FÓRUM
Merevedési zavarok
Azt elhiheted, h nagyon de nagyon de nagyon de nagyon kevés férfi
fog ezek után változtatni a kapcsolatán. Előbb rúgja ki a nőt,
minthogy megbocsásson neki, rájöjjön, h önző volt és ismét
maximális bizalommal iránta kezdje el felépíteni a kapcsolatát.
Ez mese. Még ha tényleg együtt is maradnak, az az "eredeti,
mély" bizalom soha nem fog visszajönni, soha.
Mellesleg nem kell azt gondolni, h ha a férfi lép félre hasonló
helyzetben , akkor ő a nagy macsó, meg menő, meg joga van, stb.
Én speciel ugyanígy vélekedek egy félrelépő férfiről is, mint
a félrelépő nőről.
Némelyik férfinek lehet, olyan jellegű "pofon" kell az
élettől, hogy "észhez térjen", és ráébredjen a
tehetetlenségére (a szó minden értelmében), hogy a felesége
más férfivel létesít kapcsolatot, mert Ő nem akar neki megadni
dolgokat, amitől egy nő nőnek érzi magát. Lehet, ilyen
"tapasztalatok" kellenek egyeseknek ahhoz, hogy
"világosan lássanak".
Márpedig Katesz esetében a
férfi igenis nem akart megadni dolgokat, lusta volt ahhoz, hogy
tegyen bármit is, azért, hogy javuljon a helyzet.
A másik,
hogy hasonló esetben sok férfi így vagy úgy máshol kereste volna
a szexuális örömöket (amit még a mai társadalom is
többé-kevésbé helyesel), míg egy nő esetében még mindig ott
tartunk, hogy a "nő ilyen-olyan kurva... stb.", azért,
mert vannak szexuális igényei. És a szexuális igény nem mindig
egyezik az érzelmi egyéb igényekkel egyik félnél sem, ezt meg
sokan szeretik elfelejteni.
Kérdés, h melyik a jobb...sok-sok évig kínlódni egy rossz
kapcsolatban, kínozni a gyerekeket VAGY fájdalmasan pontot tenni az
egész végére és megadni az esélyt a család összes tagjának, h
másképp, mással boldogak legyenek?
Mondjuk ezt nekem kár mondani..., mert én, amint láttam felrúgtam
mindent, és egy alig 2 éves kisgyerekkel hagytam mindent..., amikor
láttam, hogy nem működik. De itt hozzá kell tennem, hogy nem
állt mögöttünk huszonév házasság, és gazdasági egység (ház
stb.), meg nem mindenki egyformán "bátor". Én azt is
látom, hogy törvényes válás esetén is igenis sérül valamilyen
szinten mindenki, ezt nehéz kivédeni, hogy ne így legyen.
Mindent meg lehet magyarázni és indokolni, ez a mai világ ilyen.
:) A vége úgyis válás lesz, nem lett volna egyszerűbb tisztán
és világosan elválni miután már látta, hogy javulás már nem
lesz csak romlás? Inkább megindokoljuk a felszarvazást. :) Naná!
"de a gyerekeknek igenis szükség van valamilyen módon
mindkét szülőre, hogy jelen legyen az életükben. "
Az
én véleményem az, h sokan itt rontják el. Azt mondják, h a
gyereknek szüksége van arra, h legyen apja és anyja és így
inkább együtt maradnak. Én nem vitatkozom ezzel, de nem mindegy, h
egy veszekedős kapcsolatot lát a gyerek mintaként, ahol nincs meg
a tisztelet, szeretet a szülők között. Az ilyen az én szememben
egy "beteg" kapcsolat, és hiba azért is erőltetni, h a
gyereknek meglegyen mindkét szülője.
Én nem mondtam, hogy maradjanak együtt..., sőt szerintem
előbb-utóbb szét fognak menni, vagy így vagy úgy..., csak ez a
szétmenés nem megy máról holnapra.
És egyáltalán nem
olyan egyszerű, éppen azért, ha már gyerekek is vannak, akkor -
azon kívül, hogy a gyerekek szenvednek a szülők
"marakodását látva" -, de a gyerekeknek igenis szükség
van valamilyen módon mindkét szülőre, hogy jelen legyen az
életükben. Sok férfi meg sok nő igenis ettől is fél..., hogy
egy válás esetén milyen szerep jut majd neki a gyereke életében,
akkor, amikor neki mondjuk csak a "vasárnapi apuka" szerep
fog jutni...
Szóval a megoldás, h maradjanak együtt?
Ha van gyerek, elég
sokat szenvednek egy ilyen családban. Még ha a szülő azt hiszi, h
a gyerek előtt eljátszák, h minden oké...a gyerek nem hülye, a
gyerek érzékeny.
Amúgy tényleg jobb együtt szenvedni.
Amikor szó szerint kínozzák egymást a házastársak, egyik vagy
mindkettő félremegy...tiszta családi harmónia.
"39 évesen én sem akarom lehuzni a rollot azt is tudom a szex
nem minden meg lehet lenni nélküle de ő akkor milyért ilyen
önző és miért csak magára gondol akkor ezekszerint ö nem szeret
neki is ég volt ennnyi" - ez azért egy kulcsfontosságú
mondat szerintem, mert egy dolog a merevedési zavar, meg
egészségügyi problémák... stb., és megint más dolog, ha egy
férfi nem tesz azért semmit, hogy akár minimálisan is, de
javuljon a dolog.
Másképpen fogalmazva, ha a férjednek
ennyire mindegy, hogy Te nem érzed magad nőnek, mert Ő folyton
visszautasít, hárít, a földbe döngöli a nőiességeddel
kapcsolatos érzéseidet, akkor valahol igenis megérdemelte azt,
hogy megcsald.
Tudom, csúnyán hangzik, meg az erkölcsöket
lehet felhozni..., de szerintem Katesz helyzete nem ugyanaz, mint
amikor a férj otthon azért valamelyest "teljesít", és
közben a nőnek ez mégsem elég, és kikacsintgat másfelé..., itt
arról van szó, hogy a férje totálisan visszautasította őt, mint
nőt. Mellesleg szerintem nem utolsó sorban a férj maga is tudja
nagyon jól, hogy egy ilyen szituációnak,
visszautasítás-sorozatnak mi lehet a vége, de fittyet hány az
egészre... kérdem én, akkor alapból kinek a viselkedése vezetett
valójában a kialakult helyzethez...????
Egyébként
meg 39 éves nőként semelyik nőnek nem kötelessége
"lehúzni a rolót"... sőt.
A válásról meg
annyit, hogy huszonév együttélés, gazdasági-egység... stb.
után nem olyan pofonegyszerű felrúgni mindent, és
"szétdobni a babaruhát"..., bár előbb-utóbb úgyis az
lesz az ilyen helyzetnek a vége... (egyébként meg senkinek nem
könnyű - kivétel egy szűk réteg... az, hogy újrakezdje
anyagilag az életét..., na, ezért van az, hogy szétment
kapcsolatok látszólag fennmaradnak a külvilág előtt, közben
belül meg "rohadnak"..., aki meg 40-50 évesen tud új
lakást..., mindent megteremteni..., annak csak tapsolni tudok..., de
az átlag ember, átlag fizetésből nem ilyen...).
Ja, igen...pontosan. És ilyenkor tartják a feleségek
"jogosnak" a félrelépést, és még áldozatnak
állítják be magukat.
Csak az előző esetben ne felejtsd el, hogy a férj lesz a brutális
vadállat, aki milyen gusztustalanul viselkedett, amikor kiderült,
hogy a felesége, aki örök hűséget esküdött, szavahihetetlennek
és esküszegőnek bizonyult. :D
Na ez itt a kulcsfontosságú: semmi sem fog változni.
A férj
ugyanolyan marad, nem mozdít meg egy fűszálat sem az ügy
érdekében. Igaz, a feleség megkapja, ami kell neki. És azért a
férj se biztos, h olyan hülye, h nem fog feltűnni neki a
változás. Mármint h nem kezdeményez a felesége, h kivirul, h
jól érzi magát, mert hát eddig x hónapig nem volt ez rá
jellemző. Elkezd kattogni az agya és...jön a veszekedés, a nő
lek*rvázása, majd a válás is szóba kerülhet.
Ha viszont
a nő nem keres máshol "vigaszt", ez kihat az élet minden
területére. Egyre többet zsörtölődnek, érződni fog mindenen a
szexuális kielégítetlenség...és ezen a fonalon is előbb-utóbb
eljutnak a totális elhidegülésig, válásig....bár egyesek
elvegetálnak életük végéig egy rossz kapcsolatban.
Akárhogy nézem, ugyanaz a vége...lehet ezt húzni-halasztani.
lehet, h nem most, hanem 5-10 év múlva válnak majd el útjaik, de
az én véleményem az, h ennek akkor is az lesz a vége.
Ez ha belegondolsz csupán erkölcs kérdése, hogy van e annyira
karakán az illető, hogy odaálljon a házastársa elé és képes
legyen elválni tőle. Mert lehet indokokat sorolgatni másoknak meg
saját magának napestig, hogy miért kéne félre lépnie, ezáltal
arcul köpni egy csomó embert, a házastársát, saját magát,
azokat akik nevelték... szerintem piszkosul nem éri meg szeretőt
tartani, nagyon nagy pofa kell ahhoz, hogy ezek után ezen emberek
szemébe nézzen valaki vagy akár tükörbe.
Ami pedig nem
megy, azt nem kell erőltetni. Ha eddig nem ment el orvoshoz, akkor
ezután sem fog, azzal pedig nem oldottál meg semmit, hogy
szétdobtad a lábadat egy hozzád hasonló embernek. Csak gondolj
bele, mi változik? Semmi az ég világon. Kielégít valaki, akinek
szintén kudarcba fulladt a házassága. Miért nem váltok el akkor
és kezdtek közös életet, ha annyira jól megértitek egymást,
hogy az intimitás már megy köztetek?
Érdekes álláspont és továbbra is azt mondom,h ha te kerülnél
ilyen helyzetbe, páros lábbal rúgnád ki a bnődet, ha kiderülne,
h ő bizony máshol keresett "vigaszt". :)
Amúgy ha semmilyen módon nem gondol a jelenleg szexuálisan
inaktív fél a partnerre, akkor hihetetlen önző. És el nem bírom
képzelni, h valaki ilyen hozzáállással az élet más területein
teljes odaadással lenne a másik iránt. Ergo nem hiszem el, h ahol
a ilyen a szexuális élet, ott más dolgokkal kapcsolatban csupa
egyetértés és harmónia minden... Sokszor az ember magyarázza
bele, h " de hát amúgy jó ember és jól megvagyunk",
közben nem látja, h hol is tart a kapcsuk. Mármint az én
véleményem, h így tönkre fog menni minden. Egyenes pontot tenni a
dolgok végére, minthogy rögtön szétdobjuk a lábunkat egy másik
férfinek, mert éppen kívánósak vagyunk.
Alapból én is elitélem.. De most ha az egyikük képtelenné
válik a testiségre.. akkor milyen jogon várja a párjától hogy
ő is lemondjon ezekről a dolgokról? Ilyenkor 1-1 szerető
áthidalhatja a problémákat és talán nem válnak el.. (impotensen
meg sok sansza lenne a pasinak új partnert találnia alapból..)
Ha én lennék hasonló helyzetben agyilag felfognám hogy
nem várhatom el a páromtól hogy ne csináljon semmit.. De persze
én is hasonlóan tennék forditva.. (most ez xx éves házasságban
lehetséges mint tényező.. kibontakozó kapcsolatban a könnyes
elválás amit preferálok..)
Kíváncsi lennék, h ha ti lennétek hasonló helyzetben, akkor
simán elnéznéd, h más is megd*ja a barátnődet? Mert ez
"elfogadható" ilyen körülmények között? :D
Amúgy egyetértek Gige-vel, h manapság divat a félrelépés, a
szeretőtartás és már arra néznek furán, aki sosem csalja meg a
párját. Hát, itt tartunk...
Ha tényleg minden más klappol..csak a testiség nincsen a párod
betegsége okán..
Akkor én nem látom most hogy hűha nagy
és rettenetes dolog lenne ha félrenézel.. Ha kicsi esze is van a
párodnak akkor tudja hogy 39évesen nem fogsz otthon csücsülni...
(de ha most 1 szeretőnek hála az életed "kb rendben
marad" akkor én ezért nem itélkezem feletted.. )
Lehet
hogy idővel rádöbbensz hogy ez a kettősség nem mükszik és a
válás mellett döntesz..de láthatóen erre még nem vagy kész..
addig meg miért kéne nélkülöznöd a testiséget???
Ezzel indoklod ezt az egészet, hogy a férjed jó és rendes ember?
Nekem ez így egy kicsit kevés lenne. Megpróbáltál mindent és
nem tett semmit a javulás érdekében. Kb a kezedbe adta a
kézzelfogható bizonyítékát annak, hogy már nem vágyik rád és
úgy senkire sem. Ha nem akarod lehúzni a rolót, akkor válj el és
keress valakit, akivel nem kell lehúzni a rolót. Azzal pedig, hogy
kockáztatsz folyton, megalázod magadat, a férjedet és a párodat
ezzel a viselkedéssel csak neked lesz rosszabb, ahogy minduntalan
lelkiismereti válságokat fogsz átélni a tetteid
következményeként. Az pedig egy kicsit kevés, hogy tudod nem
kéne ilyet tenned. Megtetted és így kell majd tükörbe nézned
ezután, hogy megtetted, ha pedig újra és újra megteszed... hát
te tudod.
Anthicó tudtam hogy kapok hideget meleget képzeld én is tudom hogy
csak szép szóval érünk el bár mit is nem estem neki a
férjemnek söt nagyon is higgadtan beszéltünk mert ezt nem is
lehet másképp sosem eröszakkal mondtam hogy kérjünk segitséget
és tudod bár csak mindenki ennyit törödne a párjával mint én
mert érdekel mi lesz vele hisz szeretem és ezt tudja ö is és
mégsem törödik saját magával , velem és környezetével itt nem
csak a szexre gondolok hanem más egészségügyi problémája is
van és nem akar rám hallgatni a gyogyulása érdekében.más
ismerösünknek is van volt ilyen panasza és segitséggel minden
müködik azota de ő sem akar azért tenni semmit hogy ez változzon
akkor én is önzö vagyok és csak magamra gondolok!
"én már ebbe belefáradtam de válni meg nem szeretnék azért
ott még nem tartunk"
Én ezzel vitatkoznék, de
nézőpont kérdése. Az, h mással szexelsz azért szerintem már
eléggé ilyesmi kategória, de te tudod.
Az pedig
lényegtelen, h más mit gondol arról, amit teszel. Attól semmi sem
lesz jobb, ha valaki megért és az se változtat semmit, ha valaki
elítél. Te csináltad, te viseled majd a következményeket.
Mellesleg nagyon nem mindegy, h ilyesmikkel kapcsolatban
hogyan is kezdeményezünk egy beszélgetést. Mert sokan ott
rontják el, h már egyből támadnak, mutogatnak, hibáztatnak és
csodálkoznak, ha a másik egyből hárít, visszatámad. Nem azt
mondom, h rosszul tálaltad, de lehet, h a kezdeményezésben is volt
némi hiba. Ha pl úgy kezded, h "mikor mész már el dokihoz?
te nem akarsz már szeretkezni? nem kívánsz már engem", nem
kell csodálkozni, ha ebből aztán nem lesz semmi beszélgetés,
vagy max egy kiadós veszekedés. Egészen máshogy hangzik, ha a
saját érzéseiddel kezded. Pl.:
Nagyon szeretlek és
hiányzik a közelséged, szeretnélek még érezni, testiségre
vágyom. Én itt vagyok, segítek bármiben, mert azt szeretném, h
te is jól érezd magad, helyre jöjjön minden. Stb...
Egészen máshogy reagál a másik fél, ha nem a "te...,
te..., te..." hibáztatásokat/mutogatást/számonkérést
hallja.
Anthico hidd el én is viszolygok magamtol ne tudd meg milyen
kétségek közt vergödök tudom nem érdemli meg a férjem ezt
töllem de 39 évesen én sem akarom lehuzni a rollot azt is tudom a
szex nem minden meg lehet lenni nélküle de ő akkor milyért ilyen
önző és miért csak magára gondol akkor ezekszerint ö nem szeret
neki is elég volt ennnyi.ha felhozom a témát csak hárit és a
mondja neki nem lényeg én meg mondtam nekem igen, erre semmi
válasz másrol kezd beszélni.én már ebbe belefáradtam de válni
meg nem szeretnék azért ott még nem tartunk.üdv
szia gige hát tudod nem egyszerü megoldás a válás mivel odáig
nem szeretném hogy elfajuljon a dolog. nagyon rendes a férjem
minden müködik csak a szex nem, van cukorbetegsége amitöl nincs
merevedés de orvosi segitséget sem akar kéri azt mondja neki igy
jo ahogy van olvass vissza már irtam erröl és semmi változás
javulás:( én nem divatbol csaltam meg söt nem is akartam ez csak
igy jöt viszont nagyon szarul érzem magam másrészt meg nagyon
boldognak.Mindig elitéltem azokat akik megcsalják a párjukat és
tessék most pont én is ezt csinálom.Tudom a betegség miattt nem
kéne ilyet tennem de ő sem tesz ellene semmit hogy jobb legyen.üdv
Katesz
Ha annyira rossz lenne a házasságotok, el kellene válni. Nem az
éveket kell nézni, hanem h a másik mennyire fontos a számunkra
és h van-e jövője a kapcsolatnak. A férjed nem akar tenni semmit,
te pedig nem akarod lehúzni a rolót. Kérdés, h milyennek ismered?
Nem fog elmenni a dokihoz sosem, nem lesz változás? Akkor dönteni
kell, nem pedig más ágyában keresni a vigaszt. Ez a legegyszerűbb
és legundorítóbb dolog. És ilyenkor szoktak azzal jönni, h de
hát 20 éve vagyunk együtt, azt csak nem rúgjuk már fel. Akkor
még lenne is ennek valami "értéke", ha tényleg
szeretnétek egymást, fontosak lenétek a másik számára,
törődnétek, kitartanátok jóban-rosszban. Na, hol is van ez meg?
Sehol.
Én nem értelek meg, én viszolygok az ilyen
"megoldásoktól", mert ez a legkönnyebb. A férjed is
megmarad, mástól meg megkapod, amit akarsz. De aztán nem kell
sipítozni, ha a férjed megtudja és nem fogsz örülni a
reakciójának.
Egyszerű a megoldás, ha már nem megy, el kell válni és akkor nem
lesz lelkiismereti válság, meg felszarvazás. Alapvetően nem kéne
idáig eljutni, egy egészséges emberi önzést mindenkinek kb
kötelessége lenne fenntartani a testével kapcsolatban, hogy minden
úgy működjön ahogy és itt nem az orvoshoz rohanásra célzok,
amikor már baj van, hanem a megelőzésre és karbantartásra.
Elítélni meg minek ítélne el bárki? Manapság ez a divat, hogy
szeretőt kell tartani, ha az embernek gyűrű van az ujján.
Sziasztok rég irtam de megosztanám veletek a további helyzetemet
továbbra sincs közöttünk szex a párommal a merevedési zavara
miatt továbbra sem akar hallani orvosi segitségröl söt azt mondta
hagyjam békén majd megy dokihoz de mikor? mindig azt mondja majd
majd majd.Ami a szörnyü hogy amit irtam is lehetne barátom de
szemét dolog lenne töllem megcsalni a párom de nekem nagyon
hiányzik a szex és szemét huzás töllem tudom de megtettem
megcsaltam iszonyu lelkiismeret furdalásom van de ha a másik
oldalát nézem nem bántam meg söt azt akarja a /barátom/ hogy
legyen folytatás ő is nös és náluk sem müködik a szex nem
tudom mit tegyek nagy a lebukás veszélye de ő nekem kell és én
is neki viszont a házasságunkat sem akarjuk felrugni 20 év alatt
nem tetem még ilyet nem is ismerek magamra de ez az uj kapcsolat
tetszi nem tudom mi lesz a vége . tudom sokan elitéltek de most
érzem magam boldognak és én sem ugy gondolom hogy máshol kéne
keresni a boldogságot de higgyétek el én már itthon mindent
megprobáltam és már belefáradtam az egészbe:( ugy érzem ismét
nö vagyok és kellek valakinek ha még ilyen áron is:) remélem van
aki megért ! További szép napot
Gigével értek egyet, sajnos.
Nem érdekli a saját
egészsége, a kapcsolata veled, a házassága. Az sem ijesztette
meg, h volt már szívproblémája. Az sem, h már a szexuális
életeteket is tönkretette.
És ahogy Gige írta, nem sok
esélyt látok én sem a változásra. Nemcsak a kapcsolatért, de az
egészségéért se tesz semmi előrelépést. Fájó kimondani, de
ez halott ügy. Elindult lefelé a lejtőn. Te persze próbálkozol,
erőlködsz, teszel ezt-azt, aminek nincs semmi eredménye. Teljesen
elzárkózik, ergo vagy vele "zuhansz" te is, vagy
kilépsz.
Akaratgyenge lenne, hogy képtelen betartani? Mondjuk így nem sokra
fogsz vele jutni, szépen lassan fel fogod adni a küzdelmet te is
és vagy lelépsz, vagy megszokod ezt az állapotot, mert ahogy
nézem mindent megtesz, hogy rövid úton hazavágja mind magát,
mind téged, mind a kapcsolatotokat. Mert ezzel, hogy nem kezelteti
magát és még csak el sem megy orvoshoz, valamint ezzel, hogy
téged idegileg felőröl és még be is szól neked, hogy akkor
tartsál szeretőt... hát nem tudom. Nem sok okot ad bizakodni.
Ne most vett vissza,amikor én megismertem akkor már
"csak" egy doboz volt.Csak ő mesélte,hogy régen volt
több is.Amúgy mindig jön az xzy ismerőssel akinek semmi baja és
ugyanúgy cigizik,meg "Józsibácsival" aki
világéletében cigizett és méis 90 évig élt,stb.(Nekem ezektöl
az önigazolásoktól amúgy égnek áll a hajam.)Persze már
többször megigérte,meg elhatározta,hogy leszokik,de sose lett
belőle semmi,mert mindíg majd csak holnaptól,a jövő héttől,a
jövő hónaptól stb.
Az ember ne másokat nézzen. Elég szégyen az, ha valaki menőzés
miatt szívja, vagy mert a többiek is ezt teszik.
Azért egy
felnőttnek biztosan van annyi esze, h mérlegeljen, ne majmoljon.
Csak fel tudja fogni a kockázatát, és el tudja dönteni, h most
mérgezi magát vagy sem. Nagyon nagyon béna dolog azzal takarózni,
h ez stresszoldó, vagy mert más is csinálja vagy blablabla.
Amúgy nincs vele egyedül az idősebb korosztályban(kb 45 felett) a
tapasztalatom szerint a többség ezt csinálja sajnos:-(Mert ugye
amikor ők voltak fiatalok menő volt cigizni.Én nem tudom ma mi
van,de olyan 10 éve amikor én érettségiztem,nálunk határozottan
ciki volt a cigi.
Nincs min megijedni. A cigaretta neki a menekülés már a stressz
elől. Sokan választják ezt, csak aztán az egész átfordul,
amikor az ember függővé válik és az is stresszforrássá válik.
Az más kérdés, hogy szépen lassan vágja vele haza az ember a
testét, amikor pedig már baj van... akkor aztán már olyan
mindegy.
Már volt szívrohama is, és még az sem ijesztette meg :O
Az
ilyeneken teljesen elképedek. Ennyire nem érdekli az egészsége,
az életminősége, a házassága? :O
30 éve és most vett vissza. :O Az masszív. Azt remélem tudjátok,
hogy a dohányzás vérkeringésre való hatásában benne van a nemi
szerv is. Egyre kevesebb vér jut oda, ezáltal romlik az
orgazmuskészség (mindkét nemnél) és a merevedés a férfiaknál.
Igaz, hogy néhány szál cigitől nem fog elmúlni senkinek, de
amikor valaki 30 éven át 1-2 doboz / nappal roncsolja magát az
már elgondolkodtató. Csoda, hogy nincs más problémája,
"csak" merevedési zavara. :O
Ja szerinte nem sok.Sőt büszke rá,hogy más csak ennyit
szív.Merthogy régen állítólag másfelet-kettőt.Ja és már vagy
30 éve.Valóban nemtörődöm.Amúgy meg elég szomorú hogy az a
retek cigi még a szexnél is fontosabb.
(Ja és mindezt 25 évesen, kicsit bepánikoltam én is.)
Sajnos lehet gyógyszer mellékhatás is pláne ha többet is szed,
mindent nem lehet a hypertomiára írni. Az a gyógyszer aminek
kevés a mellékhatása baromi drága. Sajnos a legelső
vérnyomáscsökkentőm amit szedtem 1 hónapig az nem használt és
a szexet hazavágta ennyi idő alatt, akkor jöttem rá, hogy ez nem
jó így, aztán kaptam egy drágát az hat is meg nincs is baj, de 1
havi 5 ezerHUF, és ez csak 1 fajta.
Napi egy doboz? :O Mióta is dohányzik?
Szívrohama volt már, most már a szexuális élete is dugába dőlt
és még mindig ennyit szív???
Az nagyon de nagyon sok és az
ő egészségi állapotában nagyon veszélyes :O Ennyire
nemtörődöm???? :O
Én nem de ő sajnos dohányzik.Szoktunk is veszekedni emiatt.Már
többször megigérte,hogy leszokik de sose lett belőle
semmi.Pedighát igen,a napi 1 doboz cigi árából már kijönne a
viagra:-)
Le kell mondani a cigiről.....
Már ha dohányoztok.
Szia!
Az is jó,hogy van ilyen pasi mint te aki elmegy az
orvoshoz,és használja a gyógyszert,ha szükség van és tellik is
rá...
Szia!
Nagyon átérzem a problémád,de a frankót sajna én
sem tudom.Szörnyű amúgy,hogy már ez is pénzkérdés.Sajnos
nálunk is ez az egyik legfőbb probléma.Nem jut pénz erre:-(((
Hello!
Heni vagyok, férjemmel már 10 éve élünk
házasságban. Ő sajnos magasvérnyomásos kezelt beteg, 17 éves
kora óta szed erre sokféle gyógyszert. A szex igen sokszor sajnos
nem működik, lankadt állapotban is képes fél perc alatt
magömlést produkálni.
Mitől lehet ez? Valaki végre
segítsen már! Még csak 40 évesek vagyunk!! Hiába mentünk
orvostól-orvosig, volt már a férjem urológusnál, voltunk
szexológusnál, mindenki csak a potencianövelőket javasolja, ami 3
gyerek és a vérnyomáscsökkentők mellé elég költséges, már
nem tudjuk megfizetni. Segítség, szexelni szeretnénk végre
normálisan!
Zolika nagyon jól látja a dolgokat. Ha tényleg ennyire nem megy,
akkor ne szégyeljen segítséget kérni. Néha nekünk is le kell
szállni a magas lóról, és elfogadni ha valami nem megy. Nekem is
van kapszulám, bár anélkül is menne, de egy olyan pluszt nyújt,
hogy ezért megéri rá költeni.
Katesz és Hajnalleány!
Már azt is jó olvasni, hogy vannak
olyan nők, akik nem abban látják a megoldást, hogy azonnal egy
másikat keresnek, hanem próbálnak valakitől segítséget
kérni.
Katesznak mondanám, hogy a betegsége igen is lehet ok
a problémára, de biztos, hogy van segítség, ha így kitartasz
mellette.
Én megértek minden férfit, főleg ahol a pénz is
gond, hogy nem fordul szakorvoshoz. Én is így voltam az elején,
most meg orvosról orvosra járok, nem hiszem, hogy ne legyen
megoldás, és tudom, hogy van, és már úgy megyek egy dokihoz,
mintha munkába mennék, már semmi gátlás, mindenről nyíltan
beszélek, de már annyira nem szégyenlek semmit, hogy még egy
párkapcsolat kezdetén, a nőnek is elmondom, mondanám.
Végülis az utolsó senki vagyok ezen a Földön, és mindenkinek
megvan a maga baja, és ha nem beszélünk róla, csak
befordulunk.
A feleségek részéről jó megoldásnak tartom,
hogy függetlenül a konok férjtől, beszélnek egy szakorvossal, de
mindenképpen maszek, és ismeretlen legyen. Erről nem kell
beszámolni a férjnek, hanem úgy előadni, hogy a neten ezt és azt
olvastad. Ha a gyógyszer nem jöhet szóba, más lehetőség is
lehet, igaz durvább. Injekció, vagy inplantátum.
Nekem is
van tablettám, igaz szükségem egy bejáratott kapcsolatban nincs
rá, de ha esetleg összejön egy nő, bevetem. Nekem cialis van, és
nem kell egy egész a viagrából sem szerintem, ezt Hajnalleánynak
mondom. Ezek túl vannak tervezve, negyede is elég, általában
mások is darabolják. Én itthon csak egy kis morzsát próbáltam,
de annak is volt hatása.
És valahogy rá kell venni a
férfiakat, hogy menjenek el dokihoz, bár nem tartom kizártnak,
hogy már a tudtotokon kívül voltak.
üdv
Múltkor egy 75 éves bácsi felesége mesélte, hogy az öregúr
milyen virgonc, vagyis még szexelni akar vele, és nem csak beszél
róla.
Vagyis nem kell a korával takarózni, nem
korfüggő....
Miért is mentél hozzá egy 20 évvel idősebb férfihez??????
Férfiaknál a gyenge pont a szexuális teljesítmény. Ha valami nem
úgy szuperál, ahogy kéne, ahogy szokott, még egy hadsereg se
tudja elhurcolni a szakemberhez. Nagyon de nagyon ritka az, mikor
felülemelkednek ezen és igenis összeszedik magukat és tesznek
azért, h megmentsék a kapcsolatukat. De ez nagyon ritka, inkább
elfogadják és próbálják elfogadtatni a nővel is, vagy csak
folyamatosan terelnek, hárítanak, bepukkadnak, ha témaként
feljön.
Az én férjem 48(20 év van közöttünk),és amúgy ő is a
korával takarózik,és simán beletörődne abba,hogy lehúzza a
rolót...Én nem birom felfogni,hogy lehet ennyire megváltozni.Kb 2
évvel ezelőtt még ez volt szerinte a világ legfontosabb dolga,el
nem tudtam volna képzelni,hogy egy hétnél többet kibírjon
nélküle...Amúgy meg nem kor kérdése,mert az 57 éves Anyám a 66
éves barátjával akivel már 5 éve vannak együtt még állítása
szerint simán heti 2-3 alkalommal!De amikor ezt mondom neki azt
mondja Anyád biztos kamuzik,nem tartod a gyertyát.