromra...
Ismeretségi és baráti körömben is volt, 1-1 pár, akik elég
sokáig húzták az előzményeket. Az egyik párnál, srác várt a
lányra 8 hónapot, a másiknál asszem 1 évet. És egyik srác
semvolt már szűz! Szal véleményem szerint kibírható...de mint
lány, azért nem esküszö rá:S Meghát ember, párkapcsolat,
szerelem mélysége függő!
Viszont ezzel zsarolni...az
már elég nagy gond!:S
Ha a barátja igazán szereti, akkor nem sürgeti. A lánynak ez egy
teljesen új élmény lesz, amit semmiképp nem azért kell
átélnie, mert a barátja nem bírta már tovább. Persze elhiszem,
h nagyon kívánja a szexet, de azért 2 hónap nem a világ
vége!!!!
A lényeg: ne azért feküdjön le a sráccal, mert
az unszolja. Az meg még bunkóbb viselkedés, h ha hozzáteszi a
fiú, h vagy véget vet ennek, vagy lefekszik vele. Remélem, nem itt
tartanak, de ha mégis, akkor én AZONNAL KIDOBNÁM A SRÁCOT!!!!
szia,
szóval nem a kérdésedre lesz válasz, de ha a
barátnőd nem akarja még elveszíteni, akkor nem érdemes csak
unszolásra hamarabb megtenni vele. ha a fiúja nem értékeli (jó,
ok egyre jobban csökken a szüzesség elvesztésének lehetősége)
ezt, akkor nem érdemes rá "pazarolnia". szóval ha
szereti a pasija, akkor megvárja, de ezt nem érdemes
visszafordítani (hogy addig nem csinálja, míg a pasinál el nem
szakad a cérna, utána meg azért nem, merthogy nem bírta ki)
egyébként az orál sexszel ált. hónapokkal el lehet húzni az
időt, de azért nem mindegy, h melyiket csináljátok (de ezt sztem
tudod)...
Hát ez egy olyan kérdés, amire sztem soha senki nem fog
kielégítő választ. Mármint férfi, mert mindannyian tudjuk, hogy
kell és hiányzik..., nagyon!
DE!
Olyan, hogy vkit
/pláne egy szűz lányt/ ezzel rászedni, hogy nem bírom tovább
és lefekszünk vagy vége /mert hát általában ilyen jellegűek
szoktak lenni a problémák, feltételezem Te sem írtál volna, ha
"csak" hiányozna neki a szex/,a z viszont már nagyon nem
szép dolog!...
bocs h ien hosszura sikerult...
Nemtom ha jo helyre irom ,nem tudtam meik temahoz kapcsoljam...a
baratnom 17eves,szuz es a baratjaval 2honapja vannak egyutt.nso,a
problema az h a baratja allitolag nem birja tovabb sex
nelkul...szerintetek letezik h valakinek ennyire kelljen?ha igazan
szereti akkor nem birhatna tovabb manualis kielegitessel..esetleg
oralissal?
tanul. ezért csak a tavaszi majd a nyári szünetben tudunk
találkozni. minden feltételét elfogadtam. 1. randink 4 napos lesz.
annyiszor hivtam becézöen hogy azt kérte ne hivjam ugy mig nem
találkozunk- viszont ö becézhet engem. na de ezt elfogadtam.
tulságosan belemásztam érzelmileg már ebbe,
Egyébként a távkapcsolatban én sem hiszek. Nekem nem fekszik,
hogy pölö egy héten csak 1x lássan a kedvesemet...Nekem ennél
több kell.
Ti még nem jártok. Ezt szögezzétek le!!
Az, hogy van egy nagyfokú vonzalom, az rettentően izgalmas dolog,
és jó út afelé, hogy összejöjjetek. De kell a találkozás,
hogy kerek legyen a kép.
üdv!
Bocsi, már írtad a távolságot....
És miért vártok
tavaszig? Találkozzatok hamarabb, egy napra, vagy akár lehetne egy
hétvégére is - kibérelni egy kisházat vidéken, ahol sokat
lehettek kettesben, és lehet kirándulni. Aztán az első este után
kiderül, hogy hazamentek-e, vagy maradtok még....:)
Amíg nem látjátok egymást, nem érziktek egymást
"élőben", addig nem lehet dönteni! Rengeteg olyan plusz
dolog van a személyes kontaktban, ami fontos!!!
Egyébként valószínűleg nincs önbizalma, ezért mondogatja oly
sokszor, hogy elhagyod, holott még nem is jártok.
300km. én heves megye ö pedig somogy. pest mellett akarunk
randizni, de ezt nem lehet sokáig csinálni! nagyon fontosak vagyunk
egymásnak, de mégis fél a jövötöl, hogy elhagyom!
Milyen messze laktok egymástól?
szóval félrebeszél amikor a jövőnkről van szó. 300km van
köztünk, de ha dolgozni kezd ő is, megmondtam neki, akkor bárhol
összeköltözök vele. tudom néhány fotó és pár 100 óra
beszélgetés kevés ehhez, de én totál beléestem. tudom hogy
kellek neki, nagyon várjuk az 1. találkát, de mégsem értem ezt a
nőt.
sziasztok. szeretnék 1 számomra óriási problémára segitséget
kapni. szóval 3 évet szenvedtem 1 lány után.aztán szeptemberben
megismertem 1 lányt akit fotókon láttam csak. nagyon tetszünk
egymásnak. mindketten 20évesek vagyunk. ő már sokat csalódott,
nagyon fél tölem. órákat beszélünk telefonon hónapok óta
tavasszal tervezzük az 1. találkozást.én dolgozok, ö nyártól
fog. azt mondta nem hisz a távkapcsban, meg a kalandban, mégis
engem akar. úgy érzem nagyon belemásztam érzelmileg ebbe a
kapcsolatba, nem bírnék ki még 1 csalódást. tudom, hogy kellek
neki, viszont a sok bántás miatt amit kapott, nagyon fél a
kapcsolattól. nagyon kell nekem, megörülök érte. mit tegyek?
megmondtam neki hogy mindent megteszek érte amit akar. de nem hisz a
távkapcsban, mégis amikor felvetettem, hogyha kellünk az 1. majd a
2. randin egymásnak akkor költözzünk külön a szüleinktől
össze. tudom hogy őrültség, de nekem mindenképp kell ez a nő,
hiszen a távkapcsban nem hisz- pedig ez igy az lesz.segitsetek,
kérlek!
Nah igen újra szeretni. Ez elég személyiség függő. Tudod ahoz
hogy elfelejthessem ha oda kerülne a sor akkor ki kellene gyújtanom
a szobám, aztán újra tapétázni, és....hát nem tudom.
Mindenről ő jut az eszembe.Lehet hogy tényleg depressziós egy
kicsit?Tavaly költöztek és már nem egyszer sírt nekem hogy
nagyon hiányzik neki a régi lakás. Szó ami szó én is több
melegséget éreztem abban a lakásban, és ott úgy éreztük
mindíg mint ha lángolnánk egymásért.Befolyásoló tényező a
környezet?A másik amire gondoltam hogy, igazán nincsenek barátai.
Van egy-kettő osztálytársnője akikkel jóban van, de azok
kedvtelenek, számítóak és önzőek. Legalább is én ezt szűrtem
le az elmondásai alapján, és persze én is találkoztam már
azokkal a "barátokkal".Visszahúzódóbb lány, nehezen
ismerkedik és az osztály is amibe jár háááááát enyhén
szólva szemét.Velem, meg a szüleivel van szorosabb kapcsolatban
és kész.Úgy gondolom hogy lehetnek ezek is befolyásoló
tényezők a kapcsolatunkban. DE most mondom hogy mi volt eddíg
probléma: Most ezen a héten ő mondta hogy szünetet szeretne.
Elég nehéz volt mind a ketten bele egyeznünk.Amint hogy kimondtuk
hogy most két hét szünetet tartunk, rá egy órára csörgött a
telefonom és sírva mondta hogy nem akarja a szünetet mert
hiányoznék neki. Jó mi?
Azt is mondta régebben hogy egy
falyta monotonitást is érez.Na most, voltunk már moziban nem
egyszer, korizni, séták este, stb. Most mit csináljak?
Paintballozni vigyem vagy mi??? ki lehet fogyni a programokból is.
Most maradt az hgoy színházba viszem.Eddíg azért ne mvitte mmert
arra nem volt pénzem de most már meg tudom ejteni.Bár kétlem hogy
ez segít, de lehet. Most nemrég azt mondta, hogy: "Miért nem
tudunk mi csak úgy el lenni?"Nem értem mit ért ez alatt. Azt
mondta túl sokat mondom neki hogy szeretem.Hát jó ha sokat mondom
akkor visszaveszek. De tényleg nem tudom mi lessz. Kétségbe vagyok
esve. Volt már úgy hogy amikor azt mondta nem szeret utána két
perc múlva a nyakamba ugrott és azt mondta hogy nagyon
szeret.Totál zavarodott és kétségbe esett vagyok. Nem tudom hova
kapkodjak hogy segíthessek magunkon.Nem akarom elveszteni..... És
úgy érzem hogy ő sem engem. Ha meg igen akkor nagy fájdalmak
útján tudna csak.
Nálunk a nyáron jelent meg és nekem ízlett... gondolom nálatok
is kapni...
Én úgy fogom, ahogy az összes többinek...
Összekulcsolva, ujjak az ujjakkal...
A történet túlságosan is rossz kislánynak állít be, ezt
beismerem, de sohasem én voltam a "nyerő". Az is lehet,
hogy megérdemeltem, de annyira utáltam egyedül lenni és sajnos
mindig ilyenekkel futottam össze. Azóta százszor megbántam, de
különben sem gyónni léptem be ide. És ezeket a kapcsolat előtti
félrelépéseket, sohasem titkoltam a barátom előtt, amióta pedig
vele vagyok soha nem akartam megcsalni, mert most már mellettem is
van valaki, akit nagyon szeretek.
Ez nagyon édi:D
De van olyan?:S
Mindenkitől
kérdezem: Ki hogy fogja párja kezét?:D Illetve mi a
"menő"?
- Neked is a dinnyés Orbit a kedvenced?
:))
szerintem semmit, de attól függ. lehet h ő mond valamit...
nekem pl azt mondta a mostani barátok (és az első-csók-adóm),
hogy "jajj nem is gondoltam volna, hogy ilyen szép barátnőm
lesz"
pedig nem is vagyok szép
de a meglepődés
határán tökjó volt...ki tudja
sztem is a semmi a
nyerő...csak nézz a szemébe és - ahogy az előttem szólóak
írták - adja magát.
SEMMIT!
Ilyenkor az embernek mindig csak hülyeségek jutnak az
eszébe szóval inkább maradj csendben. :)
Nem lehet általános receptet írni sem az első csókra, sem arra,
h mit mondj utána. Egyszerűen az alkalom szüli magát. Nem kell
előre ezen rágódni, vagy eltervezni, h utána mit mondok.
Van amikor a csönd többet mondd bárminél amit szavakkal ki
tudnál fejezni.
Idővel majd ráérzel mik azok a
pillanatok(ilyen az első csók is).
Sakáltanya után szabadon: "legyen szép napod"
Egyébként jó kérdés, talán semmit?
Sziasztok, én azt szeretném kérdezni hogy miután megcsókoltam a
lányt, utána mit mondjak neki. (Lehet hogy nagyon hülye kérdés
de most készülök az 1. csókra, úgyhogy teljesen tapasztalatlan
vagyok).
Én ilyen helyzetben azért belegondolnék, h van egy barátnő is
és én csak egy kiegészítés lennék :S Nekem volt lazább
kapcsolatom, de ahogy a másik félnek alakult valami komolyabb,
egyből kiléptem a képből. Nem volt gusztusom szeretőként
maradni :S
Hogy lehet úgy belemenni egy kapcsolatba, h a másik foglalt? Ez
olyan megalázó mind a 3. félnek, mind a megcsaló párjának
:S:S:S
sziasztok
Én tizedikben kaptam az első csókot, és nem
attól, akitől évekig vártam. Addig azt hittem, hogyha álmaim
lovagjának nem tetszem, akkor senkinek sem fogok tetszeni, ezért
szinte féltem a férfiaktól. De aztán jött Ő, csak sajna
kiderült, hogy barátnője van, ami óriási csalódást okozott.
Akkor megfogadtam, hogy soha többet nem jövök össze barátnős
pasival, de valahogy mindig sikerült valaki olyat kiszemelnem.
Éreztem, hogy egyik kapcsolat sem lesz tartós (már, ha az olyat
annak lehet nevezni), ezért jobbnak láttam, ha egyikkel sem fekszem
le. A szüzességemet, egészen 19 éves koromig tartogattam,
reméltem, hogy majd eljön az igazi. De aztán jött a nyár,
utazás,új haverok, stb. és eleinte olyan dolgokba mentem bele,
amit már azóta rég megbántam. Azután megismerkedtem valakivel,
tulajdonképpen ő vette el a szüzességem, csak neki is volt
barátnője. Mégis vele volt a leghosszabb kapcsolatom, kb. másfél
hónap + egy hónap e-mailezés, telefonálgatás, sms minden egyes
nap, aztán a legkritikusabb pillanatban, amikor úgy éreztem, hogy
már nem bírom tovább nélküle, egy buliban megismertem ŐT. Ennek
már több mint két éve, és ami nagy szerencse, hogy neki nem volt
barátnője. Nem volt szerelem első látásra, de már akkor
éreztem, hogy valami megváltozott. Már első héten
"szakítottam" a "szeretőmmel" és lassan
beleszerettem a jelenlegi barátomba. Máig is az a véleményem,
hogy talán megérte majdnem négy évet várakozni, siránkozni,
mert így felnőttebben vághattam bele ebbe a kapcsolatba.
Kedves Ádám... átérzem a helyzeted, a tavaly ősszel valami
hasonló történt nálunk is, kicsit más formában.
Megoldás? Talán nincs is olyan megoldás amire azt mondhatnám
ezt próbáld ki mert tuti müködik. Amit tehetsz az nem más, mint
leülsz és elbeszélgetsz vele, mint ahogy azt már megtetted
gondolom. Emlékezzetek vissza, hol távolodtatok el egymástól,
mitől érzi esetleg úgy, hogy nem szeret már, vagy mitől érzi
azt, hogy hanyagolod, stb. Gondoljatok azokra a napokra amikor
megismerkedtetek és gondolkozzatok el mi az ami akkor megfogott a
másikban. És azóta változott-e annyit a párom, hogy már nem
tudok együtt élni ezzel a változással?
A barátnőd -
akárcsak te - most kicsit instabil és határozatlan. Nehéz, de
használhat néhány nap szünet, amikor nem lát, nem hall, nem
írsz neki, nem hivod fel, sőt egyáltalán semmit sem csinálsz,
néhány napig vagy hétig. Nehéz, de eredményes. Lesz ideje
elgondolkodni a dolgokon, anélkül, hogy befolyásolnád, akár az
ottléteddel, akár azzal, hogy beszélsz hozzá... Ha hiányzol
neki, tuti felhív vagy jelentkezik. Ha nem akar tovább veled lenni
akkor azon is el tud gondolkodni és mérlegelni magában a
továbbiakat.
Két hét a maximum, tovább nem szabad várni.
Ha ennyi ideig nem jelentkezik mindenképpen hívd fel és kérdezd
meg hogyan döntött. Vigyázz ne ess abba a csapdába, hogy
túlságosan elengeded magadtól mert úgy tűnhet, hogy már téged
sem érdekel az egész. Biztosítsd róla, hogy bárhogy dönt te
elfogadod és tiszeletben tartod, de tudja és érezze, hogy szereted
és fontos vagy neki...
Egy próbát mindenképpen megér...
talán újra megélénkűl a tűz... ha mégsem akkor se légy
szomorú... a legszebb korodban vagy és az idő nagy
tanítómester... megtanít majd feledni és újra szeretni...
De addig is sok sikert a jelenlegiben!
Igaz, nem éppen államvizgázok, de nekem is sokminden összejött.
1 hónapja ki se látszottam a normális munkából és egy
projectmunkából sem, sőt a zh-k hada. De nagyon szívesen metem
bárhova párommal, kimozdított a monotonitásból. Most itt a
vizsgaidőszak, amibe azért is kezdek belefulladni, mert a FELÉT
olyan betegen töltöttem, h még előre se tudtam tanulni, így most
3 hetem van a sok ISZONYÚ kemény vizsgára. Mégis imádok most is
párommal lenni. Ma is egész délutánt együtt töltöttük, igaz,
jövő héten ismét 3 vizsga...de akkoris megpróbálok lazítani,
kikapcsolódni :) Nem hagyom, h a rámszakadt dolgok befolyásolják
a kedvemet :)
Szia!
Én egy közös kikapcsolódást javaslok
nektek!
Akár a barátodat is megkérheted, hogy találjon ki
egy 1napos programot, ahol kikapcsolódthattok.
Most még az
idő is jó hozzá...kiránduljatok!
Bocsi az ékezet nélküli írásért, de az előbb már ehhez sem
volt türelmem.
Sziasztok!
Allamvizsga elott allok, dologozom, szoval minden
napra meglenne a program. De rettentoen faradt vagyok, semmire sincs
kedvem, sem tanulni, sem beszelgetni. Attol felek, hogy ez kezdi
ranyomni a belyeget a kapcsolatomra is, sot mar erzem, hogy
lassankent hullamvolgybe kerulok, ahonnan nehez kiszallni. Hisztis
vagyok, turelmetlen, stb, estenkent a faradtsag sokszor ledont a
labamrol, mas helyett...:(Neha minden es mindenki idegesit, sajnos O
is..
Én erre nem vennék mérget:(
Uhh, na mesélj . ! Ez tényleg nem volt valami hosszú....bár
gondolom akkor időd se volt beleszeretni a lányba szal...ja:)
Köszi a segítséget. Végre valaki aki nem bölcsészkedik
fölöslegesen.Jó lenne ha velem maradna.....szeretem
Köszöntem szépen, ennyi volt a legfrissebb kapcsolatom is.
Jó éjszakát.
Tökéletesen megértelek, ismerős a szitu nagyon. Nejem játszott
ilyesmit a nyáron... Volt már pár hasonló hullámvölgye, aztán
a nyáron egyik este bejelentette, hogy válni akar. (8 év után...)
Azt hiszem, a fal adta a másikat, akkorát döbbentem rajta.
Próbáltam kiszedni, mi a baja, de a harapófogó sem segített,
mert hogy nem tudja. Erre kértem, mondjon már valami pozitívat.
Nem ment. Na, mondom magamban, itt a depresszió tipikus esete forog
fent... A neten kerestem egy depresszió-tesztet, rávettem, hogy
töltse ki, és kijött, hogy tényleg csak enyhe depressziója van.
Próbáltam keresni neki egy pszichológust, de k*rva drágán
dolgoznak (6-9 eFt/45 perc!) Végül találtam egy nagyon jó szert,
Remotiv Extra néven. Egy hónapig szedte, már a 10. nap
kivirágzott, rájött, hogy a baja nem velem van, hanem magával.
Azóta összejövetelekre jár, ezotériával, asztrológiával
foglalkozik, önismereti célból. A kapcsolatunk rövid idő alatt
visszazökkent a rendes medrébe, a válás gondolata szerintem min.
újabb 7 évre szőnyeg alá került. Sokat beszélgetünk azóta -
bár előtte is sokat beszéltünk, de akkor folyton a
barátnőiről, munkahelyéről beszélt, mostanában meg
kettőnkről. Azóta vagyok itt a fórumon is, hátha én is tanulok
valamit másoktól. (Amúgy a válás/szakítás gondolata pár hét
múlva érdekes módon megkeményített, most már nem kapnék
sírógörcsöt, ha lelépne, de természetesen nagyon
sajnálnám...)
Nézd, 18 éves vagy; ilyen korban a
szakítás elég gyakori... Itt a listán is olvastam már párat.
Lehet, hogy fejlődik, változik a nőd, és nem is benned van a
hiba. 25-30 körül talán kicsit már más az ábra, mert akkor már
nem változik olyan sokat egy ember...
Nehéz okosat
mondani. Nagy munka egy nőt megszerezni, de még nagyobb munka
megtartani; folyton változni vele együtt is; néha lerázni a
szokásokat, és új formát mutatni... Most mondjak olyan
közhelyeket, hogy ilyen az élet, és ezt kell szeretni? Szeresd, ha
szereted; tarts ki mellette, ha épp egy gödörben van; és hagyd,
ha magára akar maradni, mert úgysem tudsz vele mit csinálni...
Vígasztalni max. az vígasztaljon, hogy nem vagy egyedül, se a
problémáddal, se a nemtudommibajomvan leányzóddal! ;-)
Először is szerintem nem szabad ilyet kijelenteni, h képtelen
lennél újra szeretni. Tudom, most ezt így látod, de eltelne egy
kis idő és újra bele tudnál szeretni másba.
Mellesleg
eléggé vontatottnak érzem ezt a kapcsolatot. Mondja, h nem szeret
annyira, aztán megszokottság tükröződik a kapcsban, stb. Tudom,
hülyén hangzik, de az első gondolat a helyes mindig, azaz ha úgy
kicsúszik belőle, h már nem érzi azt a szerelmet, akkor...
Az én személyes véleményem az, h tényleg nincs már meg a
szerelem a részéről. Én ha szeretek valakit , véletlen sem
mondanék neki ilyesmiket. De ne feledjétek, h nem szabad
megszokottságból (ahol nincs szerelem már), szánalomból
(összetörne a párom, ha vége lenne), önzőségből (akkor sem
engedem el, mert nekem akkoris kell) fenntartani egy kapcsolatot!
Sziasztok.
Valahogy úgy érzem gondok vannak.A
barátnőmmel 1 éve vagyok együtt.CSak hétvégén látom meg
amikor van szabad időm, mert 50 km-re lakik tőlem.mostanában
bizonytalannak érzem.Nem egyszer beszélgettünk amikor szomorúnak
tűnt. Akkor oda mentem hozzá és kérdezgettem hogy mi a baj.
Egyszerüen harapófogóval kellett belőle kihúzni mindent.Nagy
nehezen amikor megkérdeztem azt mondta már nem szeret
annyira.Szerintem én is egy gyengébb sokkot kaptam akkor amikor
kimondta. De miután kisírta magát, a nyakamba borult és elkezdte
mondani hogy nem gondolta komolyan meg ,hogy szeret.
Azóta
eltelt egy két hónap és megint ugyanez a szitu.CSak itt most
hozzá tette hogy érez egy ki megszokást is a
kapcsolatunkban.Aztán megint a nyakamba borult és azt mondta nem
gondolta komolyan. Éppen most beszélgettem vele telefonon.Megint
ez. De végül mindíg azt mondja hogy szeret. EGyünk sem akar
véget vetni a kapcsolatunknak.Amikor ezt majdnem sírva felvetettem,
végül azt mondta hogy nem akarja hogy vége legyen.Én
meg.....totál összetörnék. tényleg. ismerem magam.Tuti ki lenne
tépve egy darab a szívemből és képtelen lennék újra
szeretni.Tényleg mindenben őt látom.
segítség :(
Igen, lehet hogy nem ettől kéne függővé tenni. De ez akarva
akaratlanul is így történik szerintem..azaz. Nekem ő előtte nem
volt még barátnőm.....éreztem az eztafajta szeretet hiányát de
úgy is komolyan olyan aranyéletem volt hogy már néha rosszul
éreztem magam h nekem ilyen jó msá meg lehet szenved:S. De ahogy
ő jött, szerelmes lettem, ő is szeretet, no szeretethiány,
rózsaszín köd, sok együtt töltött boldogperc stb....akkor
jöttem rá hogy az ember IGAZÁN akkor lehet csak boldog ha ily
módon is megkapja a szeretetet s törődést. Szal nekem msot is
nagyon jó az életem, de már tuom milyen érzés az ha így
szeretnek és nagyon hiányzik! Szóval szerintem nem hülyeség az a
mondás hogy a szerelem nem az egyik, hanem az egyetlen dolog amitől
igazán boldog lehet az ember..
Egy tanács: ne csak egy nőtől függjön a boldogságod. Tegnap
véletlen hallottam (sose szoktam amúgy) a Slág*r Rádiót és este
pont erről volt szó: nagyon sok ember azért keres párt, mert
rossz egyedül lenni (ami tényleg igaz)...ne essünk abba a hibába,
h a boldogságunkat másoktól tesszük függővé. Persze tény, h
párosban milyen szép lehet az élet, de ne ez legyen az ember
életébena döntő!!!
Vki írjon már ide is vmi szépet:) Ha szexuális problémákról
olvasgatok az azt juttatja eszembe hogy én már nem tehetek fel
olyan kérdést és az nemjó:D:) Jelenleg úgy érzem hogy már
kezdek kiszeretni a régi barátnőmből, viszont szerethiányom is
van....nagyon szeretnék újra szerelmes lenni meg boldog:S
A megoldás kulcsa ott van ebben a mondatban:
"allitolag
en vaoka legjobb haverja is..."
Te a legjobb haverja vagy
a másik nemből. Hogy mit értettél az alatt, hogy testileg is
közel álltok egymáshoz, nem tudom, főleg, hogy még nem is
feküdtetek le egymással... de ezt nem is ajánlom még... ha
megteszed legalább olyannal tedd, aki tényleg szerelmes beléd és
nem csak egyszerű barát... bár ezt nehéz kideríteni néha.
Én szerintem nagyon szenvednék abban a "kapcsolatban"
ahol nem viszonozzák az érzéseimet, ergo nem kaphatom meg akit
szeretek, inkább lépnék, ha már tényleg nem látom a
leghaloványabb esélyt sem az összeborulásra....de éljen a mazo!!