szexualitas.hu logo

Regisztráció | Belépés

főoldal cikkek fórum szavazó kereső
FÓRUM

Szerelem, párkapcsolat


Új hozzászólás

Válasz | 2009-01-30 | 22:01
Még annyit ehhez , hogy asszony sokat eszik és sokat alszik(9kor már aludni szokott és bírja reggel 9ig) ami állítólag a depresszió jele is.A doki meg a kollégák azt mondták ki ne költözzek a lakásból, mert ha elmegyek az hűtlen elhagyás és akkor végem.A legtöbben azt mondták az ismerősök közül, hogy legyek laza , ne vegyen észre semmit, tartsam magam , mintha nem is számítana egyáltalán . Várom a véleményeket arról is ,hogy mit csináljak , mire , hogy reagáljak.
 
Válasz | 2009-01-30 | 21:52
A feleségem barátnője depressziós és nem kicsit. Napi 3-5 órát volt vele a gyerekekkel a játszótéren, utána ha feljöttek ment a veszekedés nálunk és én ezt felhoztam neki( a játszóra lementem én is sokszor hogy velük legyek). Természetesen jött azzal hogy ki akarom őt sajátítani , de a csaj összeveszett az élettársával és szét is költöztek. Ezért nem is jött le hónapokig és nálunk is abbamaradtak a viták. Amikor ezt mondtam azt mondta ez nem igaz , véletlen.Elég normálisan elvoltunk ma is, még az a bizonyos szex fajta is volt első szóra könyörgés nélkül, de amikor végeztünk azt mondta ne sokkoljam a lányaimat (ezeket az írásokat megmutattam a nagynak és kértem mind kettőt segítsenek együtt tartani a családunkat) a mi dolgunkkal.Elmentem pszichiáterhez aki azt mondta vigyem el hozzá mert depis , a nagylányom szerint nem az. Megkérdezte a kisebbik lány tőle , hogy mikor jön vissza az én szobámba , azt mondta nem jön.Megkérdezte azt is hogy mit akar csinálni , erre a válasz az volt , hogy el akar válni mert már nem szeret. Az a hidegség rémiszt meg engem ahogy rólunk beszél néha.Nem érzem 100%-osnak , hogy tényleg ezt akarja.De lehet csak reménykedek...............hiába. Mivel bizonyosodhatok meg mindent kizáróan az akaratával? Vagy lehet még ő sem tudja ? mert beszélni nem beszél róla semmit , úgy csinál mintha semmi sem történt volna. A fiam hozza fel naponta többször amitől sík ideg leszek mindig. Hallani sem akarok róla (strucc effektus?!)Nem akarom feladni , remélem ő se akarja.
 
Válasz | 2009-01-30 | 14:51
Ez a hozzászólás moderálva lett!
 
Válasz | 2009-01-30 | 14:50
Ez a hozzászólás moderálva lett!
 
Válasz | 2009-01-30 | 14:44
Valahol szerintem a nőnek ez a hozzáállása is lehetett az oka tudat alatt, hogy a párom nem is vette el feleségül soha, "csak" megmaradt a kapcsolatuk élettársi szinten. És, valószínű, a nő ezt nehezményezte is, ennek ellenére viszont évekig nem tett semmit az iszogatás ellen sem..., most meg ennyi év után mindenért a párom a hibás..., ő az oka mindennek. Holott az éremnek két oldala van, és ezen kívül ki tudja, hogy melyik oldala "nyomott itt többet a latba".
Válasz | 2009-01-30 | 14:30
Amúgy ezzel kapcsolatban: "hogy a nő kijelentette, hogy magával viszi a sírba a traumája történetét..., neki sem mondja el"
Ezzel elért valamit? Most hujj de jó, h megőrzi a titkot és nem mondja el senkinek, de ennek köszönhetően tönkretette a házasságukat, elidegenedett a férjétől, aki kiszeretett belőle és ha lenne rá lehetősége, azonnal el is hagyná.
Válasz | 2009-01-30 | 14:28
Én úgy vagyok vele, h ha bármi gond van, akkor minden követ megmozgatok, h megoldjam (akár külső segítség bevonásával), mint hogy emiatt tönkretegyem a kapcsolatunkat :S
Válasz | 2009-01-30 | 14:25
Igen..., de nem érte fel ésszel, valószínűleg, mert szégyellhette, vagy nem tudom mi lehetett az oka. Minden esetre a párom, mikor megismerkedtünk teljesen elcsodálkozott, hogy hogyan lehet, hogy bizonyos nőkkel mindent meg lehet beszélni, és a következő alkalmakkor mondta el a történetét..., hogy a nő kijelentette, hogy magával viszi a sírba a traumája történetét..., neki sem mondja el. És igen, tönkre is tette a kapcsolatukat anno már 10 évvel ezelőtt. A párom meg a gyerekek miatt van vele, ja, meg, hogy nincs is hova mennie...
Válasz | 2009-01-30 | 14:04
És milyen jó lett volna, ha az asszony akkor feléri ésszel, h ezzel tönkre is teheti a házasságát (ami meg is történt) és felkeresett volna egy szakembert, aki kimondottam ilyenekre specializálódott volna és aki segített volna kezelni ezt a helyzetet vagy tovább lépni....de nem tette...inkább magába zárta és ezzel megölte a kapcsot.
Válasz | 2009-01-30 | 13:33
Ezek után, hogy tényleg látható, hogy te mindent megtettél, szerintem is a válás lenne a legjobb megoldás. A feleséged ma még önveszélyes, holnap közveszélyes. Ez a beszűkült tudatállapot, amiben most ő van, nem nézi, hogy ott vannak a gyerekek, ott vagy te, mennyit tudnál megtenni kettőtökért... ezért veszélyes. És ezért gondolom azt, hogy ezt nem kéne a gyerekeknek végignézni, mert ők is tönkremennek bele. Ha azt se engedi a feleséged, hogy segítsetek rajta, akkor ott nem te vagy a hibás. Megmondhatod neki, hogy egy pszichiátriai szakvéleménnyel a kezedben, neked fogják a gyerekeket ítélni, mert ő szépen lassan beszámíthatatlan lesz. Nem hülye a bíróság, egy ilyen kórképet ennyire egyértelműen felmutató nőnek nem fogja a gyerekeket megítélni. Adott esetben kikérik a gyerekek véleményét is, hogy nekik hol lenne jobb. Kötve hiszem, hogy az anyjuk mellett, akinek mindegy mindegy, mindegy ki a gyerek apja, kik a gyerekeik. Egyedül el se tudná látni magát. Ez egy robbanásveszélyes állapot. És ahogy írod, ő már semmiben nem partner, ami egy bizonyos mértékig a betegségével jár, viszont ez a betegség azért nem menti fel őt minden alól szerintem. Nem tudom, de én ebben a helyzetben intézkednék, biztos tudatában annak, hogy én vagyok józan eszemnél és én tudok tenni a helyzet ellen. És főképp a gyerekek miatt, akiket pszichésen tönkretesz a nejed. Én nem látok más megoldást, csak a válást, feleségednek pedig egy komoly szakember segítségét, mert nem hinném, hogy a pszichés problémáit neked és a gyerekeidnek kéne örök keresztként a hátadon vinni, míg bele nem zakkantok... ezt senki nem várhatja el, azok után, hogy te tényleg minden tőled telhetőt megtettél.
Válasz | 2009-01-30 | 13:17
Egyébként a párom elmesélte, hogy volt az asszonynál - még őelőtte - valami trauma, amit soha, semmilyen kérdezősködésre sem volt elárulni, még neki sem..., így viszont joggal, hogy nem segíthetett rajta a párom /sem más/. És nagyon gyanakszok arra, hogy a szexuális életük végleges elszürkülésének, és későbbi megszűnésének is ez a trauma volt az oka áttételesen.
És, mint, amilyen példákat itt már olvastam, érdekes, hogy a párom is szeretett bevásárolni, megcsinál a ház körül bármit, jól főz..., alapjában véve családcentrikus lenne, /illetve végül is most is az/ ha megkapta volna mindazt a szeretetet, amire vágyott volna.
Válasz | 2009-01-30 | 13:11
nagyon nehezen változik meg valaki..ritka hogy cska úgy a 2szép szeméért valakinek..

és látod.. mennyi mindnetől menti meg az embert..ha a kapcsi első időszakában kicsit tud hideg fejjel is gonodlkodni..mérlegelni....
így az ilyen alkeszokat.. és egyébb orvosi eseteket kitudja szűrni...
Válasz | 2009-01-30 | 13:09
Hát ezzel mindig úgy voltam, mikor ezt mondogatják az ilyen nők (vagy pasik), hogy egy idő után rettentően jó kifogás meg alibi mindig arra hivatkozni, hogy jaj majd megváltozik... mintha ezeknek a nőknek kifejezetten az lenne a kényelmes megoldás, hogy nyugodt lelkiismerettel becsapják magukat. És amellett közhely, mert nyilván nem fog megváltozni és ami még ennél is egyértelműbb, hogy megváltoztatni sem lehet. Közben meg megy az értékes idő, a szenvedő fél mentegeti magát ezzel a "majd megváltozik" szöveggel, mert tudja, hogyha tűri még időtlen időkig, akkor ő is ugyanolyan hibás.
Válasz | 2009-01-30 | 12:34
Igen, csak, mikor valaki olyanba szeret bele, akinek van valamilyen mondjuk így "problémája", akkor már nem nagyon tudja függetleníteni magát az érzelmeitől, és mivel szereti a párját, ezért mindig abban reménykedik, hogy az majd őérte megváltozik. A jelenlegi párom otthon több mint tíz évig nézte, hogy a nő gyakorlatilag szépen "zugiszogat", és hiába mondta a nőnek bárki, hogy fel kellene már hagyni a dologgal..., nem sikerült semmilyen módon leszoknia, sem gyógyszerrel, sem másképp... A nő csak érdekes módon akkor józanodott ki "minden szempontból", mikor a párom évekkel ezelőtt otthagyta, és egy másik nőt választott anno - szóval, akkor valószínűleg elgondolkozhatott, mert "sikerült" az, ami korábban nem... abbahagyta az ivást... Úgy tűnik, kinek milyen eszköz kell ahhoz, hogy ráébredjen a "megoldás kulcsára".
Minden esetre én is többször kérdeztem a párom, hogy akkor miért nem hagytad ott korábban a nőt, ha így, meg úgy..., ő meg azt válaszolta, hogy mert nyilván akkor még szerettem... ez van sajnos.
Válasz | 2009-01-30 | 12:03
háát ezt nem kétlem...

de nekem pl amikor beszélgettünk erről páromról... ő kerek perec kijelentette hogy 1x ütném meg és vége lenne a kapcsinak(most persze nem sex közben a hátsójára célzott;)))

és a szenvedélybetegséget sem tolerálja.. és ezzel én is így vok..elvégre a piálás sem old meg semmit sosem...

de én is így vallom..hogy ez olyan mnit a megcsalás..fölös még 1 sanszot adin.. úgyis újra elköveti idővel...
Válasz | 2009-01-30 | 11:50
Hát igen. Először a szerelem, másodszor az anyagiak, harmadszor meg a félelem miatt mentem hozzá vissza. De most már nincs isten hogy visszamenjek.
Válasz | 2009-01-30 | 10:52
Ez tényleg így van..., sajnos.
Válasz | 2009-01-30 | 10:51
Hát igen..., csak aki szerelmes, az mindig abban reménykedik, hogy majd változik a másik /a párom is abban reménykedett, hogy abbahagyja a nő otthon az iszogatást..., hát nem tette meg/... ő meg mindig reménykedett, mert szerette...
És, egyetértek, az alkoholista az nem fog megváltozni, sajnos sokszor a terápiától sem nagyon...
Válasz | 2009-01-30 | 10:18
A verés is olyan, mint a megcsalás...ha valaki egyszer megtette, megteszi újra.
Válasz | 2009-01-30 | 10:18
Én azért a 100.esélynél feladnám :S De már a 3.után is.
Az alkoholista se fog magától megváltozni, csak segítséggel, terápiával.
Válasz | 2009-01-30 | 10:15
Csak sajnos, Anthico, a szerelmes ember /legyen az nő vagy férfi/ sok mindent eltűr, elvisel a párjától, mert titkon még mindig abban reménykedik, hogy megváltozik a másik. Ez olyan, mint, aki alkoholistával él együtt, mindig arra gondol, hogy majd legközelebb, majd nemsokára csak sikerül abbahagynia a párjának az ivást...., csak általában nem szokott sikerülni.
De mindig adunk a másiknak még egy "sanszot", hogy, hátha majd "megjavul", csak ez nem nagyon szokott sikerülni.
Válasz | 2009-01-30 | 10:11
Már más is említette, nemcsak én...de ezt lehetett látni a legelején, amikor még házasság előtt megvert (nem is egyszer).
Már ilyenkor átfut az ember agyán az a gondolat, h aki állítólag szeret, az miért színezi ki az arcom és miért bánt és miért aláz meg?
A szerelem vak...igen, de nem hiszem el, h ha reggel kék-zöld folttal a testeden néztél bele a tükörbe, akkor is az villant be, h vele akarod leélni az életed és ezt életed végéig eltűrni.
Válasz | 2009-01-30 | 10:09
Nagyon sajnállak, Hercegnő, és van egy olyan érzésem, hogy az ilyen személyiség már "orvosi eset", remélem, ezzel nem sértelek meg. /Sajnos, itt nálunk is a lányommal van ilyen típusú személyiség, csak az egyelőre megelégszik a szóbeli durva megnyilvánulásokkal, de azt bőven mondja..., ahogy csak a száján kifér.../
És eszembe jutott még az, hogy nem lehetne-e valamilyen jogi védelmet kérnetek: például távoltartási végzést... Tőled és a gyerekektől.
Válasz | 2009-01-30 | 10:02
Ebben reménykedtem én is...de tegnap életveszélynek tett ki mindannyiunkat...No comment.
Válasz | 2009-01-30 | 09:53
aztok már caka férjed utolsó..kétségbeesett kiáltásai lényegében.. mertkezd rádöbbenni elveszített.. és így próbálkozik...

fenyegetőzés..könyörgés.. öngyilkosság.. gyilkosság..
(persze ezek döntő esetben csak szavak..)
Válasz | 2009-01-30 | 09:51
Ja, és még annyit, hogy nyilván szerelmet, szeretetet, gyengédséget erőszakkal nem lehet sem kiérdemelni, sem megtartani..., Kiérdemelni a másikat a bizalommal kell, a feltétlen, érdek nélküli szeretettel...., a rettegéssel, fenyegetőzéssel pedig végképp nem lehet egy másik ember szeretetét visszakapni..., csak sajnos ezeket a tényeket az ilyen emberek nem értik meg.
Válasz | 2009-01-30 | 09:47
Az ilyen férfiakat meg csak sajnálattal tudom nézni, mint a Te férjed, aki már több hónap különköltözés után sem tud még arra ráébredni, hogy a feleségének nincs már szüksége rá, a feleségének ő már nem kell..., ezt fel kellene már mérnie egy felnőtt férfinek. Csak az a probléma, hogy az ilyen személyiségű férfiak személyes támadásnak veszik szerintem az "ego-"juk ellen, ha mondjuk a feleségük otthagyja őket..., egyszerűen képtelenek felfogni, hogy valamit már elvesztettek. Ezt a veszteséget pedig az indokolatlan szóbeli és esetleg egyéb agressziójukban vezetik le..., nagyon szomorú dolog, hogy egy ilyen személyiségű ember miatt kell szenvedni egy nőnek és még a saját gyerekeinek is.
Sajnos nagyon szomorú, mikor valaki a feldolgozatlan frusztrációját másokon vezeti le..., nekem is van hasonlóban részem, csak nem egy férj által..., de nagyon nehéz helyzet.
Válasz | 2009-01-30 | 09:41
Mindenesetre ne azt amit az én férjem, akitől már sok hónapja külön vagyok, hogy nap mint nap fenyegetőzik, hogy megöl, ha nem megyek vissza hozzá. Addig jutott, hogy a gyerekek rettegnek tőle, én is, az iránta érzett gyűlöletemről ne is beszéljek.
Válasz | 2009-01-30 | 08:56
hááát..részvétem és kitartást...

mert te tényleg megtettél mindent a családért.. erőn felül...
persze biztosan ő is így tett..erre nem tértél ki...

de az hogy a szerelemnek múlnia kell idővel sajjna igaz(az esetek döntő hányadában legalábbis).. de nem huszon év után... a nagy lánhgolás sztem 5-10év után alábbhagy..

és nálatok már sanszosan szeretett..vágy..nagyon erős barátság van...
de ez eddig nem is volt baj...

mert most minden normális embernek szüksége van a testiségre..ezért nem lehet téged elitélni...

alap gondolatl enne hogy szeretője van és ezért nem kíván téged...
de ha ezt cáfolod..

akkor tényleg a depressziója és abetegsége tehetett be.. és persze kevés beteg akarja ezt elismerni és kezeltetni magát...


a konklúzióm hogy akár erővel is de cipeld dokihoz a klimaxos hisztigépet... pl próbálj hatni rá hogy a sok év emlékére..a gyerekeid nyugalmas jövője érdekében legalább próbálja meg és menjen el 1 dokihoz... cska nenyit kérsz tőle... (akár te is velemehetsz hogy mutasd te is aláveted magadat...stb)
Válasz | 2009-01-30 | 08:34
Belegondolni...az egy dolog.De azok után megkapni, és átérezni, miután az apa mindent elkövetett... Itt már a gyerekek szerepe sem elhanyagolható szerintem. Ha képesek rá lelkileg, sokat tudnak segíteni.Mondjuk úgy 14-15 év felett simán bevonható egy "segítsünk anyunak meggyógyulni" mozgalomba.
Válasz | 2009-01-30 | 08:21
a viselkedése és a válás gondolata is szerintem a depresszió miatt van. azért olyan érthetetlen a szitu is.ugyanis nem ép elmével ötlötte ezt ki.
a szerelem meg érdekes dolog. sokan elkényelmesednek egymás mellett, s eléldegélnek együtt, de mégis külön, na meg 2-3 év után lecsökken valami hormonféle is... fontos emiatt, hogy időközönként meg kell újítani a kapcsolatot. s úgy nagyon hosszú ideig megmarad a szerelem, vele együtt a szenvedély :)
Válasz | 2009-01-30 | 08:14
Sőt, a szerelem szinte mindig elmúlik, és általában nem is 24, hanem 2-3 év alatt. Ezután két eset lehetséges: vagy maradnak "mögötte" közös értékek és más típusú érzelmek (szerelem alatt ugyanis a rózsaszín felhős időszakra gondolok), amelyek össze tudják tartani a kapcsolatot, vagy nem. Sajnos az a probléma, hogy sok fiatal ezt egyszerűen kineveti, vagy nem is hajlandó belegondolni. Egyszerűen csak nekifutnak "mindörökké cejizlek" mottóval a dolognak - aztán csodálkozhatunk a rengeteg széthulló párkapcsolaton. A szóban forgó eset persze más: számomra is érthetetlen, hogy egy több gyermekes családanyát mi késztethet arra, hogy két évtized után megváljon a gyermekei apjától (ha nincs másik férfi a dologban). Ennyi idő után természetes, hogy a szeretet, tisztelet, harmónia, és a közösen vállaltak iránti felelősségérzet az összetartó erő a felek között. De ez nem most, 24 esztendő után derült ki számára, ebben biztos vagyok. Azt nem is tudom hová tenni, hogy "szeretet, amilyet szinte bárki iránt érezhetne", mert egy igazi Anya nem szokott ilyet mondani a gyermekei apjának. Nem borzasztó belegondolni egy pillanatra, hogy ennyi erővel "szinte bárki" lehetne az apjuk?
Válasz | 2009-01-30 | 07:58
hello. elég szomorú sztori...
mikor az elejét olvastam, azt gondoltam, biztos a menopauza zavar be neki. felborult hormonháztartás vagy ilyesmi. de a depresszió sokkal durvább.
orvoshoz meg el kell mennie, mert a depressziója csak súlyosbodhat.
ne add fel a küzdelmet. csúnyán fog hangzani, de a betegsége miatt szerintem neked ítélnék a gyerekeket.
amúgy igaza van annak a híres pszichológusnak. a rejtett feszültségek komoly traumát okozhatnak a gyereknek. ez általában nem tudatos. s mikor tudatosodik, akkor a gyerek egyből magát kezdi el hibáztatni. szóval jobb külön, békességben, mint az állandó rossz legkört érezve élni, nem tudatosan érzékelni azt. sokszor feltáratlan marad ez. a gyerek stresszes lesz vagy agresszív.
próbálj meg a feleségeddel beszélni. ha elkezd ordibálni, kérdezd meg, miért ordibál, miközben te tök nyugodt, normál hangnemben szeretnéd megtudni, hogy mi a baja, és honnan jött neki az, hogy ő most válni akar. tudd meg, hogy mit szeretne másképp a kapcsolatában, mire vágyik érzelmi szinten. amúgy a szeretet tényleg erős kapocs,. szerintem csak fel lehetne éleszteni valahogy. de a depressziója miatt ilyen szempontból tompább az érzékelés. érzelmi szinten nulla boldogság van, mégha jó dolgok is történnek vele.muszáj elmennie dokihoz.
általában a múltidézés is segíthet. közös pozitív emlékek megtárgyalása vagy felkeresése(helyszín, fotók), ahol mindketten boldogok voltatok, szinte felér egy kisebb terápiával.
gondolom, már párszor mondtad neki, hogy próbáljátok meg, te menteni szeretnéd a kapcsolatotokat, s hogy kitartasz mellette. de a depresszió egy komoly betegség. az ember 99%ban csak segítséggel tud kimászni belőle.valahogy muszáj elérni, hogy orvoshoz forduljon. mondjuk kérd meg a testvérét vagy legjobb barátnőjét, hogy beszéljen vele. kérd ki a véleményüket nyugodtan.
Válasz | 2009-01-30 | 07:50
/#bocsi a gyerekek számának elírásáért!3 :O)/
Válasz | 2009-01-30 | 07:49
Nagyon szomorú, amit leírtál… Lehetséges az, hogy ennyi év és két gyerek után valaki „csak” szeretetet érez, de az mégsem lehet válóok!
A depresszió a pajzsmirigy-elégtelenség tipikus tünete is lehet. Ezek a betegségek oda-visszahatnak, úgymond "szeretik" egymást. Ha a feleséged nem megy orvoshoz, tovább súlyosbíthatja egymást a két betegség. Ráadásul a depressziós egész életről alkotott képe megváltozik, így hiába te vagy a szenvedő alanya az egésznek, nagy valószínűséggel nem te vagy a hibás azért, mert ő így érez és el akar válni. A depresszió és a pajzsmirigy betegsége is kihat a libidóra.
Ha nagyon a betegségére akarjuk kenni, lehet úgy nézni,. hogy ami most történik, simán lehet az ő kezeletlen betegségeinek az oka is akár…Megváltozott önkép, életfelfogás, csökkent libidó. Még a veszekedéseiteknek sem tudható be igazán a krach, hiszen már megszüntetted az okát és szerinte jó irányba változtál…
Azok alapján, amiket leírtál, mindent megtettél a családodért, erőn felül...de a legfontosabb még vár rátok: bármilyen nehéz is, el kéne kezdeni kezeltetni a feleséged betegségeit valahogyan. ( Ha a depressziót először nem is hajlandó kezeltetni, mert szégyelli, vagy érdektelen, legalább a pajzsmirigyét.) Válás esetén a gyereknek sem hiányzik, hogy egy olyan ember nevelje őt tovább, aki beteg és saját maga iránt sincsen felelősségérzete. Sajnos egy beteg embertől nem lehet egészséges reakciókat várni. Az általad emlegetett híres pszichiáter sem beteg ember döntéséről írta azt amit…gondolom…
Nagyon nehéz meggyőzni valakit, hogy kezeltesse a pszichés problémáit -de ha a kapcsolatotokra és a gyerekekre hivatkozol és arra, hogy mindegyikőtöknek szüksége van rá, az mellett ő sem mehet el szótlanul. A depresszió kezeletlenül felőrli az embert, el kéne neki magyarázni, hogy nem csak maga miatt lenne ez fontos, hanem azért is, mert pár hónap után, ha enyhülnek a depresszió tünetei, lehet hogy máshogyan látja a dolgokat…
Nem tudom, mennyi idősek a lányaid, de gondolom, valamennyire ők is tudnának ebben segíteni.
Mondd el a feleségedneki, hogy nem érzed megalapozottnak a válást, ameddig nem próbálja kezeltetni a betegségeit. Persze olyan formában, hogy ne érezze megalázónak a szitut.
Sok sikert és kitartást neked!
Válasz | 2009-01-29 | 23:23
Sziasztok.
A véleményetekre vagyok kíváncsi a tanácsotokat kérem.

40 éves vagyok ,24 éve élek a feleségemmel akit a mái napig imádok és kívánok. Az elmúlt pár évben sokat vitatkoztunk a stresszes
munkám miatt javarészt de ezt megszüntettem,mert felmondtam. Azóta állítása szerint sokat változtam a kedvező oldalamra.Soha nem
bántottam sem őt sem a gyerekeinket,nem csaltam meg, nem iszom nem dohányzom ,nem kávézom. A szerencse játékokat sem
űzöm. A pénzem az utolsó fillérig hazaadtam mindig.Jelenleg 2 helyen dolgozom de amennyit tudok próbálom nem elhanyagolni a
családot és ( a nejemet se).A pénz amiből nincs sok , sem sajnálom tőlük, nem vagyok fukar.Meg van mindenünk(LCD tv-k házimozik,
új bútorok, felújított lakás)
De pár hónapja elkezdte mondani, hogy elmúlt a szerelem és a szeretet maradt, ami nem is lenne gond mert ugye azt mondják az
erősebb mint a szerelem a maga hevével ennyi idő után, de ez a szex terén mutatkozik meg a legjobban ami fokozatosan csökken, és a normál testi
kapcsolatban is : se puszi se egy simogatás semmi, és azt se engedi hogy én csináljam neki, mondhatni hozzá se nyúlhatok.
Ilyenkor agresszív is kissé.Néha néha becsúszik egy szex de az a maszturbáció szintjét éri szinte csak el mert engedi de nem
élvezi. Az kizárt hogy megcsal !
Tegnap azt mondta ez simán csak szeretet már mint amilyet szinte bár ki iránt is érezhet.
Tegnap felhozta a gyerekeknek a válást és , hogy szétköltözünk, amitől én kiakadtam és még most is a hatása alatt vagyok.
Szégyen nem szégyen az elmúlt 2 napban többet bőgtem mint az elmúlt 35 évben.
De még csak hangos szóváltás sem volt ami ezt kihozza belőle(vitatkozni-veszekedni csak üvöltve tud).
Elvesztem a gyerekeimet ,imádom őket, akikért ennyit dolgoztam ,és a feleségemet akit imádok, és a lakást
amit 30 évnyi munkával összekapargattunk. MINDENT. EGYEDÜL MARADOK.Nem tudom van e innen visszaút a feleségemnek
vagy ennyi volt.Nagyon hajthatatlannak tűnik.Depressziós (+ pajzsmirigy)és nem hajlandó orvoshoz menni, hallani sem akar róla.
Nekem is van hibám !!! nem is kevés de ezt nem érdemlem(szerinte a leg nagyobb bűnöm, hogy kívánom Őt) .
Tegnap azt mondtam, hogy ne kapkodjuk el a szétköltözés( pénz hiány miatt is)és költözzön át a lányok szobájába amit meg is tett.
Megbeszélni vele ezeket a gondokat képtelenség mert egyből kiabál.
Vele akartam-akarom leélni az életem! Azt hittem , hogy a gyerekek kirepülnek és szépen éldegélünk egymás
mellett nem azt , hogy a lányaim és a 7 éves fiam el akarja szakítani tőlem mert agymenése van.Napközben észre sem venni
semmit a kommunikációnkban, normál módon beszélgetünk.
Olvastam a híres pszichiáter könyvét amiben azt írja hogy ilyenkor nem szabad nézni a gyereket és válni kell.
Ez érzéketlenség mert minden kapcsolat más .Nem ugyan az a történet 2-3 év házasság után mint 24 év után! Szerintem!
Én foggal körömmel kapaszkodok hozzájuk , én velük vagyok boldog, ők a mindenem és most fordítsak hátat nekik és lépjek le???
Az nekem nem fele meg , hogy láthatom ez után is őket ,mert most a nap nagy részében a fiam rajtam "lóg" , símogat puszilgat,
ölelget.Ezt a heti vagy 2 heti láthatás nem adja vissza, nekem erre minden nap szükségem van a másnaphoz a boldogsághoz,
és ezt csak tőle kapom már meg.
Mit csináljak???
 
Válasz | 2009-01-22 | 06:49
Sajnos ez a lelki nyugalmatlanságodnak köszönhető. Pszichológia úton feltárható a mentális probléma, bár szerintem nem szükséges hozzá.
Válasz | 2009-01-21 | 22:23
Kanyim! Azért kell hozzá a nő is és nem csak úgy, ahogy te mondtad, hogy fél óra múlva már rá is lehet "csúnyán" nézni.
Hanem sok tényező összessége.
Ráhangolódás, felizgatás, póz és az, hogy a nő merje azt mondani, hogy jó. Elvégre mi nem vagyunk gondolatolvasók. :)
De ehhez pedig ismernie kell saját testét is. :)
Válasz | 2009-01-21 | 19:16
1 apró kérdés...másnak már sikerült? vagy csak ő az első az életedben???

mivel máskor sikerül..orgazmustnailag nincs problem.. tényleg van ilyen topic hogy női orgazmus..stb...
de sajjna sok nő bizony sosem képes sex útján elélvezni:(
de ne adjátok fel...
Válasz | 2009-01-21 | 12:46
Ajánlom figyelmedbe a Női orgazmus című topic olvasgatását...rengeteg hasznos tanács került leírásra már ott.
Válasz | 2009-01-21 | 12:25
sziasztok!

a barátommal már jó ideje együtt vagyunk és le is feküdtünk párszor, de sajnos nem tud kielégíteni, legalábbis a konkrét aktus közben. bármennyire is próbálkozunk, mikor bennem van, sosem sikerül a csúcsra juttatnia. petting alatt, vagy bármikor máskor azonban sikerül neki. szeretnék valami megoldást találni erre a helyzetre, mert mindketten elég komolyan gondoljuk ezt a kapcsolatot. előre is köszi a segítséget :)
 
Válasz | 2009-01-19 | 12:15
köszi a válaszokat.
bár ahogy megismertem a barátomat a 3hónap alatt.úgy érzem kanyim 2. módszere nem fog beválni.mert biztos vagyok h nem úgy fog elsülni ahogy én számítok rá. bepánikol majd h lebukott. Szóval inkább maradok továbbra is türelmes,mert úgy tűnt napról napra többet érek vele. mindig egy kicsit közelebb kerülünk a dologhoz,és ő is a kezdeményező fél:)
volt 2 hete egy olyan eset hogy csináltuk egymásnak,és mindketten nagyon nagyon beindultunk.aztán a fülembe súgta h akarlak.de úgy istenigazából. de amikor épp bemehetett volna megint nem állt fel.aztán vártunk egy kicsit megpróbáltuk még egyszer,akkor éppen hogy csak és azonnal elment.(szóval Polly szerintem mi a másik véglet leszünk:D)és előfordult már az is h ő csinálta nekem,hozzá sem értem és orgazmusa volt.
a tanácsok után most elég sok ötletem van. azt hiszem majd mindegyiket figyelembe veszem. Szerintem helyzet függő lesz h mikor melyiket használom;)
Válasz | 2009-01-19 | 11:20
A volt kedvesemnek is én voltam az első. Nekünk úgy jött össze,hogy spontán volt. Első pár alkalommal még nem tudott elmenni. De nem számított ez.Mert nagyon boldog voltam mellette és ezt éreztettem is és utána minden megoldódott magától.Jól összecsiszolódtunk.
 
Válasz | 2009-01-19 | 10:59
Szerintem ami tőled tellett, azt megtetted. Most már ne kezdeményezz annyira, figyeld az ő reakcióit és próbálj ahhoz idomulni. Nem minden pasi szereti az ágyban a nagyon kezdeményező nőket, lehet, hogy a tudat számára nem annyira izgató, hanem inkább szorongós.Főleg ha még tapasztalatlan. Vagy nem szeretné úgy érezni, hogy egy kiszámított előre eltervezett aktus jön most, hanem esetleg egy spontán helyzetre vár. Biztos, hogy szorong is, nyugi, vedd elő az összes "bosziságodat", elvégre nő vagy és próbáld a srácot ellazítani, pettingeljetek csak úgy a petting kedvéért, nem úgy, hogy "na ez most az, ami megelőzi a behatolást"-jelleggel. Lazítsd el a fiút, légy odaadó, türelmes, de csak úgy cél nélkül, csak önmagáért, és ezt éreztesd is vele, vagy mondd meg neki, hogy most csak olyan dolgokat csináltok, amiktől jól érzitek magatokat és nincs kőbe vésve, hogy minek kell megtörténnie és mikor.
Válasz | 2009-01-19 | 10:20
hihi..sztem egyértelműen kiderült hogy kezdőke még ilyen téren..elvégre kevés olyan tapasztalt pasi van aki 3hónap alatt ha kapja a jeleket ne rontana a párjára;))))))

sztem ő eddig jutott eddigi kapcsijaiban.. és innentől elfogyott a magabiztossága.. és szeret téged.. ezáltal retteg hogy felsül.. béna lészen.. és ezért elhagyod..stb...

2eset van...
vagy vársz türelemmel.. és reméled idővel összeszedi magát...

vagy szerelmesen elsúgod neki hogy nagyon szereted és nincs mitől tartania és majd te íránytod és akarod-kívánod őt.. és türelmes leszel vele bármeddig...és tudod hogy te leszel neki az első és ettől nagyon nagyon boldogvagy és megtisztelve érzed magadat...

persze lehet hogy ez nem úgy sül el hogy begerjed..halgat reád.. hanem bepánikol hogy lebukott pedig ő igyekezett..stb..
dehhisz most is pánikol..húzza az időt..csak azt hiszi jól csinálja és nem bukott le...

sztem ez a gyorsabb..és idővel kamatozóbb megoldás...
mert sanszosan elsőnél mindne pasi bénábban tlejesít..
de akkor ő "szabadon" bénázhat.. mert nincs rajta már az írányítási kényszer...
Válasz | 2009-01-19 | 07:55
Ne erőltesd a dolgot - nyilván nem is tetted -, de még szavakban se. Eljön annak is az ideje, amikor már ő fogja jobban akarni, mint Te )) Látszik rajta, h valamitől tart: alul fog teljesíteni, rosszul csinál valamit, csalódsz benne, nincs rá felkészülve lelkileg stb. Lehetnek kombinációk.. Várj türelmesen, ennyit tudsz tenni.. Nem erőszak a disznótor ))
Válasz | 2009-01-19 | 01:42
Sziasztok!a barátommal 3hónapja vagyunk együtt és nagyon szeretjük egymást.minden működőképes,csak egy dologban szeretném a segítségeteket kérni.
Az előjátékot és a pettinget mesterfokra képeztük:)de még nem feküdtünk le.bár én már régen készen állok rá,mert nem ez lenne az első.már volt egy elég komoly kapcsolatom.
A barátomtól eddig nem mertem nyíltan rákérdezni h ő hogy áll ezzel a témával,mert féltem h ha kiderül akkor rájön a teljesítő kényszer majd az első alkalomnál.és nem fogja tudni elengedni magát.de vannak jelek amikből arra tudok következtetni h még nem volt senkivel.már beszélgettünk az előző kapcsolatairól és egyik sem tartott 4hónapnál tovább,és ahogy elmesélte én azt vettem le h még túl éretlen volt a kapcsolat h legyen valami..(nem tudom valójában igazam van e)aztán a másik dolog,hogy amikor már nagyon olyan a helyzet h megtörténjen köztünk,akkor mindig kifogásokat keres(pl.rossz napja van,összeveszett a szüleivel stb)vagy addig halasztja a dolgot még nem marad időnk..
Próbálok minél türelmesebb lenni és próbáltam vezetni is,mondtam is h nagyon élvezem,de még is ha odakerül a sor nem áll fel aminek fel kéne..még akkor sem ha addig láttam rajta h majd meg örül annyira kíván.
Mit tegyek? várjak még? kezdeményezni már kezdeményeztem a dolgot többször is mindig más módszerekkel(szerintem elég jól is csináltam) még sem vált be.
 
Válasz | 2009-01-18 | 23:03
Képtelen vagyok elaludni,tiszta ideg vagyok! Bárcsak befáradnék...
 
Válasz | 2009-01-18 | 22:09
Ma találkoztunk a volt kedvesemmel,hogy kicseréljük a cuccainkat. Erős voltam megálltam,hogy ne sírjak. MOndtam,hogy elfogadom az álláspontját bár én nem így gondolkodom. Miközben pakoltam a ruháimat Ő sírt. Majd megszakadt a szívem....borzasztó volt. MOst már én sírok. Nem értem,hogy neki miért fáj.Ha fáj neki,akkor miért van vége. Csak az elvei miatt??Hogy neki még élnie kell?? Szörnyű volt,hogy sírt.Sose láttam még így. Így nekem sokkal nehezebb. Nagyon fog hiányozni...már most hiányzik.
Ne haragudjatok,hogy kesergek. De kicsit jobb ha kiírom magamból. Olyan egyedül érzem magam. Eddig boldog volt az életem és teljes......
 
Válasz | 2009-01-18 | 10:02
amiket a többiek írtak azok jók.. kis kiállítás.. progrmaok..koncert..vagy közös baráti társasággla egy átnevetett este is sokat segíthet...

de kár hogy párod fázós.. mert nincs is jobb ilyenkor mint jól beöltözve trappogni valami erdőben 1 jó nagyot.. csend.. kézenfogva..kettesben a természetben...
Új hozzászólás


« 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 »

Témakörök

Friss

Egy megbízható hormonmentes fogamzásgátló módszer

A nyitott kapcsolatokról

Kapcsolódó cikkek

A sperma

Durex RealFeel óvszer

Fórum

Mit változtatnál a szexualitas.hu-n?
2021-06-26 - 08:04

Anális szex
2021-06-01 - 10:16

A méret a lényeg?
2021-05-13 - 02:49

Maszturbálás
2021-05-04 - 15:09

Homoszexualitás
2021-03-28 - 18:47

Szüzesség elvesztése
2021-03-12 - 14:56

Beszélgetünk
2021-02-21 - 23:21

Hűtlenség, megcsalás
2021-02-18 - 00:43

Orális szex
2021-02-08 - 21:24

Prosztata masszázs, prosztata orgazmus
2020-12-07 - 06:15

A terhesség első jelei
2020-09-17 - 16:25

Nemi betegségek
2020-09-15 - 17:08

Erotikus játékok
2020-09-13 - 03:17

Segédeszközök
2020-09-13 - 03:17

Merevedési zavarok
2020-08-18 - 09:53

Társkereső oldalak, vélemény
2020-08-07 - 05:35

Láb, harisnya és tűsarok
2020-06-19 - 22:24

Biszexualitás
2020-04-29 - 10:56

Női orgazmus
2020-03-08 - 20:29

Barátság extrákkal
2020-03-03 - 09:05

Szexuális nevelés
2020-03-03 - 03:08

Pornográfia
2020-02-04 - 16:43

Menstruáció
2019-10-13 - 19:11

Nők szexuális problémái
2019-08-06 - 23:37

Szex különleges helyeken
2019-07-17 - 16:01

Korai magömlés
2018-04-22 - 17:17

Szex a terhesség alatt és után
2018-02-15 - 16:18

Idézetek
2016-02-27 - 09:58

Könyv, zene, film, TV
2015-01-15 - 21:49

Szakítás
2013-12-30 - 01:18

Abortusz
2013-12-30 - 00:35

Szerelem, párkapcsolat
2013-08-22 - 09:53

Fogamzásgátlás
2013-04-13 - 15:22

Intimtorna
2012-10-18 - 10:41