szexualitas.hu logo
Regisztráció | Belépés
főoldal cikkek fórum szavazó kereső
FÓRUM

Idézetek


Új hozzászólás

válasz | 2016-02-27 | 09:58
Szerelembe esni nem ugyanaz, mint szerelmesnek maradni. Szerelembe esni a könnyű rész. (...) A szerelem nem megtörtént velünk. Azért vagyunk szerelmesek, mert úgy döntöttünk, azok szeretnénk lenni.

Mandy Len Catron
 
válasz | 2014-10-26 | 13:20
Tétova óda

Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet ujra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, -
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagy más világ,
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
hűs tenyeredben.

(Radnóti Miklós)
 
válasz | 2011-01-03 | 14:51
"a női nem 4 csodája: nedvesnek lenni fürdés nélkül, vérezni vágás nélkül, tejet adni fűzabálás nélkül, hülyeségeket pofázni kérdezés nélkül. "
 
válasz | 2010-12-09 | 10:11
Ez tényleg szuper :)
válasz | 2010-12-08 | 17:08
Kedves Ani!
Az a kedves pasi, aki a fő esemény után csókolgat, simogat, átölel az én ágyamban rejtőzik:) Sőt! Ha egész véletlenül én vagyok kissé fáradt és egyből aludni szeretnék, meg ő van felháborodva, hogy nem bújok oda hozzá.
Mindenkinek ilyen párt kívánok!:)
válasz | 2010-12-08 | 13:44
Igen, igen..., sokszor "kiérdemlem", de mivel mostanában rengeteg gondunk-bajunk van /kinek nem???/, így "örülünk, ha élünk"..., bár, az is igaz, hogy a tettek jobban mutatják /főleg a bajban/ az érzéseket, mint a "negédes" szavak...
válasz | 2010-12-08 | 13:08
naja.
Azt ki kell érdemelni, mivel nem gyári tartozék ;-).
válasz | 2010-12-08 | 12:57
Persze, tudom, hogy nem Te tetted fel a kérdést, meg eleve az egész valahonnan "vett anyag", de akkor is jó a kérdés a végén.
válasz | 2010-12-07 | 15:20
Ha a párom elmegy, nekem nincs is kedvem általában folytatni... így akkor be is fejeződik az egész .
 
válasz | 2010-12-07 | 15:17
A kérdést nem én tettem fel, csak ahonnan bemásoltam, ott így volt.
Egyébként érdekes mennyiféle variáció lehet...
válasz | 2010-12-07 | 13:50
Úgy vettem ki ebből, h ezek ugye negatív tulajdonságok...nos, én azért belekötnék abba, h egy 7. pontnak megfelelő férfi olyan rossz lenne. Továbbá a "torkos"-t se kell egyből leírni. Ok, az valóban kiábrándító, ha szeretkezés után kipattan az ágyból enni a konyhába...de azzal semmi baj sincs (szerintem!!!!), ha közös nasizásba kezd a pár. Itt most nem arra gondolok, h előkapják a zacskó chipset és elkezdik tömni magukba, hanem arra, h pl egymás testéről leeszegetik a gyümölcsöt, csokit, lenyalogatják a fagyit, stb. Ez minden értelemben jól esik ;)

Amúgy valamiért kimaradt egy típus, ami szerintem ugyanolyan "jó", mint a hiányolt férfitípus...mégpedig amikor a férfi összebújva fekszik a nővel, cirógatják egymást, beszélgetnek. Ez pl egy teljesen megszokott "szituáció" és a férfi sem sorolható be az említett 10 kategóriába...Nem feltétlen kell lebiggyeszteni a nőnek a száját, ha nem bókolnak neki fél óráig szex után vagy 1-2 cirógatás után a párja karja megpihen a testén...
válasz | 2010-12-07 | 13:13
Az idézeteid végén a kérdésedre a válaszom: a "mesében"
vannak... kb.
Nálunk kb. a "TV őrült" a jellemző - na jó, nem annyira, mint ahogy írtad..., de az biztos, hogy a férfiak pár év után már azt képzelik, hogy a "nő úgyis tudja, hogy szeretik", nem kell erről megerősítést adni - de legalábbis nem mindig...
válasz | 2010-12-06 | 13:34
Így látjuk mi nők szexuális együttléteink "utolsó "pillanatait (férfitípusonként)

1. A fáradékony. Az aktus után, (mintha vég kimerülne) nagy sóhajjal azonnal a fal felé fordul, és hangos horkolásba kezd.

2. A magabiztos: Önelégült mosollyal közli, hogy most végre elszívna egy cigit (mert megérdemli) és kilódul a konyhába.

3. A pedáns: Azonnal a fürdőszobába veszi az irányt, és végeláthatatlan ideig tisztítja magáról az esemény maradványait. Esetleg ágyneműt is cserél.

4. A sportos: Felkapja a joggingját és közli, hogy fut még egy-két kört, hogy feltöltődjön, aztán folytathatjuk...

5. A torkos: Az első óvatlan pillanatban kisurran a konyhába, és magába pakolja a vacsoramaradékot.

6. A TV őrült: Néhány perc múlva bekapcsolja a tv-t, mert ő még nem álmos, és egyébként is, éppen a kedvenc sportösszefoglalója megy

7. Az aggódó: Biztos nem szakadt ki drágám?- kérdéssel több oldalról is megvizsgálja a segédeszközt, meg a partnerét.

8. A macsó: Órákig képes beszélni és bizonygatni (önmagának), hogy ismét ő volt a legfantasztikusabb és a maximumot adta a dologba. Nekünk csak sűrűn bólogatni kell hozzá.

9. Az óvatos: Felpattan és végig ellenőrzi a lakást, vajon minden ajtó-ablak zárva van-e, a családtagok a helyükön, a villanyok leoltva...stb

10. Az alkoholista: Felkapja a párnája alá rejtett sörnyitót és a hűtőszekrény mellé költözik egy időre. Rosszabb esetben másnap reggelig marad a kocsmában.

De hol vannak azok a férfiak, akik a" fő műsor" után még elhalmoznak apró csókokkal, gyengéd érintésekkel, szavakkal?
 
válasz | 2010-11-29 | 09:16
Minden ´csak vicceltem´ mögött van egy kis igazság, minden ´csak elgondolkoztam´-ban ott van egy kis kíváncsiság minden ´nem tudom´ mögött van egy kis tudás - és minden ´már nem érdekel´ mögött van egy kis érzelem...
 
válasz | 2010-11-27 | 11:16
"Az érzelem mindig új."
Victor Hugo

"Ha tele van a szíved, nem sokra mész a retorikával."
Christian Nestell Bovee

"Az élet legnagyobb kincsei gyakran
a legegyszerűbb dolgok mélyén rejtőznek."

"Egyetlen napsugár elég,
hogy elűzze az árnyak seregét."
Assisi Szent Ferenc

"A szerelemnél nincs jobb szépítőszer."
Louisa May Alcott
 
válasz | 2010-09-05 | 00:44
Lehet, hogy volt már, de nálam nagy kedvenc:

"A szerelem a válasz, de amíg a válaszra vársz, a szex felvet néhány nagyon érdekes kérdést." /Woody Allen/
 
válasz | 2010-08-17 | 18:00
"A semmi ágán ül szívem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szelíden
s nézik,nézik a csillagok"

/József Attila:Reménytelenül/
 
válasz | 2010-08-06 | 12:12
Fúúúj XD
válasz | 2010-08-06 | 11:54
Odaszól a férfi a feleségének:
-Drágám mi lenne ha ma este kipróbálnánk egy új pozitúrát?
Erre a feleség:
-Rendben szívem, ma te állsz a mosogató mellé, én meg majd lefekszem a kanapéra és f.ngok
 
válasz | 2010-08-04 | 12:14
Karácsonyi torta recept

Hétköznap is elkészíthető
Hozzávalók:

1 db ennivaló férfi
1 db rugós heverő
1 db vaníliás rúd
1 db hamvas barack kimagozva
2 db tojás
2 db zsemle

Elkészítés módja:

A férfit az ágyba fektetjük, és addig szorítjuk magunkhoz, amíg a vaníliás rúd meg nem keményszik. Ekkor egy darabig állni hagyjuk. Közben hol az egyik, hol a másik zsemlét adjuk a férfi szájába, majd a megkeményedett vaníliás rudat a baracknyílás közepébe helyezzük és addig verjük, amíg krém nem lesz belőle.

Gyors légzés és mély sóhaj jelzi, hogy a torta kész.

Ha jól sikerült a torta készítése, többször is meg lehet ismételni. Különösen fiatal háziasszonyoknak ajánljuk, akik most tanulnak főzni. Bátran ajánljuk, mert rendszerint az első kísérletre beválik.

Megjegyzés:

Ha a vaníliás rudat a torta készítése közben valami hibásodás éri és elveszti eredeti tartósságát, netán összetöpörödik, ne dobjuk el, mert az ügyes háziasszony kezében ez az összetöpörödött rudacska pár perces türelem után, visszanyeri eredeti rugalmasságát, keménységét, gusztusos voltát, és újra éleszthetővé válik. Egyébként minden háziasszonynak ajánlatos egy tartalék vaníliarúdról gondoskodnia, nehogy a gyakori sütögetés következtében a recept kellékének elrongálódása miatt a torta elkészítése akadályokba ütközzön.

Ha várakozáson felül sikerülne, akkor se vigyük túlzásba, mert a közmondás is azt mondja:
Jóból is megárt a sok !!!

Figyelem! Lejárt szavatosságú rúddal ne kísérletezzünk!!!
 
válasz | 2010-07-02 | 15:25
Jezus Maria ,mint valami ballagasi idezetek :DDDDDDDDDDDDDD
 
válasz | 2010-07-02 | 00:37
Rajnai Lencsés Zsolt: Hajlatok rendszerében

Hajlatok rendszerében járok,
meleg vér pezseg, vágtat, zenél,
indák közt ejtőz’ egy fülledt árok,
minden sejt sikolt, csordul és él.

A kéj puhán nyújtózik itt lenn,
mint alvó macska, mely tettre kész,
a dohos forróság ágak közt libben,
követel az ösztön, elcsitul az ész.

Némán leskel, mint éhes vadállat
felmeredt tagom, melynek bája
vörös szövetek robaja-árja,
s magja feltörő tűztenger-láva.

A gyönyör rám veti magát
s ágyékon-csüng minden hajlat,
mohón tülekszik, mint ragály
a friss vér, mely nem alvad.

Sóhajok vadul felszakadnak
és húsból húsba futva
rezgések rohannak-szaladnak
tagjaink közt ki- s befutva.

A hév vadul karmol, harap,
veríték-testünk ádáz követel,
belénk ragad a mézes perc, pillanat,
de az édes kínt órákig nyújtjuk el.

Forrás: rajnainet.hu
 
válasz | 2010-06-22 | 21:04
"Ha most valaki halkan idejönne,
idelopózna a hátam mögé
és megkérdezné fáradt vagyok-é?

Kicsit kezét, mint tearózsa szírmát
finom-borzolón fürtjeimbe lökné
s én azt hinném, hogy úgy marad örökké?

Leoldaná selyempuha kendőjét
és vállamra tenné, hogy meg ne fázzam.
Ajkával mérné: nincs-e lázam?

Nem lenne szava, nézne csak,
míg én hallgatnék magamat keresve,
lelankadva egy félbemaradt versre...

S ha már szabályos lett a pihegésem
és lelkem földjén álom-eke szánt át, -
vigyázva, halkan elfödné a lámpát ..."

/Dsida Jenő: Ha valaki jönne.../
 
válasz | 2010-06-03 | 16:30
Rajnai Lencsés Zsolt: Mámor (18+)

A falról csordul,
lávaként mozdul,
leng és bolydul,
az est;
a szobában benn,
lazán libben
hálóingben
a nyest.

Haját fogja,
tincsét fonja
majd kibontja
kezem;
de testét is kibontom,
s bókjaimmal ontom,
mert folyton
őt éhezem.

És már hanyagul fekszik,
ajkából feslik,
bőréből vedlik
a nő,
mialatt ágyékom,
s ő rá hullt árnyékom,
a lágy tájékon
nő.

És ajkán csüngök már
a kezem mellén jár
illatja eltalál
az ágyon,
érzem és hagyom,
s tudom, hogy nagyon,
- e gyűrt pamlagon -
kívánom!

Nyakamat kulcsolja,
derekam kulcsolja,
szájamon kulcscsontja,
s hágom;
a vér elborít,
a kéj elborít,
a láz elborít
a díványon.

Ritmusra röppenünk,
ütemre döbbenünk,
friss vért önt erünk,
és látszik,
ahogy lénye
felébred,
mikor duzzadt szemérme
enyémen játszik.

Mert slattyog és csusszan
csordul és cuppan,
felszáll és huppan
öle,
és verdes a nedves,
ölel a kedves,
szorító pelyhes
bőre.

Hangosan kiáltunk,
néha pózt váltunk,
csillagok közt járunk
ő és én,
s a lelke már
szívembe váj,
testem övében jár
nő-ösvényén…

A keze vállamon rajta,
szorít lenn az ajka,
forró a barlangja
és szív,
s én ágaskodom benne,
epedve töltöm ki rendre,
enyémhez ér lelke,
mint híd.

Aztán fent sikolt,
közben lent megfojt,
szorít, birtokol, elold
gyönyöre,
és én is elszállok,
mialatt tovább hágom,
s kéjtől görcsben rángok
ő tőle.

Majd csendben ölelem,
mint megbékélt vad elem,
s mellére helyezem
arcom,
az ő könnye kibukik,
a hangja is elcsuklik,
légzése megnyugszik
mint alkony.

forrás: rajnainet.hu
 
válasz | 2010-05-20 | 13:29
“Az, hogy milyen a boldog ember élete, gondolatai milyenségén múlik: így hát ügyelj erre! Ne fogadj be sötét, negatív gondolatokat.”

/Marcus Aurelius/

---------------------------

"Mivel mi határozzuk meg, hogy mire gondolunk, ezért a boldogságunk szükségszerűen saját kezünkben van. Senki sem tölt gondolatokat a fejünkbe.
Ahhoz, hogy boldogok legyünk, a boldog gondolatokra kell koncentrálnunk. Mégis milyen gyakran tesszük az ellenkezőjét! És milyen gyakran előfordul, hogy fel sem figyelünk arra, ha megdicsérnek minket, viszont még hetek múlva is egy barátságtalan megjegyzésen rágódunk! Ha megengeded, hogy egy rossz élmény vagy egy kellemetlen megjegyzés kösse le gondolataidat, akkor ennek viselni fogod a következményeit. Emékezz rá: te kontrollálod a gondolataidat.

A legtöbb ember csak pár percig emlékszik a dicséretekre és évekig a sértésekre. Gyűjtik a szemetet, olyan hulladékot hordanak magukkal, amivel húsz évvel ezelőtt dobálták meg őket."

/Andrew Matthews/

---------------------------

"A boldogságért olykor keményen meg kell dolgozni. Olyan ez, mint otthon rendben tartása – meg kell őrizni az értékeket, és a szemetet ki kell dobni. Az egyik ember a szép kilátást veszi észre, a másik a koszos ablakot. Te választod meg, hogy mit látsz és mit gondolsz.

Kazantzakis egyszer azt mondta: “Ecseted és festéked van. Beléphetsz a menyországba, ha megfested.”"

/Andrew Matthews/

---------------------------

“Sokan elengedik az élet apró örömeit, miközben a nagy boldogságot várják.”

/Pearl Buck/

---------------------------

"Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.”

/Wass Albert/

---------------------------

“A legtöbb ember körülbelül annyira boldog, amennyire boldog akar lenni.”

/Abraham Lincoln/

---------------------------

“A boldogság azoknak van fenntartva, akik hajlandók boldogok lenni, dacára a körülményeiknek.”

---------------------------

“A boldogság annak a fokmérője, hogy mennyire szeretjük az életünket.”

/Ruut Veenhoven/
 
válasz | 2010-05-20 | 12:23
"a dög a rivális hölgy beceneve"
 
válasz | 2010-05-18 | 10:12
Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele. :) :)
Müller Péter
 
válasz | 2010-03-22 | 10:51
A legjobb barátnő olyan fogalom, amiből a legtöbb csaj soha nem nő ki. De kérdezzetek meg egy pasit, hogy ki a legjobb barátja. Erősen el kell gondolkoznia rajta. Nem fogja azonnal rávágni. Egy csaj viszont azonnal rávágná. Lehet, hogy a pasasnak egyetlen név se jutna eszébe, legalábbis a "legjobb barátról" nem. A nők számon tartják az efféle dolgokat. A férfiak nem. Ne kérdezzétek, miért.
 
válasz | 2010-03-11 | 16:42
Ossian-Társ a bajban

Óvnád-e másoktól, önmagától?
Elűznéd rossz álmait?
Bármeddig megvárnád, elfogadnád
Önzését, rossz napjait?

Nem kell az eskü, a gyűrű kevés
Ez véreddel írt szerződés

Refr.:
Társad a bajban
Rosszban és jóban
Magányodban, mélypontokban
Napfényben, sárban
Örömben, gyászban
Szép napokban, vesztes harcban

Pokolra elmennél, kiegyeznél
Istennel és Ördöggel
Végsőkig védenéd, összes bűnét
Szerelmed oldozná fel

Nem kell az eskü, a gyűrű kevés
Ez véreddel írt szerződés

Refr. (2x)

Társad a bajban! (2x)
 
válasz | 2010-02-17 | 20:23
Ez nagyon szép, nagyon tetszik! :)
válasz | 2010-02-17 | 20:16
Lennék Napod,ha nappal lenne.
Fényessé tenném hajnalod
Bíborral festeném este a felhőt,hogy gyönyörködj,
Ha akarod.

Felhő lennék,ha őszidő lenne,
Langy esőt sírnék,mert messze vagy,
Aztán esőcsepp lennék,rád esnék,
S gördülve csókolnám arcodat.

Köd lennék,ha hűvös lenne,
Fehér,vidám mi nem ragad,
Ködkarjaimmal ölelném tested
s megnyitnám előtted utadat.

Hópihe lennék,ha tél lenne,
Mit egyetlen céllal repít a szél,
Elolvadni gyönge kezedben,
S míg elmúlnék, érezném : enyém e kéz.

Szél lennék,ha új tavasz lenne,
elfújnám a tél hidegét,
Hajadba bújnék tincseiddel játszva,
míg nevetve mondanád: most már elég.

S mi lennék,ha itt lennél velem?
Mindenség lennék,hol nincsenek napok,
égbolt lennék éjfekete éggel,
Hol nem ragyog más,csak a Te csillagod.
 
válasz | 2010-02-17 | 19:45
A vers maga is olyan. Fényében magányosan addig él,ameddig élhet, felhőtől elér a fáig,indul tőlem,s meglel téged.
 
válasz | 2010-01-03 | 15:18
"A szeretet végső titka mindig kimondatlan marad."
/Christian Nestell Bovee/"

"Akik egymást szeretik, felerősítik eymás jó tulajdonságait."
/Margaret Fuller/

"Ha őszintén szeretünk valakit, a többi embert is jobban tudjuk szeretni."
/Anne-Sophie Swetchine/

"Oktalanság a szerelem oka."
/William Shakespeare/

/Tedd boldoggá azt, aki közel van hozzád,
és aki messze van, el fog jönni."
/Kínai közmondás/
 
válasz | 2009-12-24 | 15:06
A puha hóban, csillagokban,
Az ünnepi foszlós kalácson,
Láthatatlanul ott a jel,
Hogy itt van újra a KARÁCSONY.

Mint szomjazónak a pohár víz,
Úgy kell e kis melegség,
Hisz arra született az ember,
Hogy szeressen és szeressék.


S hogy ne hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne díszített fákon, hanem
A szívekben legyen KARÁCSONY.

Szilágyi Domokos : Karácsony

Békés, Boldog Karácsonyt és Szeretetben Gazdag Újévet kívánok mindenkinek!
 
válasz | 2009-12-24 | 14:45
Csakramesék 7.

Koronacsakra:
Kapcsolat: a többi csakra összehangolása, kapcsolat az éggel, feloldódás az egységben, magasabb rendű megértés

Mese a magasabb szintű megértésről

Egy szamuráj elhatározta, hogy elmélyíti spirituális tudását. Felkeresett egy híres buddhista szerzetest, aki egyedül élt a hegyekben.
- Tanítsd meg nekem, mi a pokol és mi a menny!
Az öreg szerzetes lassan felnézett a szamurájra, tetőtől talpig végigmérte.
-Téged tanítsalak?! - nevetett. - Nagyon buta lehetsz, ha azt gondolod, hogy tanítanék egy olyat, mint te. Nézz csak magadra, borostás vagy, büdös, a kardod rozsdás.
A szamuráj dühbe gurult, az arca vörös lett a haragtól és előrántotta kardját, hogy lefejezze a szerzetest.
- Ez a pokol. - szólt szelíden a szerzetes.
A szamuráj leengedte a kardját, először nyugalom töltötte el, majd mély tisztelet az idős ember iránt. A szerzetes az életét kockáztatta, hogy megtanítson valamit - gondolta.
Szívét szeretet és együttérzés töltötte el. Könnyek szöktek a szemébe.
- Ez pedig a menny. - mondta a szerzetes.
 
válasz | 2009-12-22 | 14:59
Csakramesék 6.

Homlokcsakra:
Kapcsolat: a fantáziával, az álomvilággal, az illúzióval, a felismerésekkel

Mese az illúzióról

A guru az írásokban lévő összes bölcsességnél is nagyobb horderejű felismeréseket ígért a tudósnak. Amikor ez mohón faggatózott utána, a guru azt mondta:
- Menj ki az esőre, emeld fel a fejed, a karodat az ég felé. Az majd meghozza neked a felismerést.
Másnap a tudós bosszúsan mondta a gurunak:
Követtem a tanácsodat, a víz befolyt a nyakamba, teljesen hülyének éreztem magamat.
- Jól van - válaszolt a guru. - Első felismerésnek ez nem is olyan rossz!
 
válasz | 2009-12-22 | 10:52
Csakramesék 5.

Torokcsakra:
Kapcsolat: a kifejezőkészséggel, a kommunikációval, az elme és a szív közötti kapcsolattal, a belső hallással

Mese az elme és a szív kapcsolatáról

Egy tudós tíz évet töltött kutatással, hogyan lehetne a vizet átalakítani petróleummá. Akárhogy próbálkozott, nem járt eredménnyel. Tudomására jutott, hogy Tibet hegyeiben él egy "mindentudó" láma, aki - a kutató reményei szerint - ismeri a megoldást.
Három feltételt kellett teljesítenie, hogy bejuthasson a lámához. Egyedül kellett odautaznia, pedig veszélyes volt. Gyalog kellett mennie, a hegy meredek volt. És csak egy kérdést tehetett fel a lámának.
Több hónapig tartott, mire teljesítette az első két feltételt.
Amikor a láma elé vezették, meglepődött, mert nem egy öregembert talált ott, hanem egy fiatal hölgyet, akinek szépsége minden képzeletet felülmúlt.
A láma kedvesen rámosolygott, és mennyei hangon így szólt hozzá:
- Gratulálok, utazó! Eljutottál hegyi erődünkbe. Nos, mit szeretnél tudni?
A tudós meglepődve hallotta a saját hangját:
- Drága hölgyem, megtudhatnám, hogy férjnél van-e már?
 
válasz | 2009-12-20 | 18:32
Csakramesék 4.

Szívcsakra
Kapcsolat: a szeretettel, az együttérzéssel, a bensőségességgel, a megbocsátással.

Mese a szeretetről

Poroszország egyik uralkodója, Friedrich Wilhelm hirtelen indulatú ember volt. Sokszor járta Berlin utcáit kíséret nélkül, s ha valaki felbosszantotta, tétovázás nélkül ráhúzott a sétabotjával.
Az emberek elkerülték, ha megpillantották a távolból, akkor eltűntek a környékről. Egyik alkalommal, amikor az uralkodó sétált, egy járókelő későn vette észre, és csak arra volt ideje, hogy behúzódjon egy kapualjba.
- Hé, te ott! - kiáltott az uralkodó. - Hová igyekszel?
Az ember elkezdett reszketni:
- Ebbe a házba, fenség.
- Tiéd ez a ház?
- Nem, fenség.
- Akkor miért akarsz bemenni?
A járókelő, nehogy betörőnek gondolják, hirtelen megmondta az igazat:
- Hogy elkerüljem önt, fenség.
- Miért akarsz elkerülni?
- Mert félek öntől, fenség.
Friedrich Wilhelmet elöntötte a düh. Megragadta a szerencsétlent, rázni kezdte, úgy üvöltött:
- Hogy merészelsz te félni tőlem? Én a te uralkodód vagyok! Neked szeretned kell engem! Szeress engem, te nyomorult! Szeress!
 
válasz | 2009-12-19 | 10:02
Csakramesék 3.

Napfonat csakra
Kapcsolat: a hatalommal, a társadalmi elisnerés fontosságával, az életörömök megélésével

Mese a hatalomról

Csi Hszing Ce a Csou-ház Hszüan királyának harci kakast nevelt. Tíz nap elteltével megkérdezték, kész-e már, mire így válaszolt:
-Még nem. Még túlságosan dölyfös és harcias.
Újabb tíz nap múlva is megkérdezték, ő megint csak így felelt:
-Még nem. Még válaszol a hangokra és a mozdulatokra.
Megint tíz nap múlva is csak ezt mondta:
-Még nincs kész. Túl haragos a tekintete, túl dühös még.
Újabb tíz nap múlva végre így szólt:
-A kakas harcra kész. Hallja az idegen kukorékolást, de egykedvű marad. Ránézésre olyan, mintha fából lenne. Tökéletes minden képessége. Nincs egyetlen kakas sem, amelyik a közelébe merészkedne, elszalad mindegyik.
 
válasz | 2009-12-18 | 15:48
Csakramesék 2.

Szakrális csakra:
Kapcsolat: a szerelemmel, szexualitással, a termékenységgel, az anyagi teremtéssel

Mese a szexualitásról

Volt egyszer egy aszkéta, aki cölibátusban élt, élete küldetésének tartotta, hogy a szexualitás ellen küzdjön. Amikor eljött az ideje, meghalt, tanítványa pedig annyira összeomlott, hogy hamarosan ő is meghalt. Amikor a tanítvány a túlvilágra ért, nem akart hinni a szemének. Ott találta mesterét, a lehető leggyönyörűbb nővel az ölében. Arra gondolt, hogy mesterének földi önmegtartóztató életét így jutalmazták. Odament hozzá és így szólt:
-Szeretett mesterem, most már tudom, hogy Isten igazságos, mert a mennyben megjutalmazott téged földi önsanyargatásaidért.
A mester bosszúsan válaszolt:
-Te bolond! Ez nem a mennyország, és ez nem az én jutalmam. Ez a nő büntetése!
 
válasz | 2009-12-17 | 21:53
Csakramesék 1.

Gyökércsakra:
Kapcsolat: az anyagi világgal, a stabilitással, a teherviseléssel, a halállal, a félelemmel, amelyet a bizonytalanság, a halál miatt érzünk.

Mese a halálról és a félelemről

Az agrai maharadzsa kertésze egy hajnalon rémülten ébreszti az urát.
-Add kérlek, a leggyorsabb lovadat, menekülnöm kell!
-Mi történt?
-Kertedben munkálkodtam éppen, amikor találkoztam a Halállal, aki felemelt karokkal megfenyegetett engem. Hadd induljak el sebes harci szekereden, akkor estére Delhibe érhetek, ott elrejtőzöm a rengeteg ember között, hogy ne lelhessen rám.
-Jó,-mondja a maharadzsa- indulj máris!
A nap folyamán azután a maharadzsa is sétálgat a kertjében, és ő is találkozik a Halállal. Megszólítja:
-Te Halál, miért ijesztgeted az én kertészemet?
Uram,-feleli a Halál- én nem ijesztgettem, csak égnek emeltem a karomat csodálkozásomban: hogyhogy még itt van, amikor este Delhiből kell őt elvinnem?
 
válasz | 2009-10-12 | 10:25
Adamis Anna: Szerelem

Úgy szoríts, ahogy eddig senki,
úgy ölelj, ahogy senkit se még,
kívánj, mint rossz a jót,
és úgy beszélj,
hogy életet lehelj, ha szólsz!

Titkaim benned öltenek testet,
vágyaim sorra nyílnak neked.
Ne szólj, ó csak nézz rám,
és altasd el az örök kétkedést!

Szoríts úgy, ahogy eddig senki,
ölelj úgy, ahogy senkit se még!
Ne szólj, ó csak nézz rám,
és altasd el az örök kétkedést!

Ne ígérj, ne mondj túl sok szépet,
nem kell szó, ide az túl kevés,
karolj át, csak arra kérlek,
hogy vigyázz rám, és ne légy tévedés!

Szoríts úgy, ahogy eddig senki,
ölelj úgy, ahogy senkit se még!
Ne szólj, ó csak nézz rám,
és altasd el az örök kétkedést!

Ne ígérj, ne mondj túl sok szépet,
nem kell szó, ide az túl kevés,
karolj át, csak arra kérlek,
hogy vigyázz rám, és ne légy tévedés!

(Zene: Jakab György, előadó: Bontovics Kati)
 
válasz | 2009-10-09 | 09:55
"A legfőbb jó a vízhez hasonló:
mindennek hasznos, de nem harcos;
az alantasban is jelenlevő:
a víz az Út-hoz hasonló.
Az élet a földet kövesse,
a szív a benső mélyet kövesse,
a barátság az emberit kövesse,
a beszéd a valót kövesse,
az uralom a rendet kövesse,
a tett a kellő időt kövesse.
Ha készséges, de nem erőszakos:
nem kél zúgolódás semerre." !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Lao-ce
 
válasz | 2009-09-20 | 21:03
"Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak."
Gyökössy Endre
 
válasz | 2009-09-20 | 20:49
"Lehet, hogy a szerelem megváltoztathat valakit, de a csalódás még gyorsabban letéríthet minket az útról, amelyen járunk."
Paulo Coelho
 
válasz | 2009-09-20 | 18:38
Borbély Szilárd: A Magzathoz

Mint űrbe tévedt földlakó lebeg;
Egy sűrű oldat tartja: mint egy vatta;
Míg áttetsző bőrén lágy csontozatja
Világít át, a földtől elszakadva

Pulzál a bőr alatt egy vérkörrózsa;
Mint csillagok, áramlanak a nedvek;
Az anyag arca lassan felszívódva
fordul haléból át emberarcba;

Míg utazik egy másik testbe zárva;
a hordozó anyahajója bástya;
Mely védi őt a légkörmentes tértől,
és pulzál ott egy apró szív magánya;

Egy másik szívre kötve körbe jár;
a testhez nem jut el; saját burkába'
Úszik egy belső ég alatti opálfényben;
Fenn vérkörök; kis ujjával szájába

Egy másik naprendszernek éjjelében
Tapogat; néz pontnyi vak szemével;
És evickél egy ismeretlen térben;
Egyedül van; és nincsen egyedül

Míg alszik ott; ahol nincsen se lentje;
Se fentje; nincsen visszaútja már
A nemlétezésbe; míg az anyaméhbe'
Egy földi test egy lélekgépre vár.


Gratulálok, Ancsa! Sok boldogságot a picihez!!!
 
válasz | 2009-09-18 | 10:01
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon átesem.

Radnóti Miklós: Két karodban
 
válasz | 2009-09-16 | 12:29
Volt egyszer egy madár. Két tökéletes szárnnyal és gyönyörű, fénylő, színes tollakkal áldotta meg a sors. Az olyan állat, amely szabadon repülhet az égen, boldoggá teszi azt is, aki nézi. Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy nő, és beleszeretett. (...) A nő csodálta, tisztelte, rajongva szerette a madarat. De egy napon arra gondolt: mi lesz, ha a madár egyszer majd távolabbi hegyeket is meg akar ismerni? És megijedt. (...) És azt gondolta: "Csapdát állítok neki. Ha megint jön, többé nem repülhet el tőlem." A madár szintén szerelmes volt belé, és másnap megjelent, ahogy szokott, de beleesett a csapdába, és fogoly lett. A nő kalitkába zárta, és egész nap nézte. (...) Mivel a madár nem repülhetett, nem tudta kifejezni a létének értelmét, és lassan elhervadt, elveszítette tollai ragyogását, és megcsúnyult. (...) Egyik nap elpusztult a madár. A nőt elfogta a bánat, és éjjel-nappal rá gondolt. De nem a kalitkára emlékezett, hanem arra a napra, amikor először meglátta boldogan repülni a felhők között. (...) A madár nélkül az ő élete is elvesztette az értelmét, és a halál hamarosan bekopogtatott hozzá. "Miért jöttél?" - kérdezte a halált. "Hogy újra együtt repülhess a madaraddal" - felelte a halál. "Ha hagytad volna, hogy mindig elrepüljön és visszajöjjön hozzád, csak még jobban szeretted volna és csodáltad volna, most viszont még ahhoz is rám van szükséged, hogy újra találkozhass vele."
Paulo Coelho
 
válasz | 2009-09-14 | 12:54
Szívem te, taposson a talpad a fehér taviszirom-belepte nyoszolyán,
lábad lilioma előtt a virágok irígyek, elhal valahány.
Jöjj a jötthöz! Nárájana, végítélet örök ura, karjába vár.

Hadd zárja kezem a lábadat ájtatosan, annyi nagy útra sietett!
Derítsed örömre a tagjaim, bokaperecedként őreidet.
Jöjj a jötthöz! Nárájana, végítélet örök ura, karjába vár.

Csengjen hű szavad! Orcád teliholdján fakad az élet itala!
hagyd félrevonni melled-tiltó kendőd: különlét fátyola.
Jöjj a jötthöz! Nárájana, végítélet örök ura, karjába vár.

Nyugtasd mellemre melled! a vágyadat a vágy ereje öleli át,
mégis örök-elérhetetlen; hűsítsd a szerelem égő parazsát.
Jöjj a jötthöz! Nárájana, végítélet örök ura, karjába vár.

Add ajakad élet-italát, fényözönöm; mint rabod tetemét
keltsd föl: tebeléd szállt ez a lélek, testet tűz szórt szanaszét.
Jöjj a jötthöz! Nárájana, végítélet örök ura, karjába vár.

Szólaltasd meg öved sok csengettyüjével kísért szavadat,
gyógyítsd a kakuk-hangtól sebesült fülemet, mély bánatomat.
Jöjj a jötthöz! Nárájana, végítélet örök ura, karjába vár.

Oknélküli haragod kimerített; most húnyt pillák sürüjén
szégyenkezve kitekintgetsz; inkább örülni szálljunk, te meg én!
Jöjj a jötthöz! Nárájana, végítélet örök ura, karjába vár.

Keltse a lelket tovaragadó szerelemtitoksértés örömét
a derék Dzsajadéva regéje, kitárva Rádhá és Hari gyönyörét:
Jöjj a jötthöz! Nárájana, végítélet örök ura, karjába vár.

*

Boldogságba, gyönyörbe fölmagasodó ős nászi játékukat,
zártan, hévvel ölelkezésüket a vágy, szőrszálmeresztő iszony, egymás bámulatába húnyt szemeik és tréfás enyelgéseik
gátolták; huzamos tusájukat a szomj oltása minél előbb.

*

Két mell súlya lenyomta, két kar ölelé, sebző köröm szaggatá, fog mart ajka ívébe, tompora ütést, csípést, rúgást szenvedett, haj-sátrat belemarkolás lefele húz, ajk nedve mérgez szivet -
mindez míly öröm éji ágy-viadalon! vágy útja míly esztelen!

*

Hozzákezd a leány, hogy ő teperi most párját a nőtest alá, fordított csata, megkevert tusakodás, átváltozott két szerep;
ám lágyéka lazúlva zsibbad, a lián-kar s comb szorítása lágy;
húnyt szem, szívdobogás... a férfiú kemény kardját ne forgassa nő.
*

Rádhá rózsakörömnyomos kebele; dúlt, álmatlan égőpiros
pillantása, fehére szítt ajaka, és széthullt füzértől zilált
hajfelhője; ruháit öv nem övezi: Kámának ez öt nyila
fúródott Hari éjszemébe, de nem ott, szívében sebzette meg.

*

Hajfürterdője széthullt, haja szalaga kibomlott, az arcán verejték,
bimbó-ajakán a romlás, kebele finom edényén a gyöngysor hiánya,
szelíd szépsége nincs már; de ahogy keze elrejti mellét s szemérmét
és szégyenkezve pillog: örömöt ad az imádott zilált bájvarázsa.

*

A nász kéje után tovább nem akaró, nyugtot kivánó picinyt, húnyt pillák mögül illanó mosolyait, száját a sóhajtozót,
gyöngy és gyémánt fogak áradó sugarait, arcát az ábrándozót,
játéktől kimerült, lazán lenyugodott mellét: a csók érte, csók.

Dzsajadéva : Gíta Govinda

(Weöres Sándor csodálatos fordítása)
 
válasz | 2009-09-07 | 11:15
„Spanyolország északi részén van egy híres, évszázadok óta ismert zarándokút, melynek Santiago de Compostela Camino a neve. Azt mondják, a „Camino” – az út – közvetlenül a Tejút alatt húzódik azon ősrégi vonalak mentén, amelyek a felettük ragyogó csillagrendszerek energiáját tükrözik vissza.
A keleti filozófiákban PRANA a neve a föld szellemi életerejének. A prana kibogozhatatlanul összefonódik a nap életerejével, így biztosít energiát minden élet számára.
Az életerő kiváltképp érezteti hatását az úgynevezett erővonalak mentén. Sugárzása nagyon magas frekvencián történik, s amikor az emberi tudat tapasztalja, megtisztítja a gondolatot, a tapasztalatot, az emlékezetet, és a reveláció erejével hat.”
„Sosem voltam buzgó vallásos ember, sokkal inkább vonzottak a spirituális erők,… … és persze a kihívás, hogy egyedül kell végiggyalogolni 800 kilométert, miközben az út java része során az ember lényegében magára marad, és kiszolgáltatottá válik, miként azt a legtöbb zarándokút megköveteli.”
„A Santiago Caminót több ezer éve járják szentek, bűnösök, hadvezérek, az élet számkivetettjei, királyok és királynők. Aki vállalkozik rá, az a legmélyebb spirituális értelmet és a Mély-énnel való konfliktusainak megoldásait kutatja. Már az ősidőkben ismert volt, hogy a Camino energiája segít az embereknek abban, hogy önmagukról elgondolkodjanak, és önismeretre tegyenek szert.”

Shirley MacLaine : Camino - A lélek utazása
 
válasz | 2009-08-24 | 19:53
"Mint a vadász a hegyekben az őzike lábanyomát, a
nyúl szaladó árnyát kergeti hóvizet át
s nem csügged, de ha így szólnál neki: "Itt van előtted
mozdúlatlan a vad!" - rá se tekintete tán:
épilyen a szerelem, mert üldözi azt, ami illan
s elfordúl attól, ami kínálja magát."

/Kallimakhosz: Mint a vadász/
 
válasz | 2009-08-23 | 17:24
Talán semmi sincs szebb a világon,
mint találni egy embert, akinek lelkébe
nyugodtan letehetjük szívünk titkait,
akiben megbízunk, akinek kedves arca
előzi lelkünk bánatát,
akinek egyszerű jelenléte elég,
hogy vidámak,
és nagyon boldogak legyünk.
(hemingway)

A kapcsolatok célja nem az, hogy általuk rálelj a teljességre, hanem hogy általuk megoszd a teljességedet másokkal. Nem az, hogy felleld az örömöt, hanem hogy megoszd az örömödet. Nem az, hogy megtaláld a boldogságot, hanem hogy megoszd a boldogságodat.
(walsch)
 
válasz | 2009-08-02 | 15:52
"Hogy mi az orgazmusban a szép? Persze-persze, szép az ott lenn is. De a legszebb, amikor neked ott lenn gyönyörű, és én itt fenn, a szemeidben látom azt. Mert látom a kis halált, az éghez emelkedést, és hallom kiáltásod, sikoltásod. És utána sírva fakadsz. Az egész, akár egy folytonos, zörejtelen opus, mely többet ér annál, amit az ágyékomban érzek. Olyannyira, hogy csak azért jutok veled együtt a csúcsra, mert nő vagy és ezt kéred tőlem; de ha tehetném, nem elbódulva és magamra figyelve, hanem józanul csodálnálak, nehogy lemaradjak valamiről. Ujjaidat az arcomon, combjaidat csípőm körül, és szemérmedet szemérmem körül. A szorításodat, a lüktetésedet, és azt, ahogy együttdobbanunk…"

Rajnai Lencsés Zsolt: Orgazmus
 
válasz | 2009-07-23 | 16:43
Kiss Judit Ágnes
Geometria

Az vagy nekem, mi magadnak sosem,
és én benned magamnak idegen
alakként tükröződöm. Szüntelen
felfogni vágylak, s nem lehet. Hiszen

ahol te kezdődsz, ott nekem már végem,
mit érzel, az te és nem én vagyok.
Utánad nyúlnék, s csak magamat érem,
és nem veled, magammal harcolok.
Minek tagadjam? Közös útra vártam,
vagy legalább egy kereszteződésre,
ahol egymásba nyílnánk... Magyarázzam?
Hiába tágulunk bele a térbe,

mindez csak látszat, lázálom, mese,
mert síkjainknak nincsen metszete
 
válasz | 2009-07-08 | 11:49
Elérhető minden álom, ne add fel semmi áron.
Egyszer úgyis valóra válik, ha akarod , hogy valóra váljon
 
válasz | 2009-07-08 | 11:49
A Balogh Bélás cd-n is ilyen szöveg van.
válasz | 2009-07-02 | 13:08
"...Összhangban állok a világmindenséggel!...Örömmel szélnek eresztek minden feszültséget, haragot, idegességet, előítéletet és kritikát! Hibáimból tanulok, eredményeimből erőt merítek! Mindenkiben megtalálom a jót! Gondolataimmal, szavaimmal és tetteimmel pozitív energiát sugárzok! Örömmel fogadom életem minden új napját! Erős és talpraesett vagyok! Nem szenvedek hiányt senmmiben! Őszinte, osztatlan figyelemmel és megértéssel hallgatok másokat! Örömmel tudok szeretetet adni és elfogadni! Életem minden percét értékelem és tisztelettel fordulok a körülöttem élőkhöz! Örömmel nézem fejlődésüket! Saját életem alakulásáért én vagyok a felelős! Türelemmel kivárom, hogy gondolataim, szavaim és tetteim megváltoztatásának hatására a gazdagság beköszöntsön életembe! Napról -napra egyre boldogabbá, gazdagabbá és teljesebbé válik életem. Ajándék számomra minden nap, mert egyre jobban, jobban és jobban vagyok!"

(Agykontroll-kazetta)
 
válasz | 2009-06-25 | 13:27
Ani akkor mégiscsak lesz esküvő? :)
válasz | 2009-06-25 | 13:23
A varázslatos szerelem c. cikkből. Szerintem nagyon jó!
"A szerelem olyan, mint egy csoda, mint egy misztérium, ami csak szabadságban, tiszteletben és szellemi éberségben létezhet, következhet és teljesedhet be. A kényszer, a rutin, az elnyomás, a parancs, az engedelmesség, a függőség, a megvásárolhatóság nem tartozik a szerelemhez. Ez a boldogság kulcsa."
 
válasz | 2009-06-25 | 12:05
Na ezt írtuk az esküvői meghívóra.
válasz | 2009-06-08 | 09:48
"Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj."
Müller Péter
 
válasz | 2009-06-08 | 09:47
„Az ember egy napon rádöbben arra,hogy az életben igazán semmi sem fontos. Sem pénz,sem hatalom,sem előrejutás,csak az,hogy valaki szeresse őt igazán!”
 
válasz | 2009-05-29 | 20:53
"A természetes állapotunk az örömé, és ezt Te is tudod, hiszen amikor az ellenkező állapotban vagy rosszul érzed magadat. Tehát ha ami Te valójában vagy, az öröm, akkor belátod, hogy mennyivel több energiába kerül negativitást kelteni magadban, mint természetesen örömtelinek lenni"

"Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem mijük van: mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud. Tanulj meg mindenkitől tanulni."
Weöres Sándor: útravaló
 
válasz | 2009-05-28 | 15:00
Ez rövid de van benne valami:

"Mindenhol jó, de a legjobb az ágyban"
Tankcsapda :):):):):P
 
válasz | 2009-05-28 | 11:20
"Mindig az arc, az arc először,
csak aztán a láb, a kéz, a test...
mindig az arc, az arc először;
béklyó-láncokkal nem ereszt - - -

Mindig a szem, a szem először,
csak aztán az orr, a fül, a száj...
mindig a szem, a szem először,
hogy nyugtot soha ne találj - - -"

Deák Mór: Mindig az arc
 
válasz | 2009-05-21 | 09:45
"Nagy különbség van a kifogás és a magyarázat között. A kifogást azért keressük, hogy elmenekülhessünk az adott probléma elől. A magyarázatot pedig azért, hogy megoldást találjunk rá."
"Senki sem tudhatja igazán, hogy milyen lenne egy másik ember életét élni. Számunkra az a feladat, hogy megtanuljuk, hogyan éljük a saját életünket."

John F. Poppe: Vállalod? Kifogások helyett: ÉLJ!
(Agykontroll)
 
válasz | 2009-05-13 | 08:31
"Az assonynép kit szeret?
Ki nyeri el kegyüket?
Aki szívük ismeri,
aki velük volt kicsi,
akinek a szava méz,
aki ifjú és merész,
aki kezd és célba fut,
aki parancsolni tud,
aki, ha szól, szellemes,
aki hallgat s jellemes,
aki vágyak követe,
akinek lát a szeme,
akit más és legkívált
barátnő is megkívánt,
aki szomszéd, régi, jó,
aki rokon, új s bohó,
aki színházakba jár,
akit vonz a zöld határ,
aki jókedvűen ad,
aki hős és elragad,
aki úr a sors felett,
aki hírben, pénzben, észben
vagy szépségben, ölelésben
lefőzi a férjüket." :)))

Vátszjájána: Kit szeretnek a nők?
 
válasz | 2009-05-09 | 13:28
"Az egyik pillanatban még élvezem az életet, a következőben pedig nem értem, hogyan élhettem eddig nélküle!"

Randiguru című filmből :))))
 
válasz | 2009-05-08 | 10:38
"Elmondhatom-e, milyen voltál
annak az estnek meredélyén?
Mint kivont kard-él, úgy ragyogtál
szerelmem zárult édenénél.

Én azt hiszem, hogy te is félnél
tőlem, ha kicsit bátrabb volnál.
Ha engemet mennyedbe vinnél,
mélyebbre hullnál a pokolnál."

Váci Mihály: Annak az estnek meredélyén...
 
válasz | 2009-05-07 | 10:22
"Ha mi nők otthon érezzük magunkat a testünkben, bízunk a bennünk lakó ösztönös képességekben és a maguk mélységében át merjük élni ezeknek a folyamatoknak minden pillanatát, akkor gyönyörű, erőt és energiát adó, önmegvalósító erejű élménnyé válhatnak."

"...ideje lenne tudatosítani magunkban, hogy milyen képességei, rejtett erőtartalékai, energiái és üzenetei vannak a női testnek, a saját testünknek és mernünk kellene megélni ezeket, mert ezektől mi is, partnereink, gyermekeink és tágabb környezetünk is csak egész-ségesebb lehet."
"Azt érzem (élet)feladatomnak, hogy megmutassam, hogy lehet a női testre alapvetően máshogy tekinteni és hogy segítséget nyújthassak ahhoz, hogy minden nő rátaláljon a mindnyájunkban ott rejtőző belső tudásra, bölcsességre, hogy újratanuljuk, újra felfedezzük, újra megszeressük a testünket és ezáltal könnyebben szüljünk, hosszabban szoptassunk, jobban szeretkezzünk, szebben szeressünk."

Hoppál Bori
 
válasz | 2009-05-05 | 12:47
Tegnap még bosszút akartál vagy megváltást, azt akartad, hogy telefonáljon, vagy azt, hogy reád szoruljon, vagy hogy vigyék börtönbe és végezzék ki. Tudod, amíg ilyesmit érzel, a másik a messzeségben örül. Addig még hatalma van fölötted. Amíg bosszúért kiáltasz, a másik kezeit dörzsöli, mert a bosszú az vágy is, a bosszú megkötöttség. De eljön egy nap, mikor felébredsz, szemed dörzsölöd, ásítsz, s egyszerre észreveszed, hogy már nem akarsz semmit. Nem bánod azt sem, ha szembejön az utcán. Ha telefonál, felelsz, ahogy illik. Ha látni akar, és muszáj találkozni vele, kérem, tessék. És mindez, belülről, egészen laza és őszinte, tudod... nincs többé semmi görcsös, semmi fájdalmas, semmi önkívületes az egészben. Mi történt? Nem érted. Már nem akarsz bosszút, nem... s megtudod, hogy ez az igazi bosszú, az egyetlen, a tökételes, az, hogy már nem akarsz semmit tőle, nem kívánsz neki rosszat, sem jót, nem tud többé fájdalmat szerezni neked....
...Nagyon fájt a szívem, egy évig azt hittem, hogy belehalok. De aztán felébredtem egy napon, és megtudtam valamit... igen, azt a legfontosabbat, amit csak egyedül tudhat meg az ember.
Megmondjam?... Nem fog fájni?...Kibírod? Hát igen, én kibírtam.
Hát, ha akarod. De ne haragudj reám aztán... engem Isten megvert és megajándékozott ezzel, hogy megtudhattam és kibírtam és nem haltam bele. Mit tudtam meg?... Hát azt, hogy nincsen igazi.

Márai : Az igazi (részlet)
 
válasz | 2009-05-05 | 11:21
"Gyökér vagy és törzs,
teli lomb s gyümölcs,
hűs fuvallat vagy
s meleg nap érlelő,

kötöző gyökér,
iramodó vér,
vékonyszálú törzs,
széllel barátkozó,

karom lombja vagy,
karomba szaladj,
mellem virága,
szívemen takaró,

ébresztő napom
s napos hajnalom
lombom gyümölcse,
mellettem ébredő,

mellettem alvó,
szívemre hajló,
jó nyugalom vagy,
csöndesen dobogó,


szépszavú forrás,
kezdő sikoltás,
szárnyas lehellet,
lélekkel szálldosó,

árnyékban éles
fény vagy és ékes
árnyék a fényben,
s felhő is, füstölő,

csukódó pillán
utolsó villám,
nyíló testeddel
karolón ringató,

Te harcon áldás,
búvó mosolygás,
aki a földön
régen fehérlő
csontjaimban is majd
ott bujkálsz mindörökkön."

Radnóti Miklós: Himnusz
 
válasz | 2009-05-03 | 19:15
Lehet, hogy a tüzet a férfiak találták fel, de arra a nők jöttek rá, hogyan kell játszani vele."
 
válasz | 2009-04-30 | 20:46
" Szeretni annyi, mint feltétel nélkül rábízni magunkat valakire,
teljesen odaadni magunkat abban a reményben,
hogy szeretetünk majd szeretetet hoz létre a szeretett személyben is.
A szeretet hitből származó cselekedet, és akiben kevés a hit, abban kevés a szeretet is. "
 
válasz | 2009-04-27 | 09:43
"Ne lopj, ne csalj, ne hazudj és ne igyál.
De ha iszol, idd a kedvesed minden szavát,
De ha lopsz, lopj csókot édeset,
Ha hazudsz, hazudj kegyesen,
De ha csalsz, csalj mosolyt az arcára,
És akkor nem fogsz csalódni."
 
válasz | 2009-04-26 | 22:18
Jean Richepin: Ha szemed lehunyod...

Ha szemed lehunyod, s csókol mézízű szád,
Képed világosabb e csók prizmáin át.
Ha simogatsz, szivem, és nem kapsz erre választ,
Azt a gyönyör teszi, mely átjár s tönkrebágyaszt.
Lódul a vér, a szív kihágy egy ütemet,
Vacognak fogaim és kilel a hideg,
Fejemtől talpamig egyszerre jó s kegyetlen
Rázkódás vágtat át és dúl az idegekben,
És miközben e mély, nagy űr magába nyel,
Húsom mint villamos áramtól olvad el.
 
válasz | 2009-04-26 | 22:08
ó-akkád varázsszöveg (kr.e 22. sz.)

tedd boldoggá a kedvesed
megérintem ajkad a messzit
megérintem a szemed a fényest
megérintem öled a nedvest
megérintem szád a szerelmest
 
válasz | 2009-04-17 | 01:06
Saját verseimet osztanám meg veletek, amik a vágyaimról szólnak, hát ha így felkeltem egy pár figyelmét.

Marokra fognám, erektől duzzadó hímtagodat,
Számba venném, vértől duzzadó makkodat,
Húzgálnám a bőrt, hevesebben föl és le,
Számba járna makkod, gyengédebben ki és be,
Munkám gyümölcse, számba landol, nyelvemre kerül,
Ondód összes cseppjét, le is nyelem végül.

Kerek popsid látván, beindulok nagyon,
Markolásznám, paskolgatnám, tetszene ez vajon,
Falhoz állnál terpeszbe, jól bedölnél nekem,
Széthúznád a feneked, hogy benyaljak neked,
Letérdelnék mögéd, vágyam szemem elé kerül,
Nyalogatnám ánuszod, nyelvem zsibbadásáig nyallak végül,
Elfáradt a nyelvem, megujjazod magad,
Azt kéred tőlem, ujjazam meg valagad,
Nedvemtől teli popódat, meg is ujjazom,
Aztán mondod nekem, hímvesszőmre szomjazol,
Meg is adom neked, beléd hatolok egy picit,
Lassan járok benned, hadd tágulj egy kicsit,
Tágulsz is már rendesen, hevesebben járok benned,
Arra vágysz már nagyon, hogy élvezzek el benned,
Érzed hogy egyre gyorsabban, vért pumpál a dorongom,
Te is tudod már, beléd ment az ondóm.
Felsóhajtasz erre, kéjesen simogatod testedet,
El is kened testeden, verejtékedet,
Hátra nézel hozzám, látom teljesen kimerültél,
Lefekszem az ágyra, te pedig a szerszámomra ültél,
Felsóhajtok én is, beremegek a csípőmozgásodtól,
És büszkén érzem magam a kielégült mosolyodtól.
 
válasz | 2009-04-16 | 13:30
"A pesszimista azt hiszi, hogy minden nő egy k*rva, az optimista meg reméli"
 
válasz | 2009-04-15 | 14:44
basszus. ezt kkl írta?:O:O
ez aztán ütős versike.nagyon tetszik. a hangulata meg úgy az egész.
válasz | 2009-04-15 | 09:50
"estéink holdja, melyre fel-felpillantunk néha
- tompa fényében többtonnás magány,
már nem az a hold, mit korábban neveltünk,
nézed, hallod, megérinted, a mi tükrünk;
de se arcod mosolygós nyugalma,
sem pedig beszéded, hallgatásod vagy tetteid,
senmmi gyönyörű mocskosság nem teheti kétségessé,
hogy legnagyobb kegyelem elnézni,
miként simulsz álomba, karomban,
mellkasomra hajtott fejjel,
vagy csak úgy, nélkülem, hasonfekve;
ilyenkor mindig és mindig újra megtisztít az
álom
és láthatlak úgy, ahogy anyád, első napodon,
isten nélkül, nyomasztó súly nélkül,
boldog nyugalomban."

K. Kabai Lóránt : holdfény és hús
 
válasz | 2009-03-30 | 20:14
A melltartó és a bugyi beszélget.
Melltartó: -Úgy vágyom egy kis kikapcsolódásra!
Bugyi: -Már megint? Tegnap is miattad toltak le!
 
válasz | 2009-03-24 | 12:35
Szerettük egymást húsz évig ez időben,
és olyan szerelemmel, ami kevésnek adatik meg
Egy évre is, vagy a mézeshetekre, vagy három éjjel

Együtt hallgatni a kordékat az utcán, és nincs tovább.
Mi szeretők vagyunk huszadik éve immár,
meg volt vetve az ágyunk sok házban és sok estén.

Almafa bólong ennek a háznak az ablakában,
Egy másikban pálmák csikorogtak éjszakahosszat,
Egyikben vörös cserepek alatt a tenger órái teltek.


A hónapok sokfajta változatában ágyunkat megvetettük -
A nappali fény még most is túl hosszan időzik az ablakokban
Amíg az éj meghozza a lámpát és minket egymásnak.

Akik látták őt, nem tudják, milyen is valóban:
a napfényben tiszta az arca, mint a víz a tenyérben,
csak éjszaka és a szerelemben söpör rajta sötét szél...

Aznap írtam e verset, mikor arra gondoltam:
Mert oly soká szerettük egymást mi ketten,
Együtt is végezzük-e majd - ha a szerelem odavan?

Vagy hát hogyan is változik velem és vele,
Ha majd ilyen gyönyörre a lélegzet elfúl és megapadt
a vér a torkunkban, és az idő még nem a halál ideje?

Archibald Macleish : Befejezetlen történet
(Várady Szabolcs ford.)
 
válasz | 2009-03-23 | 13:29
Ez a vers Madeleine egyedül csak a tiéd
A mi vágyunk egyik első költeménye
Legelső titkos költeményünk Ó szerelmem
Édes a nap és édes a háború Ó hogyha bele kellene
halnunk

Nem tudod szűzlányom Testednek kilenc kapuja
Hetet már ismerek kettő még rejtve van előlem
Négybe már beléptem ne is reméld hogy kilépek valaha
Csillagzó szemeden át testedbe léptem
És füleden szavaimmal melyek paradicsomra hallgatnak
És kísérnek

Szerelmem jobb szeme szerelmem első kapuja
Leeresztette szemhéja függönyét
Pilláid úgy sorakoztak mint fekete katonák egy festett
Görög vázán ó szemhéj fekete
Bársony függönye
Mely mögé rejtőzött fényes
És súlyos szerelmünkhöz hasonló
Tekinteted

Szerelmem bal szeme szerelmem második kapuja
Az elsőhöz hasonló szűzi mint ő és szerelemtől terhes
Ó kapu melyen át képem és mosolyom eljut szívedhez
Csillagként ragyogó imádott szemeidhez hasonló
Tekinteted kettős kapuja imádlak

Szerelmem jobb füle harmadik kapu
Magamévá tettelek úgy nyitottam ki az első két kaput
Egészen
Fül hangom kapuja meggyőztelek
Szeretlek téged akiben eszem által lesz a kép
Értelmesebb
S te is bal fül szerelmem kapui közül a negyedik
Megáldom én szerelmem füleit
Kapuk akik hangomra megnyíltatok
Mint a tavasz simogatására megnyílik a rózsa
Rajtatok keresztül ér el a hangom
Madeleine egész testébe s a Paradicsom
Egészen férfi vagyok és egészen költemény
Vágyának költeménye amitől magamat is szeretem én

Szerelmem bal cimpája szerelmem és vágyunk ötödik
Kapuja
Rajta is belépek kedvesem testébe
Kényesen belépek férfi-szagommal
Vágyam szagával
Az éles férfi-illattal melytől Madeleine megrészegül

Jobb cimpa szerelmem és gyönyörünk hatodik kapuja
Te aki érzed majd szomszédokkal együtt gyönyöröm
illatát
És összefonódó illatunk mely erősebb és édesebb
A virágzó tavasznál
Orrcimpák kettős kapuja Imádlak te annyi párák
És zamatok tudományába vágó
Finom örömöt kínáló

Madeleine szája szerelmünk hetedik kapuja
Láttalak téged ó vörös ajtó vágyam szakadéka
S a katonák kik meghaltak ott a szerelemtől
azt kiáltották hogy megadják magukat
E drága gyöngéd kapunak

Ó Madeleine még két kapu van
Amit nem ismerek
Tested két titokzatos
Kapuja még

Szerelmem nagy-nagy szépségének nyolcadik kapuja
Ó tudatlanságom mint vak katonák a spanyollovasok
között haldokló Flandria folyékony holdja
alatt
Vagy inkább mint a felfedező aki éhen és szomjan hal
az őserdő mélyén
Mely sötétebb mint az Erebosz
És titokzatosabb Dodonáná
És Kasztáliánál üditőbb forrást rejt magában
De szerelmem megleli ott a templomot
S miután vérbe borította a gátat melyen az ártatlanság
elragadó szörnye vigyáz
Felfedezem és felfakasztom a világ legforróbb gejzirét
Ó szerelmem édes Madeleine-em
Máris ura vagyok a nyolcadik kapunak

És te kilencedik kapu te még titokzatosabb
Ki két gyöngy-hegy között tárod fel magad
Te még titokzatosabb mint a többiek
Varázslatok kapuja melyekről beszélni se lehet
Az enyém vagy te is
Te legdicsőbb kapu
Enyém kinek kezében
Ott a kilenc kapuba
Illő kulcsok mindegyike

Ó nyíljatok meg szavamra kapuk
Én vagyok a Kulcsok ura

Guillaume Apollinaire : Tested kilenc kapuja
 
válasz | 2009-03-19 | 09:48
Nem tudok dönteni, melyik fordítás tetszik jobban :O)



AMARU : TADVAKTRÁBHIMUKHAM

Míg orcája föléhajoltam, a szemem sugara lábára hullt,
gyengéd, jó szavait figyelni akaró fülkagylóm elfedtem én,
arcomról letörölve hirtelen öröm forró verejtéke; de
mégsem rejthetem áradó örömömet: mind szétrepedt szép ruhám.
(Weöres Sándor fordítása)

Bár szemközt velem áll, lehajtom a fejem, lábára néz csak szemem.
Hallgatná csevegő szavát buta fülem, ám két tenyérrel fedem.
Két arcomról a titkos öröm verítékét gyorsan kezem törli le.
Ám elárul vágyakozó kebelemen széjjelrepedt köntösöm.
(Vekerdi József fordítása)

Míg szájával számhoz közelített, elnéztem, s konokul bámultam a padlóra,
fülem nem akarta meghallani, de édes szavai ölemben bizseregtek.
és elpirultam, izzadt arcomat tenyerembe zártam, tehetek-e róla,
hogy szemérmem virága magától feslett ki néki, mint bimbójából a rózsa?
(Faludy György fordítása)
 
válasz | 2009-03-12 | 10:27
"A hisztéria veszedelmes betegség, kötelezően kellene gyógyítani. Csak nők kaphatják meg, és csak férfiak halnak bele."

"Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába."

"Csak ott vagyok gyöngéd, ahol tudják, hogy nem vagyok gyönge."

"A lelki sérülés nem múlik el soha. De hozzáedződik a lélek."

"Szerelem. Egyfülű kosár - olyan nehéz, hogy csak ketten bírnák könnyen - de csak egy füle van, hol az egyik cipeli, hol a másik."

"Szerelem és szeretet. A jó tulajdonságokat szeretjük - a rossz tulajdonságokba szerelmesek vagyunk."

"Férfi és nő sohasem érthetik meg egymást, mert mindegyik mást akar. A nő a férfit, a férfi a nőt."

(na ki? Karinthy :O))
 
válasz | 2009-03-12 | 10:20
" A meccset pedig mindig ők nyerik.
Ha ágyadba fekszenek - nekik is jó.
Ha nem? - hát megmarad az erényük.

_ Legyőzhetetlenek."

Simonyi Imre : Még egyszer ők
 
válasz | 2009-03-09 | 22:06
Merűlve voltak mély álomba
mindnyájan, akik alszanak,
mikor beszöktem egy klastromba,
hol szép apácák laktanak.
Játszottak már az angyalkákkal
álmokban a friss sororok,
Sanctust hortyogtak nagy pauzákkal
közöttök a vén máterok.

Becsúszván Soror Formózával
szűk celllájának ajtaján,
ki átsegített font létrával
a klastoromnak kőfalán,
átkaptam töstént karjaimmal,
mint régen-kívánt tárgyamot,
s megrakván képét csókjaimmal,
elkezdtem véle harcomot.

Mióta egymást megszerették
a szóló-házban szíveink,
ily Rendez vousnak nem lelhették
jó módját mesterségeink.
Ott ült, ha együtt tréfálgattunk,
az őr, egy titkos trónuson,
s alig hogy cédulát válthattunk
némelykor a vas-ablakon.

Most hát, örülvén a prédának,
az ágyra vontam Kincsemet,
hogy harmatjában szűz udvának
megoltsam régi tüzemet,
s kezébe adván húsvillámot,
mely szörnyű nagyra duzmadott,
felbontogattam oltárkámot,
mely kődök-alján csillogott.

De, áh, mely nagy volt bámúlásom,
midőn elállván útamot,
bármely hő volt is koldúlásom,
be nem fogadta dúcomot.
Ujjammal bátran átvéshettem
egész völgyének udvarát:
de ha vesszőmet ráértettem,
rémülve zárta pitvarát.

A csillagútnak hajlására
az Éj azonban feljutott.
Intette már a solyozsmára
a nagy harang a klastromot.
Futott a költő, hajlékunkhoz,
megzördítette zárjait,
s becsukva lelvén, szomszédunkhoz
sürgette gondos lábait.

Ez volt órája válásomnak.
Elkezdtem búcsúzásomot,
s kis hasznát látván járásomnak,
szidtam magamban sorsomot.
Átkúlcsolt lyányom. Sóhajtozni
érzettem végső csókjait,
s új lángra láttam gyúladozni
a mécsvilágnál arcait.

Dühödtem. Forró ihletéssel
széthánytam minden gátomot,
s egyszersmind szörnyű szürcsögéssel
völgyébe döftem dúcomot.
Megrezzent lyányom. Ijedtében
zokogva szürcsölt friss eget.
De olvadt végre, hogy völgyében
mozgatni kezdte a szöget.

Tüzes volt harcom. Markaimmal
felkapván alsó combjait,
fenékig dúltam ostromimmal
völgyének húsos bótjait,
s már kétszer lőttem ki dúcombúl
egyvégben férfiségemet;
akkor megtérvén mély bájombúl,
kivontam bágyadt csövemet.

Szó nélkül habzott e pauzánkig,
de most, rám nézvén, Kedvesem
"No még csak egy kis Miatyánkig
- úgymond nyöszörgve -, Édesem!"
Mit tudtam tenni? Ujjaimmal
meg visszatúrtam dúcomot,
s tüzet szerezvén csókjaimmal,
megújítottam harcomot.

Verseghy Ferenc: Soror Formoza

:)
 
válasz | 2009-03-09 | 21:55
"Ne keresd sem amit kedvelsz, sem ami ellenedre van.
A kellemest veszíteni, a kellemetlent tűrni fáj.
Így kedvesnek ne tarts semmit; kedves dolgok távozta rossz.
Kedvest és kellemetlent nem ismerõnek bilincse nincs."

(Dhammapada)
 
válasz | 2009-03-09 | 10:41
Vedd például a madarat:
olyan szabad, hogy visszaszáll.
Ki messze megy, az itt marad.
Ki itt marad, az messze jár.

Eörsi István: A hűségről, metaforikusan
 
válasz | 2009-03-07 | 19:47
"Tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel. Minden más csak erő- és időpocsékolás."
Nisargadatta
 
válasz | 2009-03-05 | 12:05
"Sohase veszítsd el önnön erődbe vetett hitedet,
s így mindenre képes leszel
ebben a világmindenségben.
Ne lankadj!
Minden erő a Tiéd!"

/Vivekananda/
 
válasz | 2009-03-05 | 10:18
Mikor engem szádba vettél
legelőször életemben
Libabőrös lett a testem
Veríték ült köldökömre
Köd ereszkedett szememre
Szívem úgy vert mint az üllőn
Kalapács a forró vasra
Belemártottál magadba
Mit akarsz tán azt se tudtam
Ajakad mint pánt szorított
"Menekülj, ha tudsz te golyhó!"
Eszem ágában sem volt ez:
A gyönyört ha így akartad?!
S ha szokatlan volt is tetszett
Nagyon elbűvölt a játék
Hogy elém letérdepeltél
s furulyámat kézbe fogtad
Zene zendült mélyről bennem
Megigézett sejtjeimben
Tüzes ajkad égetett míg
Nekidőltél combjaimnak
Hajad úgy omlott ölembe
Feketén mint nyári zápor
Kezed egyre szorosabban
Kulcsolódott hangszeremre
Szaporázta nyelved is, már
Nyugtalankodott a vulkán
S kilövellt a forró láva
Alabástrom melleidre
Sima, gömbölyű hasadra
Kisimult parázsló arcod
Szelíd, őz-szemekkel néztél -
Mikor engem szádba vettél


FECSKE CSABA : ANAKREÓNI
 
válasz | 2009-03-04 | 09:39
Nel mezzo del cammin

Internátus, Berck Plage, 1926 nyarán

Emlékszel még a nyári intézetre,

a tengernél, hol hajlongtak a fák?

Bőrönddel kézben érkeztünk egy este

franciául tanulni, két diák.

Emlékszel még a nyári intézetre?

– „Egy szobátok lesz”, szólt a gondnokasszony,

„magyar barbár, német emberevő!”

Rád pillantottam, fellángolt az arcom,

te fehér voltál mint a krétakő.

– „Egy szobátok lesz”, szólt a gondnokasszony.

Tíz órakor eloltották a villanyt.

Foszforeszkáltál, mikor a ruhát

ledobtad. Forgolódtunk ágyainkban

és egymást lestük a holdfényen át.

Tíz órakor eloltották a villanyt.

Úgy jöttél mint öldöklő bosszúangyal,

ahogy hüvelyből repül ki a kard,

ingedben, mely kis, reszkető haranggal

sután alig félcombodig takart.

Úgy jöttél mint öldöklő bosszúangyal.

Petroniusról suttogott a szánk,

csiklandozott az ágy nehéz daróca

(azt hittem: bűnöm száz darázsa bánt)

mellbimbód úgy szúrt mint parány vadrózsa,

s Petroniusról suttogott a szánk.

Ajkad kemény volt mint a nyers barackok,

mosolyod durva és fogad jeges,

tested rügyedző illatot fakasztott,

mint déli szél, ha hómezőn evez –

ajkad kemény volt mint a nyers barackok.

Kint bukva szállt a cinkos telihold,

szemed setétjét sárga szikrák törték,

körmünk az ágyvason szikrát csiholt,

ágyékunk szemben állt, mint két tükörkép

s kint bukva szállt a cinkos telihold.

Testedből bodzabokrok íze áradt,

combod hideg volt mint a gyors folyam,

s akár két játszó, fiatal vadállat:

haraptuk egymást tréfás komolyan.

Testedből bodzabokrok íze áradt.

Aztán odabújtunk egymás öléhez.

Ilyen, gondoltam, az édeni rét,

a Kísértő kígyófeje szemérmed,

a Bűn Fájáról alma a heréd.

Aztán odabújtunk egymás öléhez.

– „A kárhozat vár”, hallottam anyámat,

de mit bánom, legyek az ördögé,

s győztesen én is odanyomtam számat

ágyékod bársony bimbója köré.

– „A kárhozat vár”, hallottam anyámat.

Villám nem sújtott, nem jött értem ördög,

de libabőrös lettem. A kezem

véknyadhoz csúszott s az öröm elöntött,

hogy ilyen nagyszerű a szerelem.

Villám nem sújtott, nem jött értem ördög.

Az ablak alatt háborgott a tenger.

Kéj cikkázott ölemben mint a kés.

Egy csepp spermádat érezte a nyelvem,

s mellemben folyt, üdítő vízesés.

Az ablak alatt háborgott a tenger.

Szökőkút lettél. Magodból, szerelmem,

torkomban vadvirág fakadt. Olyan

boldog voltam veled. Fanyar tejedben

lubickolt mind a harminckét fogam.

Szökőkút lettél torkomban, szerelmem.

Féltem, hogy elfordulsz tőlem utána,

de nem mozdult el se kezed, se szád.

Begörbült combodon szemem pillája,

s magamba szívtam öled illatát.

Féltem, hogy elfordulsz tőlem utána.

Majd átadtuk egymás testét a holdnak,

nem volt rajtunk sem takaró, sem ing

és tudtuk, hogy gyönyörű lesz a holnap.

Felébredtünk, ölelkeztünk megint,

majd átadtuk egymás testét a holdnak.

Tűnt Édenünk kertjét ma hol keressem?

Kék csillagok közt reszkettél velem,

nem furdalt bűn azóta íly hevesen,

nem korbácsolt még így a szerelem.

Tűnt Édenünk kertjét ma hol keressem?

Ma már tudom, hogy minden elveszett

és győzelmes lányok prédái lettünk.

Sírhatnék, de utunkra nem lelek,

hol összenőtt a sűrűség megettünk.

Ma már tudom, hogy minden elveszett.

Emlékszel még a nyári intézetre?

Azt képzeltük: zöld és örök vadon,

de vaságyunkat a rozsda megette

és sárga lomb kering az udvaron.

Emlékszel még a nyári intézetre?

(Párizs, 1939)

( Faludy György )
 
válasz | 2009-03-01 | 19:37
A csókok átka

Valami szent, nagy éjszakán
Vad nászban megfogant az élet
S azóta tart a nász örökké,
Minden kis mozgás csókba téved.
Csókok világa a világunk,
Csókban fogan a gondolat,
Kicsi kis agyvelő-csomócskák
Cserélnek tüzes csókokat
S a legforróbb csókból szület meg
A legszebb, legnagyobb ige,
Mely hódítóan csap belé
A végtelenbe, semmibe.
S a leglanyhább csókból fakadt ki
A szürkeség, a régi mása:
Nincs vad párzás, nincs tüzes csók ma
S nincs a világnak messiása.
Úgy van talán: szép a világ s jó,
Mi vagyunk satnyák, betegek,
Jégfagyos csókokban fogantunk
S a fagy a lelkünk vette meg.
Szent kéj a csók és szent az élet,
A párzás végtelen sora
S átok a csók, átok az élet,
Ha nincs a csóknak mámora.
Az eltűrt csókok tunya nászán,
A langyos csókok éjjelén
Az átok egyre nő fölöttünk
S így lesz az élet lomha, vén
S így leszünk mi, párzó királyok,
Kopottak, búsak, betegek,
Kiknek csókolni szomjas tűzzel
Már nem szabad és nem lehet.
Ha szomjas ajkak szomjas csókot
Csak szomjas ajkra hintenek,
Ma ez a föld üdvök Olimpja
S nem laknak itt: csak istenek.



Szívek messze egymástól

Valahol egy bús sóhaj szállt el
S most lelkemen pihen,
Valahol kacagás csendült most
S mosolyog a szivem.
Valahol szép lehet az élet,
Mert lány után futok
S valahol nagy lehet az átok,
Mert sírni sem tudok.

Valahol egy szívnek kell lenni,
Bomlott, beteg szegény,
Megölte a vágy és a mámor
Éppúgy, mint az enyém.
Hallják egymás vad kattogását,
Míg a nagy éj leszáll
S a nagy éjen egy pillanatban
Mind a kettő megáll.

Ady Endre, Új versek c. kötetből, 1906
 
válasz | 2009-03-01 | 17:20
Dehogyis!!! Annyira szép, és annyira összeszedett.
válasz | 2009-03-01 | 17:16
NE HARAGUDJ!!!
válasz | 2009-03-01 | 17:05
Mindjárt bőgök.
válasz | 2009-03-01 | 16:52
Mióta várlak, már nem is tudom.
Napok, hetek vagy évek óta, mindegy.
Sok a dolgod, tudom, hisz férfi vagy,
nem ülhetsz a szoknyámon örökké,
sőt, másén sem. Ez nem szemrehányás:
sokkal féltékenyebb vagyok kalandjaidra
amelyek tőlem távoltartanak,
mint a nőkre, akik mellett rám gondolsz,
bűntudattal, mégis elégedetten,
hisz én nem vagyok olyan, mint te meg ők,
bár néha belédmar a kétség: hátha én is.
Nyugodt lehetsz: én hűséges vagyok
hozzád s éppíly hű lennék bárki máshoz,
ha mást szeretnék. Hűségem, nem érdem,
fogyatékosság inkább:képtelen
vagyok másra még csak gondolni is,
s érdemednek éppígy nem tartanám,
ha hű lennél hozzám míg másra vágysz.
Régen - nem is tudom, mikor - még nem szenvedtem
hiányodtól ilyen betegesen.
Korán felkeltem, tettem dolgomat,
nem azért, hogy ne kelljen rád gondolnom,
mint mostanában. Boldoggá tett a napfény,
a kezem nyomán születő rend, a munkás
nappal utáni éjszaka nyugalma,
a napok, a hetek rendje, költöző
madárként visszatérő évszakok
önmagukat jelentették, nem téged,
nem a te elindulásod, megérkezésed,
nem vártam levelet, üzenetet,
nem kémleltem estefelé az utat:
hátha előbukkansz a jegenyék közt,
nem rezzentem fel álmomból riadtan:
mintha kopogtak volna... S csak a szél.
Nem forgolódtam féléjszaka ébren
jelenre váltva múltat és jövőt,
nem kívántam meghosszabbítni
az éjszakát, hogy legalább álmomban
láthassalak. Ha reggel felkelek,
elképzelem: hol jársz most, mit csinálsz -
mint a növényeket a föld alól
felszívott nedvesség:remény duzzaszt
s estér velük fonnyadok. Lefekszem
feléd tájolva arcom a sötétben,
mint hívő Mekka felé. Nem bírom
ezt én így tovább. Börtönöm vagy, kilépek
belőled, mint gubójából a lepke.
Szabad akarok lenni. Egyedül
voltam eddig is, de most én szabom meg
magányomat, mindig magam leszek
inkább, mint mástól kelljen függenem.
Inged kívántam lenni, kenyered,
vized és levegőd. Már nem kívánom
éhséged, szomjad csillapítani,
ugyanarra van nekem is szükségem,
mint neked s bárkinek. Tárgy nem vagyok,
hogy ha eszedbe jut, elővegyél,
anyád se, hogy mint tékozló fiú
visszatérj hozzám, amikor elfáradsz.
Nem rostokolok itthon ezután,
hogy itthon találj, ha véletlenül
betoppansz. A hosszú ádventnek vége.
Megkaptam a lapokat. Köszönöm.
Bármikor meglátogathatsz. Nem zavarsz.
Megbocsátok persze. Hisz nem szeretlek.

Tóth Éva : Solvejg utolsó levele
 
válasz | 2009-02-27 | 20:40
Fudzsivara Nó Ietaka: Ha mástól hallod...

Ha mástól hallod,
cseresznye szirma mily szép:
Ez még nem elég!
A szemeddel kell látnod
az új tavasz köntösét.

(365 waka)

(Nálunk már virágzik a barka. Tényleg itt a tavasz! :))) )
 
válasz | 2009-02-27 | 13:21
De miért nincs miért? Ha jó a szex és szereted, akivel vagy?akkor mi az, hogy nincs miért, az érzésért, egymásért.
válasz | 2009-02-27 | 12:52
Találó idézet, csak a kitartásom lenne olyan nagy.
válasz | 2009-02-27 | 12:31
„Nézd, szerintem a legjobb, ha keresel valakit, aki pontosan olyannak szeret, amilyen vagy.
Jókedvűen, rosszkedvűen, csúnyán, csinosan.
Aki úgy látja, hogy a nap süt a fenekedből.
Az ilyen mellett kell kitartani.”

( Mac MacGuff / Juno )
 
válasz | 2009-02-27 | 12:29
Hát..., lehet, Ani, hogy az 1-es kategóriát megértem, de jelenleg az életem megfeneklett a 3. sorszámú kategóriánál. Lassan ott tartok már, tényleg, hogy nincs miért....
Az idézetek - találóak - bár nem én mondtam, hanem "Mr. Murphy".
válasz | 2009-02-27 | 11:42
2. Ha csak harminc felé jutsz hozzá először, még az sem rossz."

Remélem belesek még ebbe a kategóriába:)
A hihetetlenül nagy szerencséről már lecsúsztam:)
válasz | 2009-02-26 | 22:56
Murphy törvényei a szeretkezésről:

1. Ha szereted csinálni, nincs kivel.
2. Ha szereted csinálni és van kivel, nincs hol.
3. Ha szereted csinálni, van kivel és van hol, nincs
miért.
4. Ha szereted csinálni, van kivel, van hol és van miért - akkor olyan unalmas az egész, nincs benne semmi izgalom."


Murphy orgazmus-törvényei férfiaknak:

1. Minél nagyobb az orgazmusod, annál ritkábban juthatsz hozzá.
2. Mire gyakrabban hozzájutnál, már megnősültél, és megette a fene az egészet."

"Lopott orgazmusnak rövid a hatása."

"Az orgazmus akkor jó, ha akusztikusan reagálsz közben."


Murphy orgazmus-törvényei nőknek:

1. Ha húszéves korod előtt megismered, hihetetlenül nagy szerencséd van.
2. Ha csak harminc felé jutsz hozzá először, még az sem rossz."

"Negyvenévesen esik a legjobban."
"Ha ötvenig nem ismered meg, ne is erőlködj. Arra a kis időre már minek...?"


"Az igazi nőnek nincs kora."
 
válasz | 2009-02-26 | 14:12
"Jeanne: Utálod a nőket. Mit követtek el ellened?
Paul: Vagy megjátsszák, hogy tudják, ki vagyok, vagy megjátsszák, hogy én nem tudom, hogy ők kicsodák. Ez nagyon unalmas."


"Jeanne: Akkor szerettem bele, amikor először hallottam zongorán játszani.
Paul: Úgy érted, amikor először belenyúlt a bugyidba.
Jeanne: Gyerek volt még! Mind a tíz ujjával játszott.
Paul: Meghiszem azt."

"Jeanne:Mit csinálok én veled ebben a lakásban?Szeretkezem?
Paul:Szeretkezel?Nem! Megnyitod, kitárod magad. Kiteregeted a zsigereidet.
Jeanne: Te pedig azt gondolod rólam, hogy kurva vagyok.
Paul: Nem. Azt gondolom, hogy amolyan régimódi úrilány vagy, aki igyekszik alkalmazkodni.
Paul kimegy, Jeanne egyedül marad.
Jeanne: No lám... ez még rosszabb, mintha kurva volnék. "

Paul: Miért kutakodtál a zsebeimben?
Jeanne: Hogy megtudjak valamit rólad.
Paul: Ha többet akarsz megtudni, a sliccemben kutakodj."


( Az utolsó tangó Párizsban)
 
válasz | 2009-02-25 | 18:48
"Különös táj a lelked: nagy csapat
álarcos vendég jár táncolva benne;
lantot vernek, de köntösük alatt
a bolond szív mintha szomorú lenne.

Dalolnak, s zeng az édes, enyhe moll:
életművészet! Ámor győztes üdve!
De nem hiszik, amit a száj dalol,
s a holdfény beleragyog énekükbe,

a szép s bús holdfény, csöndes zuhatag,
melyben álom száll a madárra halkan,
s vadul felsírnak a szökőkutak,
a nagy karcsú szökőkutak a parkban."

Paul Verlaine : Holdfény
 
válasz | 2009-02-19 | 13:55
Szerintem ez gyönyörű szép. És mindenkinek vigyáznia kellene a saját "gyöngyszemére", addig, amíg lehet.
válasz | 2009-02-19 | 13:07
Pillanatkép

Kettesben szép, boldog együttlét...
Mosolygós szemek, s halk zene...
Suttogó szavak, s kalandozó kezek...
Szerelem illata, Életünk legszebb pillanata...

Akarom még, még, hogy tartson örökké
A határtalan vágy lángoló folyama...
Veled lenni, érezni, Szeretni...
Tudni, hogy Vagy nekem, s én Neked vagyok...
 
válasz | 2009-02-19 | 13:00
A gyöngy

Volt egy lány, ki boldogan élt,
Soha semmitől sem félt.
Törődött, védett, szeretett,
Más egyebet nem is tehetett.

Volt egy gyöngyszem, mit őrzött féltve,
Szíve a gyöngy mélyébe volt téve.
Egy nap a kincs kezéből elgurult,
S a lány élete teljesen felborult.

Futott a lányka utána sebesen,
Észrevette, feleslegesen.
Megállt, és csak sírt,
Apró könnyeivel nem bírt.

Bele fog halni úgy hitte,
Hisz a kincs szívét is vitte.
Úgy döntött leül és vár,
Vagy a gyöngy jön, vagy a halál.

Linzenbold Lilla
 
válasz | 2009-02-18 | 10:22
"Én ÉN vagyok magamnak,
S néked én TE vagyok,
S te ÉN vagy magadnak,
két külön hatalom.
S ketten MI vagyunk.
De csak ha vállalom."

Radnóti Miklós: Papírszeletek
Kis nyelvtan
 
válasz | 2009-02-13 | 16:11
"Csak azok láthatják meg a világot a maga valóságában,akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek...!" sztem ez nagyon igaz...
 
válasz | 2009-02-08 | 12:24
... Músza ibn Maszáb meglátogatott a városban egy asszonyt, akinek volt egy gyönyörű szépen éneklő rabnője, akit meg akart venni tőle. Ez az asszony maga is tündöklően szép, rendkívül megnyerő és igen gazdag volt. Látott ugyanakkor egy csúf megjelenésű és rossz külsejű fiatalembert is, aki parancsokat osztogatva járkált le s föl.
Músza megkérdezte, ki az a férfi, mire az asszony azt válaszolta:
- Ő az én férjem, akiért életemet is odaadnám.
- Nehéz szolgaság, amire adtad magad - mondta -, őszintén sajnállak érte. Allahhoz tartozunk és hozzá térünk is majdan vissza! De micsoda balszerencse okozta, hogy egy ilyen párját ritkító szépség és csodálatos alkat, mint amilyen te vagy, egy ilyen férfié lett?
Az asszony így felelt:
- Ó testvérem, ha azt művelné veled hátulról, amit velem elölről, minden szerzett és örökölt vagyonodat feláldoznád érte. Szépnek tűnne neked, s egyszerűsége nagyszerűséggé változna szemedben.
- Allah tartsa meg őt neked! - válaszolt Músza. "

Muhammad an-Nefzawi: Az illatos kert
 
válasz | 2009-02-07 | 21:43
"Apává lenni igen könnyű.
Apának lenni - sokkal nehezebb."

Wilhelm Busch
 
válasz | 2009-02-07 | 20:54
"Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belőletek.
És bár véletek vannak, nem birtokaitok.

Adhattok nekik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok.
Mert nekik saját gondolataik vannak.
Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem.

Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok.
Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem a tegnapban meg nem reked.

Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el.
Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak.
Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása;
Mert Ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan."

Részlet Kahlil Gibran: A próféta c. könyvéből

;O)
 
válasz | 2009-02-07 | 15:15
"Ha van szerelmed, bárhol él:
melletted él.
Ki tudja, mi a szerelem,
mindig remél,
mert lenge tér és ledér idő
a léleknek kegyőzhető:
a vágy a legnagyobb erő, ha harcra kél.


A távolság csak kérkedő
ellenfeled;
ha tudsz szeretni igazán -
legyőzheted.
A fegyvered a képzelet:
idézd fel őt s itt van veled
a messzeségbe rejtezett
szerelmesed.


Tűnékeny múlt, örök jelen
s vágyott jövő -
ez már közös, nem tépi szét
tér és idő,
ha testünk , lelkünk és agyunk
úgy éli, hogy együtt vagyunk,
és minden, amit álmodunk,
elérhető."

Claude-René Dubois
 
válasz | 2009-02-06 | 21:38
"Aki sohasem követ el esztelenséget, korántsem olyan bölcs, mint ahogy gondolja."
La Rochefoucauld
 
válasz | 2009-02-05 | 21:39
"Vállam ágak súrolják a sötétben.
A fák tövébe hullok, mint a lomb.
Zseblámpa kattanása. Rám hajolnak.
Eltűnök. Egy falon kirajzolódom,

és más leszek. Fölkelek és lenyugszom
fényreklámok éjében s hajnalában.
Hídkorlátok peremén siklom át,
egyenletes zúgássá hengeredve.

A holdnál gyorsabban fogyatkozom,
felhőbe fullad sárga cikkelyem,
s fölhangzom egy raktár mélyén, a néma
pamutbálák között érthetetlen sikoltás."

(Kálnoky László: Mélytenger)
 
válasz | 2009-02-05 | 19:26
"Sosem a búcsúlevelek,
nem a szakítás, nem a könnyek
jelentik azt, hogy elköszöntek
örökre a szerelmesek,

de a strandon a tétován
más combra áttévedt tekintet,
a türelmetlenül leintett
hálálkodás a nász után,

ha nincs folytatni gusztusod
a kedvesed-harapta almát
vagy mikor gyönge diadalmát
meghagyni színleg sem tudod,

mikor először áll meg úgy
pillantásod a kedves arcán,
hogy nem vidámodsz fel nyugalmán
s nem leszel tőle szomorúbb,

mikor szúrás nyomán a vér
egy perccel hamarabb megalvad
és mikor csók közben magad vagy -


szerelmed véget akkor ér."

Baranyi Ferenc
 
válasz | 2009-02-01 | 22:39
"Lehet, hogy pont azért nem tudunk szeretni, mert arra vágyunk, hogy bennünket szeressenek, vagyis a másiktól várunk valamit (szeretetet), ahelyett, hogy követelmények nélkül fordulnánk hozzá, és beérnénk puszta jelenlétével."
Milan Kundera
 
válasz | 2009-02-01 | 20:59
"Emlékszel? AZTÁN milyen jó volt
hozzád fordulni - és Te édes! -
hogy doromboltál, hogyha csókot
súgtam égő füled tövéhez.

S alvás előtt egymás ölében
még fészkelődni, s megfordulva
fel- felkérdezni, félig ébren:
"Szeretsz?" "Szeretsz még?!" - újra,újra.

Emlékszel? Engem elfeledhetsz.
De a percekre emlékezzél,
mikor odabújtál szívemhez
és magadról megfeledkeztél."

Váci Mihály


"S minthogy magunkat
szerfelett szeretjük - S ez nagyon jó,
Szeretjük Őt, ki minket szeret.
- Hisz izlésünk hasonló."


Paul Géraldi
 
válasz | 2009-01-22 | 08:30
"Mert kell Valaki, akihez beszélsz.
Mert kell egy Másik, mások ellen.
Ne áltasd Magad, ennyi az egész,
de ez eltéphetetlen."

/Rab Zsuzsa/
 
válasz | 2009-01-19 | 21:45
"Az a nő, akit szeretnek, mindig sikert arat."
/Vicky Baum/

"Az a férfi, aki képtelen a hűségre,
leginkább önmagához marad hű."
/Vivien Leigh/

"A lelkeknek a találkozása sokkal megrendítőbb
és megmagyarázhatatlanabb,
semhogy beszélni lehetne róla."
/Charlotte Bronte/

"Akinek csak egyszer is mondták az életében:
"aludj a karomban", az ne kérdezze,
hogy minek élt a földön."
/Beverly Baxter/

"A férfi képes egyszerre szeretni két nőt,
de csak addig, amíg az egyik közülük
rá nem jön, mi a helyzet."
/Colette/

"Sok férfi még mindig azt az önző és hamis
hitet táplálja magában, hogyha neki jó volt együtt lenni
egy nővel, akkor a nőnek is jó volt vele."
/Shire Hite/

"Az agy is lehet erogén zóna."
/Raquel Welsh/
 
válasz | 2009-01-17 | 14:46
"Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt
a kézfogás és az önfeladás között.
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos
a szerelemmel és a társaság a biztonsággal.
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét
és a bók nem esküszó.

És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával,
nem pedig a gyermek kétségbeesésével.
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd,
mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idő után kitapasztalod, hogy még a
napsugár is éget, ha túl sokáig ér.

Műveld hát saját kertecskédet,
magad ékesítsd fel a lelked,
ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked.
És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz.
Hogy valóban erős vagy.
És valóban értékes."

/Veronica A.Schoffstall/
 
válasz | 2009-01-13 | 09:38
Hát, hallod, Francois Villon-ról lecsúsztunk pár száz évvel. Ez van. :(
:))
válasz | 2009-01-13 | 09:16
Nagyon tetszik. Vajon léteznek még férfiak, akik így le tudnák írni az érzéseiket?
válasz | 2009-01-13 | 00:09
Szép ez az idézet, némi "naturisztikus" hatással, de jó nagyon. Igazi "telihold"-hoz méltó téma.
válasz | 2009-01-13 | 00:07
SZERELMES BALLADA D'AUSSIGNY YSSABEAU-NAK

"A dombtetőn a sziklák, mint a nyársak
merednek, lassú szél nyög és a hársak
hasadt odvából tejszín nedv csorog;
a tar bozót mélyén szerelmes árnyak
ölelkeznek s a holdas fák úgy állnak
tótágast, mint mezítlen asszonyok.
Öledre vágyom sírva itt e holt
avarban, hol szerelmünk fészke volt,
s vonagló, izzadt testedért üvöltök.
...Vérembe folyt a vörös telihold.

Emlékszel még? bimbók fakadtak, lanyha
est volt s a fény utolsó sáv aranyja
halódott fenn egy vattafellegen;
bíbor hajad sovány válladra lógott,
minden fűszál bokád köré fonódott,
langyos szellő bujkált a melleden,
s hogy ajkaimra éhes szád tapadt,
s belémcsorgattad édes nyáladat:
két testünk volt, de már csak egy szívünk,
s az alkony ránkborult a fák alatt.

Aztán a hold úgy bukdácsolt a görbe
fatönkök közt, mint rőtszakállú törpe,
s bárhogy kérleltél, megtörtént a nász,
a bokrokon minden rügy arcom mellett
meleg harmattól duzzadt, mint a melled,
s halántékunkon lüktetett a láz,
kemény földágyunk lágy lett, mint a gyolcs,
s nem hallott ember még olyan sikolyt,
mint mellyel izzadt testünk összeforrt.
...Vérembe folyt a vörös telihold.

Majd föltérdeltem és úgy néztelek:
a tengerről sós illat érkezett,
s öledbe épp egy kis virág szorult;
jó volna - súgtam - mindig már így lenni,
és így hallgatni mindörökre semmi
beszédedet. Fejünkre mézga hullt.
Megosztottam veled a kortynyi bort
s a kenyeret, mely tarisznyámban volt:
ez lett lakománk s az ég a nászi fáklyánk,
hol a csillagok örök árja folyt.

A csillagok s egy bimbós ág: a vőfély,
két melled úgy állt, mint két gonosz nővér,
egymásnak háttal. A hold hidegen
sütött s ahogy kékes testedhez értem,
azt gondoltam: talán még ezt sem értem,
s oly messze vagy tőlem és oly idegen.
Aztán hűs ajkad búcsúzón hajolt
fölém s a fákon túl az égi bolt
szélén pirosan megrepedt a hajnal.
...Vérembe folyt a vörös telihold.

És így bolyongok most a téli erdőn,
és várok rá, hogy izzadt tested eljön;
ágyunk füvét felverte rég a fagy,
s az orkánban vonagló fák alatt
űzöm fehér, mezítlen árnyadat,
s a fellegektől kérdem, merre vagy;
hol melled, mely ruhádon átdagadt,
s csípőd, amelyre gyöngyvirág tapadt,
s a dús bozót s az eprek a bozótban?
Mért nem jössz? Várlak még a fák alatt.

A dombon, nézd, a sziklák, mint a nyársak
merednek, lassú szél nyög és a hársak
hasadt odvából tejszín nyál csorog;
a tar bozót mélyében párzó árnyak
inognak s a fák széttárt lábbal állnak
tótágast, mint mezítlen asszonyok,
s én tébolyodva hempergek a holt
avarban, hol szerelmünk fészke volt,
s vonagló, izzadt testedért üvöltök.
...Vérembe folyt a vörös telihold."
 
válasz | 2009-01-04 | 20:47
Itt még mindig csak a szexualitással és szerelemmel kapcsolatos idézeteket gyűjtjük...
 
válasz | 2009-01-04 | 20:35
“Az igazi győztesek azok, akik minden szituációra olyan elvárással tekintenek, hogy miképp is tudják működőképessé, vagy még jobbá tenni.”
(Barbara Pletcher)

"Kifordítva mindenki rózsaszín."
(graffiti)
 
válasz | 2009-01-03 | 18:03
Sziasztok! Új vagyok itt, de tetszik az oldal! :) Íme egy idézet:

"A vágy olyan mint a Nap - táplál és éget. Ellenállhatatlan a heve. Kifordít önmagunkból, miközben mélyebbre vezet magunkban. Ha megértjük és csiszoljuk a vágyainkat és kielégülésünket akkor a legmélységesebb természettel, az élet érzékiségével és egymással kerülünk érintkezésbe."
 
válasz | 2009-01-03 | 15:12
Ezek (is) nagyon tetszenek!
válasz | 2009-01-03 | 13:44
Gundel Takács Gábor a pekingi olimpián: „Most maradjunk egy kicsit csendben, hátha elkapunk néhány szót Öcsi bácsitól...”
Öcsi bácsi (szövetségi kapitány): „Ha nem ütsz, megb.szhatjuk mindenki k.rva anyját...”
Gundel Takács Gábor: „Remélem kedves nézőink nem hallották ezeket a szavakat...”
 
válasz | 2009-01-02 | 20:56
Egyik legutóbbi sms-em,nemtudom mennyire illik ide,de megosztom annak aki elolvassa.

Szeretném ha most itt lennél velem,foghatnám a kezed,nézném a két szemed,hogy lásd bennem mennyire szeretlek,tudom hogy sokminden fáj neked,szeretném ha ez az év összehozna bennünket,vajon ha nem keresel gondolsz-e néha rám,mert én sokszor gondolok rád,szeretnék megérni veled sok szép napot és éjszakát,felejtsük el a rosszat, érjünk meg még sok szépet,meséset,s szeretném ha fontosabb lennék én neked,hogy érezd hogy szeretlek és hogy akarlak téged ,szeretném ha visszaírnál nekem,hogy szivemben megnyugvas legyen.

Mai nap "költöttem" egy lánynak aki nagyon a fogason tart engem" :-(
 
válasz | 2008-12-31 | 12:31
“Aki sorsát maga kívánja irányítani, ismernie kell önmagát: lelkialkatát, ítélőképességét, tehetségét, hajlamait. Nem lehet ura sorsának az, ki önmagát nem ismeri.” (Tatiosz)

“Gyógyító erő a szeretet. Ki teste, ki lelke egészségét köszönheti e csodának, ki teljes emberségét.” (Tatiosz)

“Nem az a boldog, akit a tömeg annak nevez, akihez özönlik a pénz; hanem az, aki minden javát a lelkében hordozza, szálegyenesen kimagaslik, eltapossa a bizonytalanságot, senkivel sem cserélne sorsot, embernek egyedül emberi oldalát értékeli. A természetet fogadja el tanítójául, az ő törvényei szerint formálódik, és úgy él, ahogy a természet előírta: biztos ítéletű, rendületlen, rettenthetetlen; megmozdíthatja valamilyen erő, de fel nem kavarhatja. Ha a sors hatalmas erővel a lehető legártalamasabb dárdáját röpíti felé, eltalálja ugyan, de nem sebzi meg.” (Seneca)



“Amikor valami jót cselekszel, csodálatos érzés tölt el. Mintha valaki a lelked mélyén azt mondaná: Igen, mindig így kellene éreznem magam.”
(Harold Kushner Rabbi)
 
válasz | 2008-12-31 | 12:25
"Egyedül a szerelem hatalma formálja tökéletessé a lelket."
(Schiller)
 
válasz | 2008-12-31 | 11:35
"Minnél érzékenyebbek vagyunk, annál inkább élünk."

(OSHO )
 
válasz | 2008-12-29 | 23:14
"A nők szeretik az élet egyszerű dolgait.
Például a férfiakat."

/Farah Fawcett/


"A férfiak fantáziája távolról sem elegendő ahhoz, hogy megértsék, milyen egy nő valójában."

/Anna Magnani/


"A szerelem a muzsika, a szeretkezés a hangszer."

/Isabella Allende/


"A szerelemben csak két dolog létezik:
a test és a szó."

/Joyce Carol Oates/
 
válasz | 2008-12-29 | 22:47
Én is mindig azon gondolkozom, hogy "soha sem fogom megtudni, hogy mi jár az általam szeretett férfinak a fejében"..., maximum következtetni tudok, sejteni tudok, érezni tudok dolgokat a szavaiból, a tetteiből..., de valahogy úgy vagyok, mintha "mindig ugrásra készen várnám, hogy mikor történik valami, ami megmutatja a férfi valódi énjét..."/Hú, de lírai hangulatban vagyok ma este.../
válasz | 2008-12-29 | 21:52
Nagyon "megfogott" ez az idézett,azért másoltam be ide. Meg mert persze nagyon igaz is.
válasz | 2008-12-29 | 21:46
hú, ez nagyon igaz :D
(egyszer majdnem bemásoltam ide én is)
válasz | 2008-12-29 | 18:39
"Sohase értjük meg a másikat, sohase ismerhetjük meg akaratának, vágyainak minden hullámzását. Sohasem sejthetjük a másik lelkének misztériumát, bármily közel érezzük is hozzánk."

Guy de Maupassant
 
válasz | 2008-12-25 | 17:03
"Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába."

/Karinthy Frigyes/

"A szerelemben, melyet nem merünk megvallani, van fájdalom, de van méz is."

/Pascal/

"A kedvest közel érezzük még akkor is, ha messze van, az pedig, aki nem kedves, távol van, még ha itt is van."

/Szanszkrit Sukaszaptati/

"Nincs olyan álarc, amely sokáig takarhatná a szerelmet ott, ahol megvan, vagy színlelhetné, ha nincs meg."

/La Rochefoucauld/

"Annyira megszoktam kettesben, hogy már-már úgy érzem: csak félig vagyok."

/Montaigne/
 
válasz | 2008-12-23 | 15:45
„Talán semmi sincs szebb a világon,
mint találni egy embert,
akinek lelkébe nyugodtan
letehetjük szívünk titkait,
akiben megbízunk,
akinek kedves az arca,
elűzi lelkünk bánatát,
akinek egyszerű jelenléte elég,
hogy vidámak és
nagyon boldogok legyünk.”

/Hemingway/
 
válasz | 2008-12-21 | 19:56
Ne keseregj a hibáidon... :o)
Mindig okosakat írsz, lehet tanulni tőled, úgyhogy már csak az a dolgod, hogy eszedbe vésd ezt a történetet. :D
válasz | 2008-12-21 | 19:54
Ez nagyon tanulságos. Nekem is ez kellene, hogy eszembe jusson, mikor a hibáimon kesergek, és mikor éppen nincs önbizalmam...
válasz | 2008-12-21 | 19:33
mese

"Kínában egy vízhordozónak volt 2 nagy
cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén
lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik
edényen volt egy repedés, míg a másik
tökéletes volt és mindig egy teljes adag
vizet szállított. A pataktól a házig tartó
hosszú séta végén a megrepedt edény már csak
félig volt vízzel. Két teljes évig ez így
ment, minden nap - a vízhordozó már csak
másfél edény vizet szállított vissza a házba.
Természetesen a tökéletes edény büszke volt a
teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta.
De a szegény törött cserép szégyellte
tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte
magát, hogy csak félannyit tudott
teljesíteni.. A két év keserűség után egyik
nap megszólította a vízhordozót a pataknál.
-Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész
úton hazafelé.

A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:

- Észrevetted, hogy virágok az ösvényen csak
a te oldaladon teremnek, s nem a másik cserép
oldalán? Ez azért van így, mert én mindig
tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az
ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te
locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve
leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az
asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan,
amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem
ragyogná be a házamat.

Tanulság: Mindannyiunknak megvan a saját
különleges hibája. Mi mindannyian törött
cserépedények vagyunk. De ezek a törések és
hibák - melyek mindannyiunkban megvannak -
teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és
értékessé. Csak el kell fogadnunk mindenkit
olyannak, amilyen, s a jót meglátni másokban."
 
válasz | 2008-12-20 | 12:47
"-Mit parancsol Uram?
-Szükségem lenne egy adag rálátásra."

(Anton Ego)
 
válasz | 2008-12-18 | 15:59
"A szerelem az élet nagy ajándéka, és aki nem nyújtja ki utána a kezét, az sohasem élte az életet a maga teljes módján."
(Erskine)

"Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív."
(Ch. Dupoint)

"Szeretni semmi. Ha szeretnek, az már valami. Ha szeretsz és szeretnek, az a minden."
(T. Tolis)
 
válasz | 2008-12-12 | 13:35
„Ma már egyre több szexológus teszi magáévá az elméletet, miszerint az orgazmus vagy a külső nemi szervek ingerlésével váltható ki, vagy a méhre összpontosul, vagy vegyes jellegű. A méhben összpontosuló orgazmushoz a lélegzet rövid ideig történő visszatartása, a méh megemelkedése társulhat, a hüvely azonban nem pulzál, nem húzódik össze.
Rosenberg nevéhez fűződik a részleges, illetve teljes orgazmus fogalma. A részleges vagy totális orgazmus során az egész szervezet reakcióba lép, a valósághoz fűződő kapocs megszakad, eszméletvesztés is bekövetkezhet. A totális orgazmus fokozott harmóniát, szoros érzelmi kapcsolatot igényel. Csak fejlett érzékiségű nő képes ilyenre, aki elfogadta saját szexusát, képes a szexualitásból fakadó öröm átélésre.
A női orgazmus ismert kutatója, Markoff szerint a következő tényezők hatnak a nők orgazmuskészségére: Kegel-izom fejlettsége, felnőttkor, aktív és optimista személyiség, extrovertáltság."

"A szexuális életet kísérő élmények, benyomások pontosabb elemzése azt mutatja, hogy az orgazmus mindig meghatározott pszichés térben játszódik le."

/Dr. Zbigniew Lew-Starowicz:
Szexualitás felsőfokon/
 
válasz | 2008-12-11 | 08:27
"Az intelligencia a meditációból születik.Az intelligencia a lázadásból születik."

"Egy olyan ember, aki gyáva, sohasem lehet vallásos. A valláshoz bátorság kell."

"A fák, az állatok mind az első pillanattól azok, amik.
Az ember viszont más; neki emberré kell VÁLNIA.
Ő egy folyamat, és ez a folyamat azzal a probémával jár, hogy az állatok szintje alá süllyedhet. Ugyanakkor képes arra is, hogy az istenek fölé emelkedjen."

(már megint-OSHO :) )
 
válasz | 2008-12-10 | 11:28
Volt egyszer egy kisfiú, akinek igen nehéz természete volt.  Az apja adott neki egy zacskó szöget, hogy, mindannyiszor, amikor elveszíti a türelmét, vagy veszekszik valakivel, üssön be egy szöget az udvar végében lévő kerítésbe
Az első napon 37 szöget ütött a fiú a kerítésbe. A elkövetkezendő hetek során megtanult uralkodni magán, és a kerítésbe beütött szögek száma, napról napra csökkent: felfedezte, hogy sokkal könnyebb uralkodni magán, mit a szögeket beütni a kerítésbe.
Végül elérkezett az a nap, amikor a fiú egyetlen szöget sem ütött be a kerítés fájába, Ekkor megkereste az apját, és elmesélte neki, hogy ma egyetlen szöget sem kellett a kerítésbe ütnie. 
Ekkor az apja, azt mondta neki, hogy minden nap, amikor megőrzi a nyugalmát, és nem kerül veszekedésbe senkivel sem, húzzon ki egy szöget a kerítésből. A napok teltek, amikor egy nap a fiú közölte apjával, hogy már egy szög sincs a kerítésben..
Az apa elkísérte a fiát a kerítéshez, és így szólt: „Édes fiam, te igen becsületre méltóan viselkedtél, de nézd csak meg mennyi lyuk van ezen a kerítésen.
Ez már sosem lesz olyan, mint azelőtt.  Amikor összeveszel valakivel, és amikor egy gonosz dolgot mondasz neki, ugyanolyan sérüléseket hagysz benne, mint ezek itt a kerítésen.
Belemárthatsz egy kést egy emberbe, majd kihúzhatod azt, de a seb örökre ott marad. Mindegy hányszor is kérsz bocsánatot, a sérülés ott marad.  
A szavakkal okozott seb is olyan, mint egy fizikai seb.  
A barátok nagyon ritka ékszerek, megnevettetnek és bátorítanak. Ők mindig készek téged meghallgatni, mindannyiszor, amikor neked arra szükséged van, támogatnak, kitárják előtted a szívüket. Mutasd meg a barátaidnak, mennyire is szereted őket.
 
válasz | 2008-12-09 | 18:21
"ha rámosolyogsz a világra, a világ is visszamosolyog rád"
 
válasz | 2008-12-09 | 13:37
"Nincs is annál szebb, mint amikor két ember átöleli egymást, és ezáltal a világot.”
 
válasz | 2008-12-09 | 11:30
Örökké Veled

Fáradt az Ősz,fáradt táj,
fáradt a szív,mégis úgy fáj.
Fáj, hogy testem beleremeg,
fáj hogy itt vagy,s mégsem velem.

Mért kívánom úgy a tested?
Mért kívánom vérző lelked?
Mért szomjazom röpke csókod?
S mért hiányzik minden bókod?

Fellebben a sötét fátyol.
Csendben vannak...senki nem szól...
nézik,hogyan pihen testem...
nézik de nem látnak engem.

Mert ki voltam, nem én vagyok.
Már nem, mostmár nem ez vagyok!
Megölt engem a fájdalom...
és csak nézik...halott vagyok...

Elvágytam az életemből.
Suhanok a felhők között...
játszom a sok szellő-lánnyal
ez lettem én...szellő,s árnyak...

Nem lehettem én a Tied.
Nem érthetted miért teszem.
Nem érezted fájdalmamat.
Nem láthattad bánatomat.

Mostmár Te lehetek végre...
Benned élek...Benned végleg.
Én lettem a sóhajtásod,
gyönyörűszép pillantásod,

kezed gyengéd érintése,
ajkad puha gyengesége,
tested forró szorítása,
hangod selymes hullámzása.

Te vagyok,és Te maradok.
Míg a véred Benned zubog.
Míg a bőröd puha, meleg.
Míg sóhajod szelet lehell.

Te vagyok,és Te maradok.
Kellett tested...kell,akarom!
Te vagyok,és Te maradok.
Benned vagyok...én Te vagyok.
 
válasz | 2008-12-09 | 09:51
Tegnapelőtt kaptam a Szerelmemtől sms-ben, szerintem olyan szép:
"Te érdekelsz csak: járásod, kisujjad;
Nézésed zöld halai bennem úsznak;
Megérezlek, ha a sarkon túl vagy.

Te vagy a tükör, hol magamra látok,
Az ablak: abból nézem a világot,
S a labirintus: mindig benned járok."

( Faludy György)
 
válasz | 2008-12-07 | 21:52
"Féltékenykedni annyi, mint megalázni magamat és őt."
(Lev Tolsztoj)

"A lélek, amely mélységesen és erősen szeret, nem lehet gyáva."
(Edmondo De Amicis)

"Sohase értjük meg a másikat, sohase ismerhetjük meg akaratának, vágyainak minden hullámzását. Sohasem sejthetjük a másik lelkének misztériumát, bármily közel érezzük is hozzánk."
(Guy de Maupassant)

"Könnyű dolog azért szeretni valakit, mert tökéletes. A szeretet igazi próbája az, ha annak ellenére is tudunk szeretni valakit, hogy az illető az életében és cselekedeteiben távol jár attól a tökéletességtől, amelynek a lehetőségét meglátjuk benne."
(Khan Pir Vilayat Inayat)
 
válasz | 2008-12-07 | 17:26
"Járjuk a hajszás világot,
s nincs célunk az egy-időn.
Itt és Most, fel nem találod,
csak tisztán áhítva s hőn.
Lélek, készülj hamarost,
öröklét az itt s a most."
(Michael Ende)
 
válasz | 2008-12-06 | 14:21
"A nőknek kétszer olyan jól kell csinálni mindent, mint a férfiaknak, ahhoz, hogy feleannyi dícséretet kapjanak.
Szerencsére ez nem túl nehéz."
/C. Whitton/

"Az egérfogóban való harccal az a baj, ha nyersz is, csak egy egér vagy."
/L. Tomlin/

"Az átlag nő inkább szép szeretne lenni, mint eszes, mert tudja, hogy az átlag férfiaknak jobb a látása, mint az esze."
/Ladies' Home Journal/

"Amikor szerelmes vagy, elviselsz olyan dolgokat, melyeket máskor másoknak felrósz."
/Miss Manners/

"Amikor egy férfi feláll beszélni, az emberek figyelnek, aztán megnézik, ki is beszél.
Ha egy nő beszél, először megnézik, és ha tetszik, amit látnak, figyelnek."
/P. Frederick/

"Hol hordjuk a parfümöt? - kérdezte egy fiatal lány.
Ahol szeretnéd, hogy megcsókoljanak - válaszoltam én.
/Gabrielle "Coco" Chanel/

"Egy átlag férfit jobban érdekli az a nő, aki őt isteníti, mint az, akinek szépek a lábai."
/M. Dietrich/
 
válasz | 2008-12-06 | 12:47
"Ha gyerekem van, azzal mintha azt mondanám: megszülettem, megízleltem az életet, és megállapítottam, olyan jó, hogy érdemes sokszorosítani."


(Milan Kundera)
 
válasz | 2008-12-05 | 21:36
"Az emberek más és más utakon keresik a beteljesülést és a boldogságot. Ha nem a te utadon vannak, az még nem jelenti azt, hogy elvesztek."
 
válasz | 2008-12-03 | 19:48
Hát, alighanem erre mondják, hogy "a gondolatnak teremtő ereje" van... Vagy a pszichológiában ez az "önbeteljesítő jóslat"...
Új hozzászólás


« 1 2 3 4 5 6

Cikkajánló

Beszéljünk erről...

A multiorgazmusos pár (2.rész)

Fórum

Anális szex
2018-11-11 - 18:40

Maszturbálás
2018-11-09 - 00:13

Beszélgetünk
2018-11-08 - 23:52

Szüzesség elvesztése
2018-10-13 - 06:40

Biszexualitás
2018-10-02 - 12:08

Mit változtatnál a szexualitas.hu-n?
2018-09-16 - 23:08

Láb, harisnya és tűsarok
2018-08-05 - 07:47

Pornográfia
2018-07-12 - 11:38

Merevedési zavarok
2018-05-10 - 10:17

Segédeszközök
2018-04-22 - 17:20

Korai magömlés
2018-04-22 - 17:17

Prosztata masszázs, prosztata orgazmus
2018-04-05 - 19:29

Szex a terhesség alatt és után
2018-02-15 - 16:18

Erotikus játékok
2018-02-04 - 10:53

Szexuális nevelés
2018-01-23 - 22:17

Orális szex
2017-12-19 - 22:38

Barátság extrákkal
2017-02-08 - 14:54

A méret a lényeg?
2016-10-10 - 16:32

Hűtlenség, megcsalás
2016-08-05 - 18:22

Idézetek
2016-02-27 - 09:58

Nemi betegségek
2016-02-16 - 12:54

Női orgazmus
2016-01-02 - 12:04

A terhesség első jelei
2015-09-14 - 22:41

Nők szexuális problémái
2015-03-12 - 14:06

Könyv, zene, film, TV
2015-01-15 - 21:49

Homoszexualitás
2014-03-10 - 21:49

Szakítás
2013-12-30 - 01:18

Abortusz
2013-12-30 - 00:35

Szerelem, párkapcsolat
2013-08-22 - 09:53

Szex különleges helyeken
2013-07-30 - 12:37

Fogamzásgátlás
2013-04-13 - 15:22

Menstruáció
2013-01-06 - 18:25

Intimtorna
2012-10-18 - 10:41