A szexualitás mint út

2007-02-26 | n/a | Ideál Életmódmagazin


A szex kétségtelenül vonzó dolog az ember számára, de sokkal több is annál: kapu, mely a fejlődés útjára nyílik. A nő petefészkeiben és a férfi heréiben ott rejlik az élet magja, vagyis a teremtés képessége!

Amikor két ember szeretkezik, és egy új élet fogan, az életerő fizikai testet hoz létre. Ám csak az aktusok töredékéből születik új élet, de minden alkalommal ugyanaz a teremtőerő ébred fel, és segítségével mi magunk születhetünk újjá. Az alábbiakban M. Borruso olasz tantraoktató tanításait osztjuk meg olvasóinkkal.

Az eksztázis kapujában

eksztázis, szeretkezésEz az életerő lehetővé teszi számunkra, hogy testünk energiájának frekvenciáját a normál szint fölé emeljük. A szexuális aktus idején felszabaduló endorfinok nemcsak életörömünket fokozzák, de legyőzik a fájdalmat, a depressziót is. Mindez nem másnak, mint az energia mozgásának köszönhető. Ha ezt az energiahullámot tovább növeljük, egészen az eksztázis megtapasztalásáig juthatunk. Az orgazmus tehát fizikai kapu, amelyen át a tudat magasabb dimenziójába kerülhetünk. Az igazság és az örökkévalóság dimenziójába vezet. Lehetővé teszi, hogy kitágítsuk tudatunkat, megváltoztassuk életünk minőségét.

Több olyan kultúra is létezik, amelyben sajátos technikákat alakítottak ki arra, hogy ezt az energiát a gyönyör fokozására, a testi egészség megőrzésére, a hosszú élet és a spirituális fejlődés elérése céljából hasznosítsák. Kézzelfogható példája ennek a Kámaszutra. Az eksztázisig eljuttató technikák nagy részét ma már bárki megismerheti. Ám ezért nagy árat fizetünk. A többség ugyanis "sportot űz" belőlük, miközben megfosztja őket lényegüktől: hagyományos költői formájuktól, lényegtelen, kulturális máznak tekintve azt. Pedig épp a költői forma emeli ki azt a meditációs jelleget, amely a gyakorlat szerves része. Tudniillik a költői kellem olyan magas szintű tudatállapotot feltételez, amikor is a test valamennyi energiaközpontja megnyílik.

Kaotikus állapotok

A mai jóléti társadalmakban a testi élvezet hetente/havonta néhány percre korlátozódik. A statisztikák szerint általában ennyi ideig tart egy coitus. Márpedig ilyen rövid idő alatt nem jöhet létre energetikai változás!

Ennek kétségbeejtő bizonyítéka:
az érzelmi kiegyensúlyozatlanság, a depresszió, a menstruáció előtti rosszullét, a klimax gyötrelme, a kielégületlenség, a bűntudatot szülő abortusz, a műtétekhez vezető betegségek, a nemi szervek csonkolása, az állandó nyugtalanság, a kielégíthetetlen szexőrület, a korai magömlés, az impotencia, a prosztataprobléma, a nők és a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények, a nemi betegségek – például az AIDS –, spermatozoák csökkenése a spermában – ez az evolúció lassulását is jelzi.

Az ember elfelejtette, hogyan kell szeretni. Ha tudja, akkor szégyenkezik miatta, mert eltávolodott önmagától, és nem tudja, hogyan térjen vissza.

Androgénné válva...

Az állatok megfigyelésén alapuló tudományos kutatások szerint az evolúció úgy faragja ki a testet, hogy az megfeleljen azoknak a minőségeknek, amelyeket a másik nem fontosnak ítél a túléléshez. Amennyiben ez igaz, vajon az egyre kamaszosabbá és androgén jellegűvé váló női test nem inkább önmaga képét idézi-e fel a férfi számára, azon kép helyett, amellyel szembesülnie kell(ene), s amellyel egyensúlyba kell(ene) kerülnie?

A férfiak nagy része a szex megszállottja. Ez vezet a férfiak kényszerítő erejű szexuális fantáziáihoz, a krónikus onanizáláshoz (önkielégítéshez), még akkor is, ha van partnerük.

A férfi úgy próbálja meg kompenzálni, hogy nem tud boldog szerető lenni, hogy munkába temetkezik. Fontos tudni! Az anyagi jólét és a munka világában elért sikerek makacs hajszolásával mindkét nem képviselői pusztán elfedni, kompenzálni próbálják, hogy képtelenek átadni magukat a szexuális gyönyör szépségének és teljességének.

A férfi, mivel elveszítette a kapcsolatot a szerelemmel, elkezd szenvedni a korai magömléstől, az impotenciától, a bűntudattól, az önbecsülés hiányától. Érdektelenséggel álcázza a depreszsziót, a nemi élettől való tartózkodása pedig a kudarctól való félelmét leplezi. Így a nő kielégületlenné válik, és érzelmeket követel. Akarja, hogy szeressék, s olyan szerelmi kapcsolatra vágyik, amely mindkét fél számára a megváltás.

A nő tehát infantilissá, férfiassá, függővé, esetleg agresszívvá válik. Ugyanakkor sokan választják a tudatos egyedüllétet. Szexuális igényeiket pedig önkielégítéssel, vagy olyan heteroszexuális kapcsolatokban próbálják kielégíteni, amelyekből csaknem teljesen hiányzik az intimitás.

Ezek a variációk nem vezetnek sehová, pusztán gyenge kísérletek az állandóan ismétlődő szenvedés elkerülésére...

Így taszítja tehát egymást nő és férfi a kielégületlenség mély, sötét és betegségeket garantáló vermébe.

A veszteség jövedelme

Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy társadalmunk támogatja ezeket a kóros viselkedésformákat, sőt a végletekig fokozza ezeket, hiszen a felfokozott versenyszellem miatt a munka területén nagyobb termelékenységet eredményeznek, a szex piacán pedig biztos bevételt biztosítanak. Pénzt, ami kétségbeesésből, betegségből származik. Olyan jövedelem, ami a veszteségen alapul...

Társadalmunk arra ösztönöz bennünket, hogy életritmusunk gyors és hajszolt legyen. Ilyenkor már a reggeli ébredésünk pillanatától késésben vagyunk. Egész napunk fárasztó versenyfutássá válik, tele akadályugrásokkal, felgyülemlő és kezeletlen érzelmekkel. Legfőképpen az idő ritmusát veszítjük el. Saját ritmusunk nélkül pedig nehéz tudatosan élnünk és önmagunkat adnunk. A hajszoltság a társadalom kontrollálására szolgáló, kiváló eszköz. Az ember rohanással tölti el az életét anélkül, hogy tudná, hová és miért rohan. Gyakran csupán a túlélés kedvéért teszi, ami félelmének és önbizalomhiányának eredménye. Ilyen feszültségek és frusztrációk terhe alatt lehetetlen esténként szeretkezni! A testiség, ahelyett, hogy tápláló kapcsolatot jelentene, csupán szimpla próbálkozássá korcsosul az ellazulás elérése érdekében.

A "Használd és dobd el!" jelszó behatolt intim életünkbe is. Pedig életmódunkat olyan értékekre kell(ene) alapoznunk, amelyekre stabilan fel lehet(ne) építeni életünket! Ehhez pontosan tudnunk kell, hogy miként kívánunk élni, minek óhajtunk teret adni életünkben. Összességében: mi értelme az életünknek?

A szerelem órái...

A mi kultúránkban a férfi izgalmi szintje mindig nagyobb, mint a nőé. A teremtés koronája mindig szexuális aspektusból nézi a nőt, s közben a szexről fantáziál. A nő – mivel számára nem a gyors szex az igazi jutalom, hanem a szerelem – nem sokat fantáziál, tehát nincs állandóan izgalmi állapotban. A férfi már a közeledés első pillanataiban nagyon izgatott, a nőt azonban, aki a vízhez hasonló, fel kell melegíteni. Szexuális fantáziáinak, folyamatos testi és lelki stimulációjának következtében a férfi a szeretkezés kezdetekor hihetetlenül izgatott, s ha nem ura testének, hamarosan ki is elégül. S íme, egy újabb elszalasztott alkalom! A férfi túl korán kielégül, a nő meg még csak meg sem közelítette az orgazmust. Kilenc orgazmusszintje közül még csak az elsők valamelyikénél tart. Ám a férfi ekkor már rég nincs jelen...

Nemcsak a statisztikák szerinti néhány perces átlagidő túl kevés, hanem minden olyan időtartam, ami kevesebb annál a két-három óránál, ami lehetővé teszi az élvezet, a kölcsönös kapcsolat és az eksztázis kialakulását.

Az érzés fájdalma...

Ahhoz, hogy visszanyerjük az egyensúlyt, férfiaknak és nőknek egyaránt el kell gondolkodniuk azon, hogy merre is tartanak, és vajon valóban abba az irányba kívánnak-e továbbhaladni.

A változáshoz olyan bátor emberekre, párokra van szükség, akik egybehangzóan elhatározzák, hogy ezentúl tudatosan és egy irányban haladnak. Az egyensúly visszanyeréséhez az kell, hogy férfiak és nők megtanuljanak eltávolodni saját érzelemviláguktól és egy magasabb rezgésszintre kerüljenek.

Mivel már jó ideje befagyasztottuk érzésvilágunkat, már nem is emlékszünk, mindezt miként is lehet kivitelezni. Felszínesek az érzéseink. De azért elmegyünk a moziba, hogy intenzíven érezzünk. (Igaz, anélkül, hogy megkockáztatnánk, hogy valami megérintse érzelmeinket.) Érzésvilágunk frekvenciája azonban vibrál, s ha gátoljuk, akkor merevvé válik/válunk. Érzékenységünk és vitalitásunk korlátozott lesz. De ne felejtsük el: először fáj, amikor újra elkezdünk érezni, de ha nem kezdjük el, az még jobban fáj! Amikor újra kezdünk érezni, lassanként automatikusan hátrahagyjuk a múlt, az emlékezet "érzelmeit". A test természetesen ellazul, és a szív egyre inkább megnyílik.

Fontos! Amikor az ember megtanulta elfogadni – nem elemezni, illetve megítélni – az érzelmeit, akkor érkezett el számára az idő, hogy újjászülessen és megtanulja különválasztani az orgazmust és az ejakulációt.



Kommentek

robir2009-01-24 - 01:21

Nagyon tetszett a cikk. Persze. Bár egy kicsit olyan, mint amit a hímsovinizmus áldozatául esett nők szoktak írni. A férfi elfordul, a nő meg érzelmet követel...nálunk sajnos fordítva van. A lány nem ksifiús a szó "klasszikus" irodista értelmében sem, testileg sem sehogy sem. Csak nem tud adni és nem szeret kapni...látszólag. Mindkettőnk felelőssége az egymásra hangolódás. Az önbizalom az nem egy olyan dolog, ami a férfinak eredendően kell, hogy legyen és a nőé meg attól függ, hogy lekövérezed vagy legyönyörűzöd. Ebben a játékban mindenki egyenlő és ha nem, akkor meg segíteni kell egymásnak, szerelemből.

#4800 |

Varga Katalin [NŐ] (62)2007-03-08 - 13:29

Nagyon tetszett a cikk.52 éves vagyok 4 gyermekem van a férjem hajtja a pénzt,mire hazajön fáradt.Mindig csendben kellett szeretkezni,mert soha nem tudtuk melyik gyerek van ébren.Azután elkezdtünk külön aludni,mert sokáig tévézett nekem pedig 5-kor csörgött az óra.A gyerekek felnőttek mi pedig nem tudunk mit kezdeni egymással.Most szeretném,ha felfedeznénk újra egymást,de nem megy.25 év négy gyerek a pénz hajszolás ezt tette.Még mindig nagyon szeretem megpróbálnék előről kezdeni sok mindent,de közölte nem tud már megváltozni.Pedig én változtatni szeretnék.Ketten vagyunk és szeretném,ha együtt is maradnánk.Nem adom fel.

#87 |

békés harcos [FF] (29)2007-03-07 - 20:21

Fantasztikus cikk! És nagyon igaz, nagyon tetszett! Egyrészt, természetesen nagyon elszomorító a dolog, de másrészt viszont egy kis örömöt is csalt az arcomra. Úgy látszik, hogy érdemes volt minden eddigi, amit tettem, nem tettem. Én pl. soha nem is tudtam elképzelni, hogy ne tartson egy szeretkezés órákon keresztül. Persze van, hogy éppen azt kívánja és az kell az embernek, de ez mellett gondolom.
Szeretkezz, ne háborúzz!

#86 |

dank2007-03-03 - 01:00

nagyon tetszett a cikk.igaz, elszomorított, mert magam körül szétnézve ezt látom.mindenki rohan, még a kedvesére sem szakít időt az ember, az együttlétek minimálisak, vagy pedig egyszerhasználatos dologról van szó-sajnos.

pedig nagyon fontos.nekem mindig rengeteg pozitív energiát ad:) bár elég gyakran több órás lazítás kell, hangolódás a témára, mert annyira leterhel (stresszessé tesz) a körülöttem lévő világ. szóval tényleg nagyon fontos szerepe van--->lelki egyensúly, harmónia stb....

#75 |


Név:
Hozzászólás:
Biztonsági kód:
CAPTCHA Image
[ Új képet kérek! ]


Info: Nem regisztrált felhasználók hozzászólásai moderálás után kerülnek ki az oldalra.



TÉMAKÖRÖK
CIKKAJÁNLÓ
SZAVAZÓ
Ki fizessen az első randin?
Nemed:
Férfi
Fele-fele arányban
FRISS KOMMENTEK
FÓRUM
» Biszexualitás
» Maszturbálás
» Erotikus játékok
» Korai magömlés
» Láb, harisnya és tűsarok
» Beszélgetünk
» Segédeszközök
» Mit változtatnál a szexualitas.hu-n?
» Anális szex
» Prosztata masszázs, prosztata orgazmus
» Merevedési zavarok
» Barátság extrákkal
» Szüzesség elvesztése
» Orális szex
» A méret a lényeg?
» Szex a terhesség alatt és után
» Hűtlenség, megcsalás
» Idézetek
» Nemi betegségek
» Női orgazmus
» A terhesség első jelei
» Nők szexuális problémái
» Könyv, zene, film, TV
» Homoszexualitás
» Szakítás
» Abortusz
» Pornográfia
» Szerelem, párkapcsolat
» Szex különleges helyeken
» Fogamzásgátlás
» Menstruáció
» Intimtorna
 


RSS cikkek