szexualitas.hu logo

Regisztráció | Belépés

főoldal cikkek fórum szavazó kereső
FÓRUM

Merevedési zavarok


Új hozzászólás

Válasz | 2011-04-06 | 12:42
Igen, persze. De ha "csak" azt a momentumot nézzük, h ennyire fontos neki a nő, a kapcsolat, az nagyon sok mindent elárul.
Válasz | 2011-04-06 | 12:40
Azt azért ne felejtsd ki, hogy ennek tetejében a saját egészségére is tojik. Mert az is benne van, vagyis nem csak a kapcsolatra rándítja meg a vállát, hanem a saját testi épségére, az alapvető testi képességekre is nagy ívből gittel.
Válasz | 2011-04-06 | 12:25
Én ezt úgy fogalmaznám meg, h ha egy férfi szereti a párját, fontos neki, fontos a kapcsolatuk, a jövőjük, és szeretné, h mindez így is maradjon, az nem így viselkedik.
Na most le lehet vonni a következtetést, h mit is jelent, ha a férfi belet*jik abba, h a viselkedése, hozzáállása, nemtörődömsége miatt ez a kapcsolat/házasság végéhez fog vezetni...
Válasz | 2011-04-06 | 11:12
Hát akkor sajnos elég sok a nem "normális" férfi.Az én férjemmel együtt.
Válasz | 2011-04-03 | 21:48
Nincs sok haszna tovább csavarni az ügyet, ezeknek a kapcsolatoknak kész forgatókönyve van már, egy ideig működik, majd otthon gyanút fognak és lebukik, mert egyre mohóbbá válik, többet akar a szeretővel lenni és csak egyszer ne suvickolja le magáról a kanja parfümjét, amikor siet haza, utána már le is bukott. Akkor pedig a férje jogosan lesz kibukva, elhordja majd mindennek az égvilágon és újra ő lesz az áldozat, a férj pedig a szemétláda. Így megy ez. Becsület... tisztesség... erkölcs... ezek mára már nem sokat érnek, túl romlott a társadalom.
Válasz | 2011-04-03 | 21:34
Na igen, erre próbáltam célozni most és szinte az eddigi összes hsz-emben is.
A férj ilyen szemét, olyan önző, hát akkor lépjünk ki a kapcsolatból. De még hozzá kell tenni azt is, h nekünk ez jár, mi igenis megérdemeljük, blablabla...szinte a feleség az áldozat, akit ilyen szörnyű férj vár odahaza és ezért megérdemli, h lopva "szeressék".
Válasz | 2011-04-03 | 21:29
Még mindig nem érted. Ha tényleg ennyi az egész és zátonyra futott a kapcsolat, amit már nem tudsz helyrehozni, akkor mi a fenéért odázod el a válást? Mert úgyis válni fogtok, az egész csak idő kérdése, hogy mikor buksz le.
Válasz | 2011-04-03 | 21:23
Anthicó képzeld egyáltalán nem sajnáltatom magam ,! Aki sajnálni való az a férjem és hidd el én is nagyon sajnálom hogy ez történik de de én már nem tudok jobban hatni rá.igen nekem igy kényelmes hogy más ölében járok de nem csak én tehetek rolla hogy ez van!
 
Válasz | 2011-04-03 | 20:34
Ez pedig egy "csodálatos" ok arra, h a nő sajnáltassa magát ahelyett, h kilépne abból a kapcsolatból, ami ennyire szörnyűséges neki. Ja és ezzel "megszerzi a jogot" arra, h a saját vágyait máshol kielégítse...miközben tovább panaszkodhat, h de sz*r a férjével...jajj :D
Válasz | 2011-04-03 | 19:57
Gyöngykagyló... hát ez van, ezt kell szeretni és elfogadni vagy nem Ő ezt eltudja fogadni én nem! üdv
 
Válasz | 2011-04-03 | 17:51
Mondjuk eleve ott kezdődik, hogy egy "normális" férfit azért zavarna, hogy szexuálisan sehogyan sem tud teljesíteni, már önmaga előtt is, nem beszélve Rólad.
Válasz | 2011-04-02 | 14:32
1: nem találok összefüggést az őszinteség és az együttéléssel eltelt évek száma között. Elég érdekes álláspont, h én ne pampogjak az őszinteségről, mert "csak" lassan 5 év van mögöttünk és mert nem házasodtunk össze. Az őszinteséget nem ezek határozzák meg, nem az együtt töltött évek, se nem a házasság/járás/együttélés függvénye, de ha rosszul látom, tessék kijavítani. Bocsánat, h én nem hiszek abban, h bántani kell a másikat ahhoz, h tanuljon belőle, h én őszinte vagyok, és egyszerűen nem tudok olyan életszituációt elképzelni, ami során az én fejemben bármilyen formában megforduljon a félrelépés gondolata.

2: pár hsz-szel korábban írtad, h viszolygok az igazi elkötelezettségtől. Az számomra még mindig furcsa, h csak mert nem vagyunk házasok, ezért nem is kötelezzük el magunkat teljesen. Elhiszem, h vannak, akiknél a házasság egy szent kötelék, de ezek az emberek is fogadják el, h valaki a házasság nélkül is így éli meg a mindennapjait. Attól, mert nem kötnek házasságot, ugyanúgy szeretik egymást, ugyanúgy kitartanak jóban-rosszban, ugyanolyan odaadóak.

3: lehet,h úgy hat, h megszólom azokat, akik házasságot kötnek, de nem ez a szándékom. Én csak azon tudok picit kiakadni, mikor olyan jön nekem azzal, h nem kötelezem el magam, aki a házasság szent köteléke alatt felszarvazta a férjét. Ez számomra ici-picit irónikusan hangzik.

4: minden kapcsolatban vannak olyan akadályok, amiket le kell győzni, jönnek problémák, amiket meg kell oldani. Ezek mindenhol előfordulnak, minden kapcsolatban, minden házasságban. Ezt sosem tagadtam és sose mondtam, h elénk nem gördült semmiféle göröngy. De igen, csak a problémákat különféle módon lehet kezelni, megoldani. A kapcsolat milyensége szerintem (!!!!! egyéni vélemény!!!!) azon múlik, h azokat a bukkanókat hogyan is ugorja át az ember. Mert lehet úgy, h azzal fájdalmat okozzunk, tüskét hagyjunk a másikban, megbántsuk, de azért léteznek kíméletesebb, "kapcsolatbarátabb" megoldások. Ki így, ki úgy kezeli a problémákat.

5: ha te azt mondod,
- h a férjedben semmiféle tüskeként nem maradt meg a félrelépésed, azaz ha mélyen magába néz, akkor azt látja, h ez a múlt, ezen teljesen túllépett, ezzel kapcsolatban nem kavarognak soha gondolatai a fejében;
- h a kibékülés óta soha, semmilyen körülmények között, se beszélgetés, se veszekedés során nem hozta fel akár téged bántva, akár szemrehányásképp, akár bárhogyan;
- ha ugyanabba a helyzetbe kerülve most másképp cselekednél;
- ha a férjed azóta sosem féltékenykedett, sose kért számon rajtad bizonyos időt, vagy h miért nem tudott elérni;
- vagy ha nem tudsz olyan szituációt elképzelni, amiben ismét ilyen "pofonra" lenne szüksége a férjednek, h észhez térjen,
akkor valóban túlléptetek az egészen és új lappal kezdtétek (folytattátok) a kapcsolatotokat, és tényleg tanultatok belőle.
Válasz | 2011-04-02 | 11:39
Ritka, hogy ilyen működjön. A váltás meg szinte kizártnak tűnik.
Válasz | 2011-04-02 | 11:36
Ja, ja, jaaaaa... Nekem élénk a fantáziám. Elismerem, de legalább nem "hagy ki a memóriám" (nem ferdítek, legalább anonim "bevallásban" nem). Hopp! Kiderült, hogy nem csak én emlékszem, hogy előző évben költözött össze Anthico a hapsijával. Írta hópárducnak vagy erababának nyilvánosan, de az üzenőfalról is elszáll a szó, nem csak a szájról. Vagy ez lenne a „nem rövid ideje”, mert kinek mi a rövid? Sebaj! Csak akkor ne papoljunk a mérhetetlen őszinteségről!

Külső nyomás miatt hülyeség házasodni, meg akkor is, ha nem hisz benne az ember. Viszont nekem nem világos, miért mindig csak ezzel kell jönni, mintha már máshogy nem is tennék. Jönnek itt sokan a mai értékek romlásával, rohad az erkölcs bla-bla-bla, közben meg a házasság egy rakás... meg mindig az is volt. Fura összeegyeztetni a kettőt. De ez sem baj.
Mi szabad akaratból tettük, mert kettőnknek u.a. jelenti. Nem a ceremóniáról szólt (várakozással együtt negyed óra alatt megvolt, aláírtuk, aztán slussz), nem volt nagy felhajtás (átlag elegáns ruha, egy ebéd, se tülkölés végig a városon, se semmi felhajtás), de már hónapokkal előtte fikáztak sokan 1000-el, ha szóba jött, mert nem trendi házasságot kötni.

A megcsalásra meg láttam, tapasztaltam én is több verziót. Valószínűbb, hogy vége lesz, de akkora isten király nem vagyok, hogy 100%-os bizonyossággal előre lássak a jövőbe, vagy azt higgyem, hogy csak úgy lehet, ahogy én vakkantok.
Válasz | 2011-04-01 | 20:57
Hát pedig van,hogy kibeszéljük:-)Az egyik pasim katicás boxeralsója azóta is röhögéstéma...Sőt a férjem egyik csajából baromi jó barátnőm lett.Szóval tud ez jól működni,de hagyományosból x év utánn már valószinűleg nem lehet váltani.Én meg a hagyományosra nem tudnék már váltani.(Hova mész,mit csinálsz,ki volt az a pasi...ÁÁÁÁ!)Persze erre sokan mondják,hogy micsoda kupleráj,de viszont nálunk tényleg működik a jóban-rosszban egészségben betegségben 10 éve.Tudom,hogy nem ez a topcic témája,de rengeteg házasság megy tönkre a szex miatt,na a miénk legalább nem fog.Amúgy ezt a témát már Dr.Szilágyi Vilmos szexológus is feszegette annó.
Válasz | 2011-04-01 | 18:59
2 év nélkülözés után tökéletesen megértem hogy jelenleg a pillanatnyi boldogság a fő dolog nálad..
És hátha te (ti) lesztek a kivételek és elműködik igy a dolog nálatok jó sokáig..

(de azért tény ami tény.. nem tudom hogy párod nincs tudatában annak hogy más 40évesen nem fog leállni csak miatta.. bár lehet tudja ezt ő is.. és ennek ellenére is igy cselekszik.....)
Válasz | 2011-04-01 | 17:32
Kanyim te minden dokit felkeresnél .... de ő még 1 sem megsem probálja nem érdekli ha már miattam nem is, de legalább akkor maga miatt menne dokihoz. Már fel sem hozom neki a témát/ nem azért mert szeretöm van/ nem kényszerithetem rá h menjen dokihoz már mindent megprobáltam hidd el de nem tudok hatni rá.45 évesen lehuzta a rollot homokba dugta a fejét és álandoan hárit ha erröl van szó.Már nem kezdeményezem mert nekem is van önérzetem és és nem fogok megalászkodni ha nem akkor nem.Igen nekem most igy kényelmes bár van lelkiismeret furdalásom de mégis ez van ami van hogy meddig nem tudom a lényeg most nagyon BOLDOG vagyok:).........
 
Válasz | 2011-04-01 | 17:13
2 felöl tudom én nézni eme kérdést..

Egyrészt én tökéletesen jogosnak érzem a megcsalást.. Senki sem képzelheti ép ésszel hogy 60alatt bárki 2 évet ellegyen testiség nélkül...

Velem ilyen probléma lenne, hogy képtelen lennék a szexre.. kiba**ott nehezen de elfogadnám a tényt.. (bár minden dokit felkeresnék..) viszont azzal nem áltatnám magam hogy most a párom is 40évesen felhagy mindennel.. (forditott esetben én sem hagynék ;))


A másik dolog hogy másnál keresi.. leli meg a boldogságot.. hiába klappol minden más otthon.. idővel a kihülés a szex hiánya miatt elkezdődik.. lehet hogy most a szeretővel nyer 1 kis időt.. de elgyün az a pillanat amikor végérvényesen a válás lesz a megoldás..
(legalábbis kétlem hogy ő lészen az a kb 5-10% aki egy életen át ügyesen tudja megcsalogatni a párját lebukás nélkül.. pl bátyám legjobb haverja lassan 15-6 éve csalja a feleségét..de rajta kivül a többiek vagy lebuktak vagy hűségesek..elméletileg;)

Ebből egyedül úgy tudna jól kijönni ha most kicsit titokban kitombolná magát.. aztán amikor rádöbben hogy ez az állapot nem működik... leülne és beszélne a párjával..

De bűvös 3 verziót felvázolva (válás,megcsalás, orvos) elindulna egy folyamat aminek nincs vége.. mert mi van pl ha a párja elmegy dokihoz és mégsem lehet megoldani az ő esetében a problémát? (akkor ő tudatában van hogy a párja innentől a másik 2 verzióból fog választani..stb..)
 
Válasz | 2011-04-01 | 16:49
nem tavaly költöztetek össze? vagy keverem az éveket lassacskán? :) de amúgy tök jó, hogy jól megvagytok. :)
poison pen: kicsit nagy a fantáziád tényleg :) amúgy az a baj, hogy sokan csak sepregetik a problémákat a szőnyeg alá, nem hallgatják meg a másik felet, és a legegyszerűbb, legkényelmesebb megoldást választják, a megcsalást. nekem ez a véleményem. esetek 90%-ban teljesen szétszedálja a kapcsolatot, a maradék 5%-ban még egyszer mindent helyretesz, de idővel visszajutunk a 90%-os oldalra, s végül 5%-nál ez elég ahhoz, hogy mindent tiszta lappal indítva tökéletesnek nevezhető kapcsolatot eredményezzen. ezt általánosan mondtam, és azért jó, hogy az egyedi esetek megmutatják, hogy az átlagtól eltérőtől is van megoldás. én ezekben nem hiszek, de örülök, ha látok ilyet is. és azért nem hiszek, mert saját tapasztalatból kiindulva nálam és szűk környezetemben nem működőképes dolog a megcsalás és utána a minden boldogságos és szebb mint volt téma. önérzet, egó, megalázottság, hazugság, düh, csalódottság, becsapottság érzései kavarognának bennem, eltörne valami, ami helyrehozhatatlanná tenné a kapcsolatot...no :) de mások vagyunk, másképp kezeljük az ilyen helyzeteket.
másik téma: önmagában azért házasodni, mert kívülről érkezik a nyomás társadalom, család stb részéről, a legnagyobb hülyeség. pláne azt várni a házasságtól, hogy attól jobb lesz a kapcsolat. és a gyerekvállalás sem teszi szebbé a zűrös párkapcsolatot, csak eltereli ideiglenesen a tényleges problémákról a figyelmet.

egyébként minden lehetne egyszerű, csak mi emberek mindent meg szoktunk bonyolítani.
Válasz | 2011-04-01 | 16:02
Nyugodtan pöföghetsz ide ilyesmiket, hogy bizonygasd magadnak, hogy nem érzem át a házasság súlyát. De mindaddig, amíg a megcsaló fél jogosnak érzi azt, hogy szétteszi a lábát egy harmadik félnek, addig ugyanúgy esküszegő és becsületvesztett szutyok alakok maradnak azok, akik félrelépnek.
Az pedig igenis elismerem, hogy két ember igenis összefonódik anyagilag és érzelmileg az évek során, ebből kifolyólag pedig nem könnyű elszakadni egyik pillanatról a másikra. Nem is vitattam sose. De, aki nem is tesz semmit annak érdekében, hogy elszakadjon a másiktól, hanem inkább beinvesztál más ágyába némi pótlékra, az ne várja azt, hogy majd varázsütésre minden megoldódik, aztán meg jön a nyammogás, amikor X év után kiderül, hogy hopp a kedves feleség nem azért boldog, mert elfogadta a helyzetet, hanem mert az Y már majdnem napi rendszerességgel járatja benne a farkát, miközben ott a karikagyűrű az ujján mindkettejüknek. Ekkor lesz az, amikor Katesz visszajön ide és jön majd a szöveg tőle, hogy micsoda egy szemétláda a férje, hogy üvöltözik vele és elhordta mindenféle riherongynak és válóper és bla-bla-bla. Mindez simán elkerülhető lenne, ha egyszerűen két év után azt mondaná neki, hogy: "rendben apukám, egy hajszál választ el attól, hogy megcsaljalak mert neked már fel sem áll és még csak orvoshoz sem mész el vele, pedig a Z-nek, akit te is ismersz segített már az orvos és ugyanez volt a baja, most választhatsz, hogy elhagylak, megcsallak vagy elmész vele orvoshoz", ehelyett fogta magát és hűséges házastársi kötelezettségeit tarkón köpve odafeküdt valaki másnak az ágyába és kis ügyesen felszarvazta a férjét, ahogyan ilyenkor a divat szerint szokás ugyebár. Továbbra is csak arra próbálok rámutatni, hogy lett volna ennek egy erkölcsösebb módja, ami egyáltalán nem egy járhatatlan út, ahogyan próbáljátok annak beállítani. Az biztos, hogy kemény és nehéz, de gyorsabb és erkölcsösebb.
Válasz | 2011-04-01 | 14:54
A házasság egy gazdasági- és életközösség, nem egy szimpla kétszemélyes ..szókör. Majd ha ez kicsit összeáll a fejedben, akkor közelebb leszel a valósághoz.
Válasz | 2011-04-01 | 14:41
Azért a nevemet rendesen leírhattad volna már, ha már megszólítasz. :) Lehet, hogy huszonéves vagyok és nem éltem le éveket kétszámjegyes házasságban, de láttam a szüleimet együtt maradni csak a kölykök miatt és végignéztem, ahogyan szétmarják egymást, valamint azt is, hogy este 8-9-ig egyikük sem jött haza. Persze aztán hazajöttek és egyszerűen elkerülték egymást, majd lefeküdtek külön ágyba, kora reggel pedig mindenki elment. Mind a mai napig azt mondom, hogy a szüleim életük egyik legjobb lépése volt, amikor végre kimondták, hogy lelépnek egymás életéből, mert már piszkosul nem megy semmi.
Az pedig azért szerintem nem csak számomra nem mindegy, hogy egy házas ember, aki a jegyző vagy Isten színe előtt, szóban és írásban is esküt tett a házastársának, jóban és rosszban a hűségre, mégis úgy cselekszik, hogy felrúgja az esküjét, az köpje le magát a tükörben, mert a becsülete onnantól már csak annyit is ér. Ne csodálkozzon senki, aki egyszer aprópénzre váltja magát, hogy onnantól már csak apróval fognak fizetni érte. Ha valami nem működik, akkor nem ácsorogni kell mellette és mutogatni rá, hogy jééé elromlott, hanem tenni kell érte és igenis mindkét félnek tenni kell érte, egyedül egy párkapcsolatban semmit sem lehet helyrehozni, ha pedig már végképp elromlott vagy éppen csak egyvalaki küzd a kapcsolatért, akkor azt fel kell bontani, mert ha hosszútávon dugatja valakivel magát az, aki indokoltnak éri, az fog többet veszíteni a válással és nem a megcsalt, aki csak egy pocsék házastárs.
Katesz esetében ez pont így jön le, hogy ő két éven át megpróbált mindent, hogy elrángassa a férjét orvoshoz, hogy rendbe szedje a nemiségüket. A férje csapnivaló férjnek bizonyult, mert bizony nem tett semmit a kapcsolatuk helyrehozataláért. Viszont Katesz, ahelyett, hogy faképnél hagyta volna az urát vagy éppen megpróbálta volna tettekre sarkallni, inkább megszegte a házassági esküjét és más farkával egészítette ki a boldogságát. Ameddig a férje nem tette meg, amit kutya kötelessége lett volna megtennie már a saját teste iránti önzőségből, addig Katesz volt az áldozat valóban, mert a férje egy pocsék férj és nem tesz semmit a házasságuk rendbehozataláért. De abban a pillanatban, ahogy Katesz a házasságból való kilépés helyett beletáncolt másvalakinek az ágyába, úgy már csak egy becsületvesztett céda lett.
A legrosszabb pedig az, akinek vannak falusi rokonai, azok nyilván ismerhetik a kutyák esetét. Nyilván tudjátok, hogy azok a kutyák, akik egyszer rászoktak a csavargásra, azok soha többet nem szoktathatók le róla. Már csak pórázra lehet kötni őket és kennelbe lehet zárni. Ez ugyanúgy igaz a hűtlen férfiakra és nőkre egyaránt, aki egyszer megkóstolja ennek az egyszerű megoldásnak az ízét, az onnantól kezdve sohasem lesz képes igazán hűséges lenni, mert mindig ott lebeg majd a szeme előtt ez az egyszerű lépés.
Kivirultál és boldog vagy, elhiszem, de vajon megérte ezen az áron? Mert hosszabb távon csak veszítesz, ahogyan lassanként hidegülsz el a férjedtől és rombolod le a saját családodat. Ha neked megéri, akkor élj így.
Válasz | 2011-04-01 | 11:21
Tudod, nem fogunk csak azért összeházasodni,h X és Y is elhigyje, h mi igenis elköteleztük egymás mellett magunkat egy életre jóban rosszban. :)
Régen rossz lenne, ha a külvilág felé való megfelelésből lépnénk meg ezt. :)

Kijavítalak: együtt élünk és nem rövid ideje. És honnan veszed azt a badarságot, h nem találkozhatnék férfi barátokkal? Jaj, az a nagy fantázia :)
Válasz | 2011-04-01 | 11:15
Már megint előjött belőled a tudálékos. Te jobban tudod, hogy milyen a mi kapcsolatunk. Persze, persze, kisszivem.... Neked mindig igazad van, és mindenki téved, ami másként TAPASZTAL meg bármit.
Majd ha egyszer a mindig tökéletes kapcsolatotokban zűr lesz, akkor legyél okos, de itt elmélkedj!
Válasz | 2011-04-01 | 11:13
A házasság nem egy papír, hanem egy elhatározás.

A mi házasságunk kibírt egy megcsalást. Az a mulatságos, hogy Te egy épp járunk kapcsolattal vered a melled, miközben egy munkatársaddal nem ülhetnél le ebédelni, mert azzal megbántanád a kedvest.
Válasz | 2011-04-01 | 11:12
Igen, nálatok bevált ez, egymás karjaiba omoltatok, miután...
Én akkor is hiszem, h az a bizonyos "alap", legmélyebb bizalom ezzel megrendül és azt vissza nem lehet hozni olyan mélységbe.

A "pofonokról" annyit, h ha ennyire rossz egy kapcsolat, másképp is lehet "pofozgatni" a másikat. pl ha megérzi, h elveszítheti a másikat, az is egész jó "pofon" tud lenni, nem feltétlen kell egyből más ölébe huppanni :)
Válasz | 2011-04-01 | 11:09
Mindig jössz azzal, hogy ne általánosítson senki. Vedd elő a lemezt, mert nincs abszulút igazad.

Képzeld, van olyan, hogy egy ilyen félreút végén egymás karjaiba omlás, és az a szoros kapos, ami nem csak egy évszám, simán elég, hogy a másik kis zárójelet egy csettintésre felrúgja az ember (ha még időben lép a tunya fél).

Van hogy (idővel) nem csak a félrelépő fél látja jogosnak a megcsalást, hanem a megcsalt is azt mondja, hogy egy barom voltam, és kellett a pofon.

Nem csak egy forgatókönyv létezik.


Katesz most tesz, amit tesz. Akármit is mondunk, ő igenis rosszul fogja érezni magát, mert minden embernek van lelkiismeret furdalása, ha félrelép. Kell egy impulzus, és az viszi tovább. Tök mindegy, hogy mi az. A legtöbb lépést nem úgy teszik meg az emberek, hogy leülnek, gondolkodnak, aztán felállnak és elindulnak. Sokan csak akkor teszik le a cigit, ha egyszer infarktust kapnak. Ez van, ilyen az ember.
Válasz | 2011-04-01 | 11:08
Szintén mulatságos, h egyesek csak a papír-ceremónia-igenszócska kombóval tudja elképzelni, h hűséges, odaadó társa a párjának. Régen rossz, ha valaki az elkötelezettséget csak ezek fényében képes elképzelni. A még mulatságosabb az, h mások ezzel a papír-ceremónia-igenszócska kombóval járnak félre (fiatal házasként is), míg én ezek nélkül nem :) Na akkor miről is beszélünk? :)
Válasz | 2011-04-01 | 10:55
Csak annyit kellene belátni, hogy komolyabb összeszövődés után nem csettre megy. Egyébként nem tudom, hogy Te miről papolsz, mikor pl. Te nem akarod házasságba elkötelezni magad, szóval eleve viszolyogsz az igazi elköteleződéstől, ami JÓBAN, ROSSZBAN, és nem addig amíg jól esik.
Válasz | 2011-04-01 | 10:43
Nem kell bizonygatni :)
Ha ezt hiszed, hát ezt hiszed :)

"A férjem is hibás ebben nem kicsi nagyon hogy más karjaiban kötöttem ki...még talán hálás is vagyok neki érte..."
Ez kicsit üti azt, amit előtte írtál, h ha változna, te is változnál. Tán akkor otthagynád ezt a nagy testi-lelki összhangot nyújtó szeretőt és boldogan omolnál a karjaiba? Ezt te sem hiszed el :)

Mellesleg ha valaki már "jogosnak" tartja a megcsalást, az a kapcsolat úgy van elcseszve, ahogy csak lehet. Mármint ha már dagadó mellel mondjuk, h "igenis megérdemeljük".

Én nem védem a férjed, mert önző, mert nem törődik veled. Rossz férj, ez tény, de te nem zárod le a kapcsot, hiába sz*r úgy, ahogy van. Neeeeem, kényelmesebb más ölébe eljárni néha. A kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad....egy ideig...
Válasz | 2011-04-01 | 10:38
Igen is jogosnak tartom meg nem is azt hogy félre lépek jelzem eszembe sem jutott volna ha itthon megkapok mindent és a szeretömnek sem jutott volna házzaság törés az eszébe de egyszer élünk akkor miért ne használnánk ki a lehetöséget és ezzel nagyon sokan igy vannak csak valaki tagadja valaki bevalja.Nem vagyok büszke magamra de amit most érzek az felemelő érzés és boldog vagyok.A férjem is hibás ebben nem kicsi nagyon hogy más karjaiban kötöttem ki...még talán hálás is vagyok neki érte...
 
Válasz | 2011-04-01 | 10:07
A számomra megmosolygtató az ilyen történetekben az, h a félrelépő fél szinte jogosnak érzi ezt a lépést. Mármint h ő ezt megérdemli, ő neki ez jár, és így teljes a lelki békéje :)

Na mindegy, d*gjon félre aki akar, de viselje is a következményeket is, ha kiderül és ne ő legyen a szerencsétlen áldozat, mert "kényelmes" módon eljárt mással d*gni :)
 
Válasz | 2011-04-01 | 09:58
Sziasztok hát igen Hercegnö mint irtad hogy teljesen megujjultál én is de nem csak testileg hanem lelkileg is kivirultam még én sem ismerek önmagamra viszont a /szeretömmel/ mint ahogy nevezik sokan nem csak test hanem lelki kapcsolat is van köztünk nagyon jol érezzük ebben a kapcsolatban magunkat kölcsönösen szeretjük kivánjuk egymást ! De sem én sem ő nem akarjuk a 20 on éves házasságot felrugni.Legfentebb mint ahogy Anthicó irja elvegetálunk évekig .... most ez van hogy mi lesz ebbö az a jövö titka De az a lényeg most nagyon boldog vagyok!!!:) Ha a férjem megváltozna mert a betegsége nem olyan hogy ne lehessen rajta változtatni akkor én is változom hisz még ő 45 éves és még lenne segitség de ha neki jo igy akkor sajnálom de ugy érzem ez igy marad kitudja meddig....szép napot
 
Válasz | 2011-04-01 | 08:52
"Anthico és Gigi, akik csak huszonévesek, nem érthetik ezt meg. Józan ésszel (és az ő korukban) teljesen érthető a reakciójuk. Viszont nem egyszerű ez annyira mint ahogy kinéz. Én végül 3 évvel ezelőtt megtettem, és felszabadultam teljesen"

Én erről beszélek. Nálatok is teljesen reménytelen volt a helyzet, csak idő kérdése volt, h mikor váltok el. Ahogy az említett kapcsolatban is az én véleményem szerint az egész házasság halálra van ítélve. Ti is elváltatok, igaz, évekig húzódott a dolog, mire meglépted.
Szerintem ha látja az ember, h kész vége, ennyi, akkor időben zárja le. Ne szenvedjenek még 2-3-4-5-6-7-8-9 évet vagy még többet egymás mellett. Bár meg lehet tenni, de annak is mi értelme? A kapcsolat meg van mérgezve, a házastársak jobb esetben elvegetálnak egymás mellett, mint a lakótársak, rosszabb esetben folyamatos a feszültség :S
Válasz | 2011-03-31 | 22:59
Szia!

Én teljesen megértelek...én is leéltem sok sok évet vacak házasságban, és amikor már nem láttam semmi reményt arra, hogy mindez jobbá váljon, kerestem magamnak egy szeretőt. Nálunk nem a szex volt a baj, sőt, ha rajta múlott volna minden nap lett volna. Érzelmileg viselt meg az egész, és annyira eltávolodtam tőle, hogy már a közelségét se nagyon tudtam elviselni. A pasim igaz h csak szexpartner volt, de nagyon sokat beszélgettünk, és az a kis iső alatt ami jutott nekem belőle, igen, ahogy mondod, nagyon is nőnek éreztem magam, sőt, az egész életemet megváltoztatta, boldog lettem, és kivirultam. És ez nem csak a testiség miatt, hanem lelkileg változtam meg.

Én sem váltam el mindjárt, hiszen aki benne van, nagyon is jól tudja, h 20 év után nem egyszerű felrúgni mindent. Nem a férj miatt, hanem mert 20 évben benne van a fél életed munkája.

Anthico és Gigi, akik csak huszonévesek, nem érthetik ezt meg. Józan ésszel (és az ő korukban) teljesen érthető a reakciójuk. Viszont nem egyszerű ez annyira mint ahogy kinéz. Én végül 3 évvel ezelőtt megtettem, és felszabadultam teljesen, pedig nagyon sok megpróbáltatáson mentem keresztül...és most sem vagyok igazán boldog, nem mert nincs párkapcsolatom, de egyedül maradni két gyerekkel nem kis feladat...én ezt most a saját bőrömön tapasztaltam sajnos.

Másik meg...persze h huszonévesen úgy megy, h kidobjuk aki nem jó és keresünk másikat. Viszont nem ennyire egyszerű ez 40 éves korban két gyerekkel.

Ez TÉNY.
Válasz | 2011-03-31 | 21:52
Egy dolog, h valaki rossz, csapnivaló férj. De ha ezt belátja a feleség, akkor legyen benne annyi tartás, h véget vet a haldokló kapcsolatnak. Mert előbb-utóbb úgyis zátonyra fog futni.
Szóval oké, a férj rossz, de akkor zárja le, lépjen tovább. De nem, mert ez egy nagy döntés, és lehet, h két szék közül a földre huppanna....neeeeem, megtartja a férjet, meg eljárogat a szeretőhöz.
Az én szememben ez ilyen viselkedés, félred*gás "súlyosabb, mint h valaki rossz házastárs, önző. Utóbbinál dönthetünk, h lelépünk és új életet kezdünk. Ennyi.
Válasz | 2011-03-31 | 17:35
Vicces dolgokat írsz össze :) Anthico, Te pl. bárhogy is szoktad elfelejteni, hogy tisztálkodj? Mondjuk elfelejtesz szex vagy evés előtt mosakodni? A málnás süti után ragacsos kézzel mész utadra? Vagy néha nem törlöd ki, esetleg nem mosol fogat? Nem volt gyerekszobád vagy kezdődö alcheimer kórod van, mert vannak dolgok amiket nem felejt el az ember alapesetben. Persze ahány ház, annyi szokás...
Válasz | 2011-03-31 | 17:18
Persze ki lehet nagy önérzettel rúgni a feleséget. Aztán mikor telnek-múlnak az évek, és nincs bnő, akkor lehet gondolkodni, hogy tényleg jó döntés volt-e. Azért ha 40-es pasi szexuálisan szintén inaktív nők keres, nincs könnyű dolga. Majd talán 60 körül lesz nagyobb választék, mikor már többen túl vannak/benne vannak a változó korban, meg már hullanak ki mellőlük a férjek. Jaja, csak addig van 20 év.
Válasz | 2011-03-31 | 16:49
Szerintem ilyen sarkos helyzetben ne érezd magad olyan rohadéknak. El fog dőlni, hogy bírod-e avagy sem a kettős játszmát. Nem vagyok benne biztos, hogy ha olyan régóta fennáll a probléma, akkor a férjednek nem fordult meg a fejében, hogy idővel félre fogsz kacsintgalni. Mégis csak paccsog és halogat.

Kicsit meg lehet fordítani a dolgot. Biztos, hogy az "őszinte" válás lenne a megoldás? Mert van pár betegsége, plusz impotens. Gondolom, nem öreg. Így azért elég nehéz lenne neki egy kitartó társat találni. Te pedig nem szánalomból, hanem szeretetből vagy vele.
Válasz | 2011-03-31 | 10:55
:DDD
Gondolom ennél diszkrétebben kezelik a dolgokat..
Simán csak ki van mondva hogy félre lehet nézegetni.. és ezáltal nem nézik úgy a partnerük időbeosztását...(de legalábbis fura lenne ha kibeszélnék a tapasztalataikat:D
Valamint kétlem hogy most naponkénti szeretői látogatásról lenne szó.. havi 1-2 alkalmat meg simán belehet szervezni aki igényli ezt....


(de abban totálisan igazat adok annak a gondolatnak, hogy eléggé nehezen tudom elképzelni hogy 1 hagyományos kapcsolatról váltana valaki ilyen nyitottra.. eleve ilyen formában kéne elkezdeni a kapcsolatot, lefektete az indulásnál a rendszer alapjait hogy ne legyen galiba a késöbbiekben..)
 
Válasz | 2011-03-30 | 21:36
Nekem most 2 kép villant be.
Egyik: ül a család az asztalnál és a feleség bejelenti a férjnek, h szakított a Józsival, most már a Sanyival fog d*gni. A férj meg ezt tudomásul veszi és esznek is tovább.

Másik: gyerek keresi az apját, aki akkor otthon szokott lenni, de hát várnia kell, mert apu éppen a munkatárs Mónikát nyalja, majd ha végez vele, hazajön a családhoz.

Gonosz vagyok, tudom :P
De az se lehet semmi, mikor összebújik a pár, és a feleség kiugrik az ágyból, h azért a szeretőt le/kimossa magáról/ból :D Vagy lehet, h ez a tudat még ajzószer is a férjnek, mármint h össze-vissza élvezett az a másik pasi a feleségére/be... :)
 
Válasz | 2011-03-30 | 21:25
Ha nektek mükszik akkor csak igy tovább és sok boldogságot..

Bár nem tagadom hogy a pasik igen-igen nagy hányada elmereng 1 ilyen kapcsolaton............
Válasz | 2011-03-30 | 19:43
pontosabban,ha nekem szabad akkor neki is
 
Válasz | 2011-03-30 | 19:42
Én 29 éves vagyok,12(10 éve házasok) éve vagyunk együtt a férjemmel(ő 10 évvel idősebb).Mi nyitott kapcsolatban élünk és nagyon jól működöik.Ebbe 2 év különélés is benne volt,nekem is volt valakim,meg neki is,és még ezalatt is rendszeresen találkoztunk,tartottuk a kapcsolatot.A válás még csak fel sem merült soha.(Ez mondjuk így nem igaz,egyszer félkomolyan igen,de nem emiatt.).Aztán mindíg úgy döntöttünk a végén,hogy mindenhol jó,de a legjobb otthon:-)))Az egész úgy indult,hogy 18 voltam amikor hozzámentem,és pontosan tudta,hogy nem várhatja el tőlem ennyi idősen,hogy soha másra rá se nézek.De ha neki szabad,akkor nekem is.Eleinte tartottunk a dolgotól,de kiderült működik.Egy hagyományos kacsolatban már rég elváltunk,és hát kár lett volna amaitt a pár kufirc miatt.Természetesen soha nem csaptunk be senkit,a partnereknek is megmondtuk ,hogy ez van.De presze ez wgy életszemlélet,és nem is valószinű,hogy x év utánn már lehet erre váltani.Én már nem is tudnék,hagyományos kapcsolatban élni:-))))
 
Válasz | 2011-03-29 | 22:01
Félreérted, a félrelépő pasik nem királyok, ugyanolyanok, mint a félred*gó nők. Ennyi.
Amúgy te magad is írod, h olyanok vagytok, mint 2 jó barát: elvagytok, nincs szex. Ez nektek boldogság? Nem hiszem. Elvegetáltok egymás mellett...vagyis most már ugye te ott vegetálsz vele, mert megszoktad vele, a házasságot, és mész a másik házas emberhez megkapni, amire éppen vágysz.

Amit még lentebb írtam, azt továbbra is fenntartom. Ha valaki ennyire nem figyel a másikra, ennyire önző, ennyire nemtörődöm, mint a férjed, akkor nem hiszem, h az élet más területén ő lenne a tökéletes partner. Mármint ha ezzel kapcsolatban nem foglalkozik azzal, h neked mi a fontos, h javítson a kapcsolatokon, kétlem, h szeretetteljesen viszonyulna hozzád...azaz, h jelét adná annak, h szeret (nem mint barátot!!!), tisztelne, odaadó lenne és még sorolhatnám. De ha neked elég egy házassághoz az, h jó barátként egy fedél alatt éltek, a ti döntésetek. Vagyis pontosabban ez a te döntésed IS. Te elfogadod azt, h ezt a kapcsolatot ilyen szintű érzelmi töltéssel élitek. De aztán mégse volt elég, és kerestél valakit, akivel az árt kitöltheted. Mellesleg szerintem ezzel nem fogod magad igazán boldognak érezni, hiszen ok, h szexuálisan kielégít, de a férjed is ott van, hozzá mész haza, vele élsz és vele nem jó. De te tudod.
Válasz | 2011-03-29 | 19:30
Már nem vagy áldozat. Amíg nem csaltad meg a férjedet, addig áldozat voltál, de megtetted, így már esküszegő vagy, ő pedig pocsék férj. Két évnyi erőlködés után pedig simán azt kellett volna mondanod, hogy rendben van, akkor te elválsz, mert ez így nem mehet tovább, másnak segítettek, ő meg el se hajlandó menni kivizsgálásra se. Így pedig inkább fogtad magad és szétdobtad a lábad valakinek. Hiába indoklod meg azzal, hogy most boldog vagy és ez neked járt vagy valami hasonló sületlenséggel. Mindennek megvan a maga módja és formája erkölcsösen, amit pedig inkább nem tartottál be és rövid úton elvetted mástól, ami neked járt. Ezek után bármit hangsúlyozol, te voltál az, aki megszegte a házastársi esküjét és más ölében kereste a kéjt. A férjed csak szimplán egy pocsék férj marad.
Válasz | 2011-03-29 | 18:50
Sziasztok ugy látom kapok hideget meleget ! Vannak gyerekeink 21 és 19 évesek ök fösulin vannak hetente kéthetente járnak haza ha nem jönnek mi megyünk a gyerekeknek semmi hátránya nincs az egészböl nem ő miattuk válnék el söt nem is akarok elválni én azt gondolom h pont most kéne egymással többet lenni egymással foglalkozni de sajnos a férjemmel nem lehet beszélni erröl ugyhogy szinte csak elvagyunk mint két jo barát más mindent megbeszélünk anyagi problémánk sincs mégis ez van ami van sajnos :( azt ugylátszik a társadalom jobban elfogadja ha a férfi lép férre söt ugymond dicsöség is de a nöket meg lekurvázzák de én mégsem érzem magam annak mert én nekem is vannak szükségleteim és nem hiszem hogy ezzel én kurva lennék jo nem szép az amit csináltam de most legalább boldog vagyok és ha igy lehetek az akkor én is önzö vagyok! Akkor ez ügyben engem sem érdekel a férjem vártam 2 évet hangsulyozom 2 évet hogy valamerre alakuljon menjen dokihoz de semmi akkor meddig várjak pedig nem 1 ismerösünket megtudták gyogyitani akkor nem tudom ö mitöl fél én már nem kezdeményezem de ö sem ha neki igy jo akkor nekem is.üdv
 
Válasz | 2011-03-29 | 13:59
Erről beszélek. Egyenesebb megoldás, ha választás elé állítjuk magunkat. Csak a mesében van olyan, h a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad.
Önző a partner? Csak magára gondol? Nem tesz semmit a kapcsolat javításáért? Akkor egy megoldás van: lezárni.
A nőnek természetesen joga van hangot adni a saját véleményének és joga van lezárni a kapcsolatot.
De persze kényelmesebb meghagyni a meglévőt és keresni egy kis kiegészítést is.
Válasz | 2011-03-29 | 13:57
Persze, biztosan így van (na, meg a férfi büszkeség... ugye)..., de én meg nőként előbb rúgom ki azt a férfit, aki mellett nem érzem nőnek magam, mert ehhez nekem is jogom van. Ha nem érzem magam egy férfi mellett nőnek magam, akkor ennek hangot is adok, na persze én jogilag független vagyok. De szerintem ugyanezt érdemli önmagával szemben egy házasságban élő nő is.
Új hozzászólás


« 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 »

Témakörök

Friss

Egy megbízható hormonmentes fogamzásgátló módszer

A nyitott kapcsolatokról

Kapcsolódó cikkek

Az elszorításos technika

Kudarc ellen pirula?

Fórum

Mit változtatnál a szexualitas.hu-n?
2021-06-26 - 08:04

Anális szex
2021-06-01 - 10:16

A méret a lényeg?
2021-05-13 - 02:49

Maszturbálás
2021-05-04 - 15:09

Homoszexualitás
2021-03-28 - 18:47

Szüzesség elvesztése
2021-03-12 - 14:56

Beszélgetünk
2021-02-21 - 23:21

Hűtlenség, megcsalás
2021-02-18 - 00:43

Orális szex
2021-02-08 - 21:24

Prosztata masszázs, prosztata orgazmus
2020-12-07 - 06:15

A terhesség első jelei
2020-09-17 - 16:25

Nemi betegségek
2020-09-15 - 17:08

Erotikus játékok
2020-09-13 - 03:17

Segédeszközök
2020-09-13 - 03:17

Merevedési zavarok
2020-08-18 - 09:53

Társkereső oldalak, vélemény
2020-08-07 - 05:35

Láb, harisnya és tűsarok
2020-06-19 - 22:24

Biszexualitás
2020-04-29 - 10:56

Női orgazmus
2020-03-08 - 20:29

Barátság extrákkal
2020-03-03 - 09:05

Szexuális nevelés
2020-03-03 - 03:08

Pornográfia
2020-02-04 - 16:43

Menstruáció
2019-10-13 - 19:11

Nők szexuális problémái
2019-08-06 - 23:37

Szex különleges helyeken
2019-07-17 - 16:01

Korai magömlés
2018-04-22 - 17:17

Szex a terhesség alatt és után
2018-02-15 - 16:18

Idézetek
2016-02-27 - 09:58

Könyv, zene, film, TV
2015-01-15 - 21:49

Szakítás
2013-12-30 - 01:18

Abortusz
2013-12-30 - 00:35

Szerelem, párkapcsolat
2013-08-22 - 09:53

Fogamzásgátlás
2013-04-13 - 15:22

Intimtorna
2012-10-18 - 10:41