Szerelem, párkapcsolat

ne utalgassál..köntörfalazzál.. mond hogy szitu van..te sem vágod hogy hogyan..mert télleg mindent megtettetek hogy elkerüljétek(sőőőt)... de most ez a nagy helyzet..és lépni kell.. mert..öö..accccem 3-4hónapos koráig lehet elvetetni...
kb 30.000Ft-s kiadás lészen...bár annyira nem vok naprakész...

és ő neki mi a véleménye..mit tegyetek???
ha elakarja vetetni..akkor mérlegeljél..de én is oda tenném a voksomat...
ha megakarja tartani...háát..öö..az furi szitu lenne... de huszonéves pasinál ezt én eléggé sanszosan kizárnám...

Hát de lehet, hogy így utólag mégsem lemondásként értékeli, hiszen cserébe lett egy lánya, akit nagyon szeret és aki nyilván fontosabb neki. És lám, nem is vesztette el az élményt, hiszen ma újra crossozhat. :)

Hát gondolom elég rossz lett volna ha a motocross fontosabb mint te.

Pl. számomra nem egy nagyon fontos fokmérő az, hogy a drágább polcokról válogathatok... na és akkor hova...-ak, mondaná erre az egyszeri paraszt bácsi.... Komolyra fordítva a szót, azért a szűkösség szokott inkább alázatra meg pár jó tulajdonságra nevelni. Főleg megbecsülni a dolgokat.

ez most kissé kifordított.. mint a gondolat hogy milyen lett volna ha a szüleid elvetetnek.....

ők tudták hogy ennyit tudnak adni..és ebbe bevállalnak 1 gyereket...

node itt még bőven van sansz "javítani" a lehetőségeket.. és majd azt a gyereket megszülik késöbb..nyugodtabb..tervezett környezetbe.. nagyobb jólétbe...
(tudom..az nem ugyan az az élet... deh 1hónapos magzatról beszélünk.. azért én az és a csecsemő közé még nem tennék egyenlőséget...ilyen vok...pont...)

most ez nem tudom milyen tévhit hogy attól hogy a gyerek sok mindent megkap máris elkényeztetett..... nevelés kérdése az egész... annyi a különbség hogy most amikor kapna..ő a drágább polcokról is válogathat...

persze kisebb kölcségvetéssel is dettó boldogságban fel lehet nevelni bárkit..node ha lehet választani..................

Mellesleg apum LEMONDOTT egy olyan dologról, ami az életét jelentette: motocross, versenyek. És csak most (20 év elteltével tudta megengedni magának, h ismét átélhesse a crossozás örömeit.

egyelőre a barátja még nem tud erről semmit. előbb hadd mondja már el neki és aztán meg úgyis rájuk kell bízni.

Iazából én még mindig tanácstalan vagyok!!
Még mindig nemtudom,h h mndjam meg a barátmonak??????!!!

most az persze igaz hogy 1 gyerek rengeteg örömet..bodlogságot..pluszt ad.. ezt nem vitatom...
de azért sok lemondást..felelősséget is jelent...

hirtelen fel kell nőni...
nincs az hogy most ha akarom egész hétvégén csak kettesben lustizunk...vagy elmegyünk 1 hétre...
sőt..első hónapokban alvás se nagyon lészen tőle;)))))

persze..le lehet passzolni nagyszülőkhöz...
de az meg milyen nevelés hogy igazából alig veszem ki a részemet belőle????

szörnyű dolog az abortusz..bár én nem teszek kapásból egyenlőséget közé és a gyilkosság közé..de max mint utolsó lehetőségként tekintek rá...
védekezek is ezerrel...

de én úgy gondolom ezt..hogy inkább most meglépném.. befejezném rendesen a sulit..épitenék karriert.. és utána boldogságban..jólétben felnevelnénk a gyerekeinket...

én bizony nem akarnám létbizonytalanságba..nélkülözésbe születtetni a gyerekemet... persze..a szeretet a legfontosabb..node azért nem csak ezzel táplálkozunk..

deh igazából fölös a vita..mert mindenkinek van erről 1 elképzelése..fontossági sorrendje..és ezen most úgysem lehet változtatni...

én továbbra is azt vallom hogy butaság lenne a párja ellenkezése ellenére bevállalni a gyerkeet.. mert sanszos szakítást.. aztán meg rengeteg lemondást..nélkülözést..gürizést.. és sanszos egyedüllétet kockáztat...
a gyerekválallás gyönyöreit meg késöbb is átélhetik...

Nem tudok nyilatkozni :D Mert akkor nem tudtam volna, h lett volna esélyem létezni is :D

És örültél volna ha a szüleid inkább nem vállalnak?

Nem azt mondom, h elhalmozni mindennel és totál elkényeztetni...de ha megtetszik neki egy drágább valami, akkor ne kelljen elráncigatni onnan, mert most nincs erre pénz...

Kell pénz, csak mivel te anyagias vagy (amivel semmi baj nincs, nem negatív értelemben írtam), te sok pénzben gondolkozol. Egy gyerekneveléshez néha a kevés is elegendő, mert nem biztos, hogy a sok pénzzel kitömött elkényeztetett gyerekek lesznek boldogak. Ez nem függ a pénztől. Én se jómódban nőttem fel, mégis úgy érzem, bőven elég a boldogságomhoz az, hogy élek. Annyi pénz pedig mindig volt, amennyi elegendő.

Nem vagyunk egyformák.Spec én tapasztaltam, milyen egyik napróla másikra élni és gyerekként ÉN éreztem lelkiismeretfurdalást, mert így leterheltem a családi kasszát. Szeretnek, imádnak anyumék, mindent megadnak/megadtak nekem, de láttam, h ez nekik mibe került. Pont ezért kezdtem el dolgozni és karriert építeni..az én gyerekem életéből ezeket ki akarom hagyni.

Jó, jó tudom, hogy te elvetetnéd nem kell reklámozni. De nálad ez is lenne a helyes megoldás, mivel mint írtad, nincsenek benned anyai ösztönök, még véletlenül se mondanám azt, hogy tartsd meg, az nem lenne jó a gyereknek.

Tényleg nincs...mert nem kell pénz ahhoz, h öltöztessem, etessem és ahogy nő, iskoláztassam..és minél magasabb fokú a suli, annál többe kerül...jah, pénzfüggetlen egy gyerek.

Jól van és örülj neki nagyon, mert neked ezek a dolgok fontosak. Szerintem meg ezek nem érnek fel a gyerekkel. Se anyagias nem vagyok, se karrierista, tehát nyilván én pl ilyesmitől nem jövök lázba, de boldog vagyok és ez semmi külső dologtól nem függ nálam. És itt most mindegy a munka meg az egyetem. Én is egyetemre járok, jogot tanulok, mert ahhoz értek, de ha jön a gyerek, akkor enm fog érdekelni a pénz meg a munka. Tervezni se nagyon szoktam, de én így érzem jól magam.

Ez nem így van.

Csak az a baj hogy úgy gondolod,ezeknek köze van egy gyerekhez.Szerintem nincs.

Azért szerintem itt mindeninek van célja!!
Csak ha becsuszik 1 baba akkor szakad meg a célod végre hajtása!!!

"Ha te ennyire negatívan látod az esélyeidet egy ilyen esetben, akkor valószínűleg ezt is kapnád. "--> nem, mert én elvetetném.

Nem mindegy egyik napról a másikra élni, segítséget kérni másoktól, mint kiegyensúlyozottan , biztos anyagi háttérrel.

Ismerőseim, környezetem általá látom így a dolgokat. Nekem jelenleg jó munkám van (távban), jól megy az egyetem is, egyéb dolgok is, szóval nem panaszkodom...és előreláthatólag egyetem után se lesz gond jó állásban elhelyezkedni (na de gyerekkel spec nekem arra esélyem se lenne).
Amúgy eddig (elmúlt 8 évben) minden úgy alakult, ahogy terveztem, minden eddigi célom elértem.

Akkor dolgozik mást. Nem mindenki karrierista és anyagias és nem midnenki csak ezeket a szempontokat nézi, amiket te. Mnukát kaphatna mindenképpen és leeht, hogy ne fényesen jönne ki belőle, de az biztos, hogy ha az ember akar boldogulni, akkkor fog is (tapasztalat).

Nem, te ezt most direkt eltúlzod. De mindenki azt kapja, ahogy hozzááll a világhoz. Ha te ennyire negatívan látod az esélyeidet egy ilyen esetben, akkor valószínűleg ezt is kapnád. Minden csak hozzáállás kérdése. De szerintem nincs semmi értelme ennyire eltervezni előre mindent, mert mi van ha mégse úgy lesz és a jól felépített stratégiák dőlnek...

"szörnyü dolog az abortusz.. de itt most roccc és rocccccc közül kell választani... " Neki egy rossz(abortusz) és egy olyan dolog közt kell választani amiről még nem tudja hogy milyen lesz(de egy baba biztos nem rossz dolog...semmiképp sem az).

Persze, levelezőn, meg távon...szép dolgok. De egy komolyabb állásinterjún nézik, h kinek milyen a diplomája. Spec egy nappalis már jó ponttal indul egy olyan állásért, amire rengeteg jelentkező van.
Otthoni munka, amennyiben nem saját céget irányít az ember itthonról vagy nem tőzsdézik vagy programozik, akkor a cégek nem fognak olyan szintú munkát adni távba egy alkalmazottnak, h abból szépen eléldegéljen (tapasztalat).

Én nem huszonéves férfiról beszéltem. És igenis elképzelhetőnek tartom, hogy találjon egy férfit, aki akár mellette állna. Miért ne lehetne belé szerelmes még akárki is, volt ilyesmire sok példa a történelemben. És igen, kell ahhoz erő, hogy így tudja majd őt vállalni egy férfi, de akkor legalább tudni fogja, hogy ez a férfi tényleg szereti őt.

Szóval ha én azért vetetnék el egy babát, mert később félnék, h nem kapnék munkát, vagy nem tudnám annyira kiképezni magam, amennyire akarnám (és ezután jó munkakörben helyezkedhessek el), h később mindent megadhassak egy tervezett gyereknek...akkor rohadt önző vagyok.
És ott dekkolnék egyedülálóként, 2 műszakot vállalva egy boltban...és még a 22-26 éves pasik se nagyon néznének felém többet, ha megtudnák, h van már egy gyerekem...hmmm...elgondokodtató...

jajja..önző érdekek.. sorry.. még nem fejlődöt ki bennem az "apai" ösztön.. mivel még fiatal..bohém életet élek.. és eszem ágában sincs felnőni...

szörnyü dolog az abortusz.. de itt most roccc és rocccccc közül kell választani...
és innen meg már mérlegelés kérdése hogy kinek mi a kisebbik......

nem mindenki olyan hős.. hogy hajlandó legyen ennyi dologról lemondani...
meg most itt az alap szitu az hogy fiatal..tini kapcsoaltról van szó...én ennyi idősen..egy 1év(minusz 14nap;))))) kapcsolattal a hátam mögött.. nem vállanám be.. mert most ment már szét 3éves kapcsolatom is..szoval ez nem biztosíték..
ha úgy ütne be a baj..hogy fiatal diplomások..és már köözös lakás..3éves kapcoslat..fél éve együtt élnek heti 6napban pl...
és ekkor üt be ez az eset..és babát pl még évekig nem akartak...
na akkor azt mondanám hogy elöbbre hozták..és ekkor én is komolyan fontolóra venném..és tán meg is tartanánk...

de most semmiképpen sem.. és szerencsére párom is így gondolkodik... de nálunk pl anyagiakkal sem lenne semmi gond..mert azzal szerencsére nem lenne gond.. de most más dolog hogy őseim hogy kiakadnának..pedig szeretik páromat...

Végzettséget lehet később is szerezni. Ezek a dolgok nem vesznek el csak azért, mert van egy gyereke. Nem a középkorban élünk, vannak lehetőségek, otthon végezhető munka, felnőtképzés, bármi. Ha akar boldogulni, akkor fog is. A gyerek érkezése nem egyenlő egy atombomba robbanásával és nem zár el örökre az élet meg a lehetőségek elöl.

"-doki..de utána maradtok együtt.. még suli... aztán egzisztencia..és sok gyerek..." Ha most nem áll mellette,akkor ez nem egy értelmes alternatíva.

Senkinek sem könnyű, mindenki panaszkodhatna ennyi erővel. Szóval igen... önző indok. Szerintem.

Az egy dolog, h mi mit gondolunk, és az is más, h egy 20 éves mik közül választhat végzettség nélkül egyedülálló anyként mind munka mind párkapcs terén.

Szerintetek a gyerek csupa lemondás, ez a ti véleményetek, csak nincs jogotok ezt másokra is érvényesnek tenni. Ha a lányban van egy pici esélye is annak, hogy esetleg megtartaná azt a babát, akkor nem fogom neki azt tanácsolni, hogy vetesse el, mert ellenkező esetben szembeköpném magam a tükörben. Ez nem arról szól, hogy másokra érvényesként állítom be azt,a miről én személy szerint én gondolom úgy, hogy jó. De ha van esélye annak a gyereknek, akkor miért tanácsoljam neki azt, hogy vetesse el, még ha akár én úgy is gondolnám, hogy a gyerek csupa lemondás, ami abszolút nem így van. Olyasmit kap érte az ember cserébe, aminek a étezéséről addig nem is tudott. Ha elvesztesz valamit, kapni fogsz helyébe valami mást. Itt félre kell kicsit tenni a személyes meggyőződést szerintem.

Na, szerintem itt nem kéne összekeverni a dolgokat!!! Attól,hegy 20on éves férfi nem akar a kapcsába bevonni egy idegen gyereket, még nem jelenti azt, h gyáva vagy nincs tartása!!!!!!!!

Én bízom benne hogy szeret annyira hogy melletted áll,és egy babát még a körülmények ilyen alakulása mellett is szerettel fogad.

Önző érdek, h egyedülálló anyának milyen nehéz...
- munkát találni?
- képeznie magát, tanulni?
- párkapcsot kialakítani korabeliekkel, akiknek el kell fogadni egy műr meglévő gyereket?
- saját erejéből fenntartania magát?

Kétlem...

háát ez sztem még rosszabb taktika..
"drágám.. mi a véleményed a babákról???

A; szeretem őket... ooo..akkor jó hírem van...
B; háát én még gyerek vok dettó..de már beszéltük ezt.... ööö.. van 1 rocc híírem...

inkább mond hogy van 1 "kis" baj..és mindenkéépen meg kell beszélnetek... mert ketyeg az óra...
ne azt mond hogy megakarod tartani..hanem most mi legyen? TE mit gondolsz? tennél?
hogy szimplán megtudd a gondolatait....
ha kapásból azt kérdezi mikor vetettjük el.. vághatod hogy mik közül választhatsz...
-doki..de utána maradtok együtt.. még suli... aztán egzisztencia..és sok gyerek..
-sanszosan nagy veszekedés.. szakítás..egyedülálló fiatal anyuka..

Te magadból indulsz ki és nem minden pasi oylan, mint te... te nem maradnál nyilván egy oylan nő mellett, akinek van egy babája már, de igenis sok férfi van, akiben még van tartás és bátorság és aki képes lenne erre. És ő megtalálná azt az embert, én biztos vagyok benne.

Én ezeket már nem is mertem felhozni, mert le lett volna harapva a fejem, h mindent olyan negatívan látok, és h szerintem a gyerek csupa lemondás.

De ezek mind csak önző érdekek, mint amikor valaki magyarázgatja a bizót... lelkileg támogatnád... ami kimerül abban, hogy elkíséred abortuszra :S :S... Amiket írtál, azok nem komoly indokok, csak olyanok, amik önzők, gyávák, mentegetőzők és a saját érdekeidet szimbolizálják. A gyerekébe bele se gondolsz. Cska az egódat ajnározod ezekkel. Az meg hogy az abortusz nem gyilkosság... kérdezzünk meg erről egy nőgyógyászt. De én is láttam már darabokra tépett magzatot, akinek már minden az élethez szükséges szerve ki volt fejlődve. Mi az, ha nem gyilkosság... Lehet, hogy ezt brutális így leírni, de ez akkor is tény.

azért..most 20évesen..végzettség nélkül.. magára hagyottan..1 kisbabával..jó kilátásai lehetnek...
persze-persze..lehet boldogulni.. rengeteg lemondással..sok külső segítséggel..stb...

meg most.. szerinted hány korabeli srác marad meg melette ha megtudja hogy már van 1 kisbabája???

eleve nem akarnék még gyereket.. deh hogy még másét neveljem? gürizzewk érte??? mikor én bulizni..romantikázni..stb -t várok 1 kapcsolattól???

kapásból fel kel nőnie..
sanszosan inkább az idősebb.. 30+..de akár 40+ korcsoportból válogathat csak..ahol apus is elvált..már megbékélt a gyerekeklkel..vagy ő is hoz néhányat..de korabeliekkel szinte sansztalan...

meg most 1 síró csecsemő..és a suli(gondolom esti ezek után) és a meló mellett még pasizni is lészen ideje? ereje???

Mielőt elé táalnám a dolgot még előtte rá kérdeznék,h mi a véleménye a baba témáról!!

Bocsánat, de az eddigiek alapján nem akart még ilyet..most meg kész tények elé állítják.
Párom hasonló felfogású, nálunk sincs tervbe véve...igaz, ő mellettem maradna, támogatna, de akkoris azt érezné, h ő ebbe bele lett kényszerítve..ő még nem akart ilyet.

Honnan lehetne tudni mit akar?Hiszen még nem is tud a dologról.

A párod is bele fog gondolni, hogy az a baba nemcsak a te részed, hanem hozzá is tartozik. És reméljük ennek fényében elgondolkozik azon, hogy mit reagál rá. Hisz az a gyerek belőle is egy darab..

ez kissé sarkalatos gondolat.. mert ezt lehet úgy is nézni hogy a leány meg semmibe veszi az ő véleményét... amikor eleve megbeszélték hogy ilyen esetben mi a teendő...

ebből azért nem lehet más szitukra következtetni...

én pl végig párom mellett álnék.. és támogatnám..mint anyagilag..és mint lelkileg is..elkisérném..stb...

de enyhén kiakadnék ha olyan butaság jutna az eszébe hogy megtartsa.. mert tény.. 1életről döntünk..de eléggé sanszos hogy rengeteg lemondással járna momentán.. meg szülőkre teher..stb...
és ha én nem akarok estire menni? és nem akarok mellette dolgozni? nekem momentán nem érne..nem jelenet ennyit 1 baba... hogy jelenlegi életemről.. életszínvonalamról lemondjak?
és tudom hogy ez a nézetletérés..idővel(vagy kapásból) megmérgezné a kapcsolatunkat... és így ő egyedül nevelné fel a gyereket... ami persze hogy részben az enyém.. de momentán semmit sem kérnék és vállanék belőle...

ezek az én gondolataim..

de persze úgyis elbeszélünk egymás mellett.. mert aki már "felnőtt"..gyerekimádó...stb..az úgyis A-t mond.. míg aki még nincs bezsongva.. nem akar lemondani bizonyos dolgokról..vagy jóval többet tenni értük... és ezt nem tekinti gyilkosságnak..az meg B-t mond...

"szóval így kell lennie"--> lehet, h mellette lesz, de neki ez egy "kényszerhelyzet" lesz, amit MÉG nem akart.

Hát ő a párod...szóval így kell lennie.

Remélem,h mellettem és em ellenem lesz!!

Sajnos nem tudom hogy lehet megfelelően közölni vele,hogy babát vársz.De ha szeret,biztos melletted fog állni.Bízz ebben kérlek.

"ott a pont..ebben 1-t értek.... "
Nyomok egy printscreent :D

Lehetséges, hogy igazad van, de nem ők vállalták a gyereket, ez a gyerek most jött, így utólag már felesleges azon gondolkozni, hogy mit rontottak el a védekezésnél. Két fogamzásgátló mellett teherbe esni valóban meglepő dolog, épp ezért kéne elgondolkozni azon, hogy akkor talán nem véletlenül akart ez a baba nagyon jönni. A gyermekgondozás pedig megtanulható dolog, lehet segítséget kérni benne. A másik része meg az, hogy a fogantatása körülményeivel senki sem lehet tisztában... :) Abból, mert egyszer történt valami baleset a fogamzásgátlásnál (azt se lehet tudni mi és hogy kinek a hibájából), még nem feltétlenül következik a gyereknevelés milyensége.

ott a pont..ebben 1-t értek....
(fentartva hogy van minimális sansz rá hogy oltárira pechesek..de jóval sanszosabb hogy valamit nagyon "tudnak" alkotni....)

Szerintem holnap szólok a barátomnak,h van 1kis problémám!!!

Szerinted...de szerintem ha 2 ember nem tud odafigyelni, nem eléggé felelősségteljes a védekezés terén sem, akkor mi lesz egy babával?

Ne haragudj,nem akarok durva lenni,de iszonyatosan nagy butaság amit most leírtál.

Akkor máris van egy ember,akire számíthatsz.Ez jó.Az viszont nagyon nem,hogy a párodra nem...de akkor voltaképp érdemes ő arra hogy a párod legyen?Tudom,ez keményen hangzik,de ebbe is bele kell gondolni.Mert mi van ha most ezt a babát nem tartod meg,később lesz egy másik...és akkor is magadra hagy ha problémák adódnak?Ha most ilyen,később is ilyen lesz.

Most lehet, h többen nekem esnek, de akkoris leírom: 2 foggátló módszer mellett teherbe esni nagyon meglepő dolog, tehát mindkét módszert nagyon el kellett cs*szni (másoknak 1 is bőven elég). Szóval ha 2 felnőtt ember, ennyire nem tud vigyázni, vagy ennyire tájékozatlan a foggátló módszerekkel kapcsban (mik közönbösítik a gyógyszert, hasmenés, hányás nagyon nem jó,...), akkor gyereket vállalni nagyon nagy meggondolatlanság lenne :S

Rengeteg gyerek nő föl így. A lényeg, hogy életben van, hogy kapott esélyt. El lehet neki magyarázni, hogy miért nincs ott az apja, d egyébként nem is biztos, hogy nem lenne apja. Találnál egy igazán rendes férfit, aki elfogadna Téged is meg a picit is. De a gyerek legalább él. És bele fog gondolni abba, hogy talán nincs apukája, de ami a legtöbb, az élete, az megvan és ezt az anyjának köszönheti. Másrészről már rég nem abban a világban élünk, ahol egy gyerek nem nőhet fel teljes értékűen akár apa nélkül. Gyakorlatilag én is állandó apai felügyelet híján nőttem fel és semmi bajom nem lett. És szeretek élni. És örülök, hogy világon vagyok és az anyám annak idején nem másképp döntött. Nagyon hálás vagyok neki ezért és ez fontosabb számomra, mint az apám.

Szerintem magamra maradnék ha megtartanám!!
Egyedül a nővéremre tudék számítani ha jól bele gondolok!!!

Ennyire biztos vagy benne hogy otthagyna?

Szerintem előbb kettesben kell ezt megbeszélniük..igaz, az anya szüli meg, de az apának is van beleszólása...

És később mit mondanék a gyereknek??????
Miért ment el apa?????
Neki miért nincs apja???
Ha ilyeneket kérdezne a gyerek kikészülnék!!

Igen, erre írtam ezt az anyavédelmi ellátást, ott tudnának a leginkább segíteni neki.

De szakértő véleményét is ki kellene kérni legalább, elég komoly a helyzet..

Ilyen helyzetben akár anyavédelmi ellátásban orvosok, védőnők szociális munkások együttesen tudnak segíteni, ha felmerül, hogy a babavárás esetleg nem minden problémáktól mentes. És ők még több megoldást tudnak adni, de semmiképpen sem maradnál egyedül a bajban.

Vannak civil és állami szervezetek is ilyen esetekre, úgynevezett krízisterhességre. Végigkísérik a terhességet, segítséget nyújtanak. Mindig van megoldás.

Az lehet hogy változatlan a véleménye abban,hogy még nem szeretne gyereket.De az érdekel,ha már megtudná hogy lesz,akkor mit szólna...

Akkor úgy mondom, h elfogadná, de nagyon nem örülne neki...

"helyzetekre" lehet hogy igaz amit mondasz...de ez nem egy helyzet,hanem egy baba.

Azóta nem jött szóba a téma viszont annyira már ismerem,h ezen a véleményén nem változtat!!

De azóta ez a téma szóba került?Vagy biztos vagy benne hogy ha megtudná,azt szeretné hogy elvetesd?

Mindenki változhat pozitív irányba. Amúgyis az emberek általában túl későn kapnak észbe. Olyankor jönnek a feltételes mód múlt idejű mondatok, a mi lett volna ha... Meg a megbánások, meg a bár újracsinálhatnám. Csak akkor már nem lehet.

Ez azért nem így van...párom most kérdeztem meg és ha én meg akarnék tartani egy babát, akkor "belemenne", de nagyon nem tetszene neki az új helyzet... Ha egyszerűen az egyik fél nem akarja, akkor ugyanúgy nincs joga ráerőltetni.

Még akkor is számíthatnál másokra. Akár szerintem a szüleidre is, nem hinném, hogy önző érdekeik fontosabbak lennének egy ilyen esetben. Abba gondolj bele, hogy mindenki változhat. A barátod is észbenkaphat még... Hátha nem túl későn. A szüleid is elfogadnák hidd el, mégiscsak az unokájukról lenne szó. És biztos, hogy segítenének.

Többet kéne dolgoznom, és páromnak is egyből felnőni, lakás, biztos kereset, h eltartson 3 embert :S

Mikor elkezdtünk szeretkezni (2éve)akkor megbeszéltük,h nincs baba még nem tudnánk róla gondoskodni!!

És biztos hogy az számít,mit akar a barátod?Ha ebben a helyzetben nem áll melletted,és nem vállalja ababát,akkor nem szeret eléggé.Akkor meg ugye nem is éri meg miatta elvetetni(meg amúgy se...szerintem).

Egyértelmű, hogy megváltoznának, csak az nem, hogy negatív irányba... csak esélyt kell adni a dolgoknak néha. Maga az ember változik, ami most fontos, az vaalminek a hatására elvesztheti ezt a fontosságát. Olyan törékeny minden...

Biztos vagy abban hogy nem vállalná?

Leírtam priviben a véleményem.

Én azt tudom, h a mostani életem élvezem (tanulok, dolgozok, utazgatok, van Szerelmem). Nem tudom, h mit éreznék anyaként, de ezek merően megváltoznának egy baba jöttével...

És mit csináljak ha a baráom nem vállalja a babát??????

A pasi nem akarja, rosszabb esetben elhagyja, szülők az apát nem kedvelvén nem hiszem, h a gyereknevelést annyira szívlelnék...:S

A felelősséget meg nem lehet megúszni. Előbb-utóbb utoléri az embert, senki semmaradhat örök életére laza, felelősségektől mentes ember. A kérdés az, hogy hogyan veszi át?? Lehet nyögvenyelősen, kézzel-lábbal tiltakozni ellene, csak nem hiszem, hogy annak van értelme. És a felelősséget sem kell feltétlenül negatívan értelmezni. Nem biztos, hogy a laza felelősségtől mentes élet a jó... És az sem mindegy, hogy ki milyen áron szabad. Ha a saját gyerekeim hulláján kell keresztülmennem azért, hogy szabad legyek, akkor inkább nem akarok az lenni. Mindkét életmódnak megvannak az előnyei és hátrányai. Abban is lehetnek szépségek, amikor az ember már nem él felelősségmentes életet és vannak esetleg gyerekei. Nincs jogom erről ítélkezni, hisz még nem tudom, mennyi örömet tartogat, ha az embernek már van egy gyereke.

Én megértem hogy kétségbe vagy esve(bár azt hiheted férfiként könnyen beszélek).De hidd el,hogy ha vállalod a babát,nem lesz semmi baj,és ha pozitívan állsz a dolgokhoz,a körülmények is úgy fognak alakulni.

Jelenlegi érzéseim szerint nem is akarok gyereket...de egyszer biztos bekattan majd valami anyai ösztön....Addig mindent megteszek, h ne essek teherbe, ha pedig mégis, akkor...

Nem mki fogja fel így a dolgokat....

A saját életedbe a gyereked is beletartozik...ha Őt eldobod,a saját életedet dobod el...sőt...magát az Életet dobod el.

"Fel kell nőni a feladathoz. "--> nem mki akar felnőni, nem mki akarja eldobni az addigi laza, ilyen komoly felelősségektől mentes életét.

Nem bevállalták, hanem jött... Innentől kezdve egy megváltozott helyzethez kéne alkalmazkodniuk és azért lehet esélyt adni arra is, hogy esetleg menne. Attól függ, hogy mennyire akarják. Nincs lehetetlen helyzet, sem megoldhatatlan. Fel kell nőni a feladathoz. Egy gyerek nem katasztrófa.

A családomból egyedül a nővérem tudja!! Ő kisért el az orvoshoz is!
Tudom,h fájna a szüleimnek ha jóval az abortusz után tudnák meg,h terhes voltam. De ha pl még a héten elmondanám nekik akkor meg csak az abortusz irányába terelnének!!

Én csak azt mondom, h jelen esetben még együtt sem éltek--> azt se tudják, milyen együtt a nap 24 órájában, saját háztartásban, saját keresetből...és egyből bevállalnának egy gyereket???

Szerintem ezeket annyira nem lehet előre tudni. Ember tervez isten végez. Lehet, tervezgetni, de mi van ha mégsem jön össze?? Minden példa egyedi, cska azért mert több család élete elromlott, nem szabad azt hinni, hogy minden más esetben is ez történne. Csak lemondás nincs. Minden lemondás helyébe más, addig nem is ismert dolgok kerülnek és lesznek fontosak. Néha annyira, hogy az mber nem is érzi igazi lemondásnak azt, amiről lemondott.

Mégis a szüleid...:S Hidd el, ha évek múltán fogják megtudni, nagyon meg fogod őket bántani. Lehet, h hevesen reagálnak először, de mégiscsak a szüleid, akik szeretnek és neked a legjobbat akarják :S

Én nem azt mondtam, h ezt előre lehet tudni, csak h egy meggondolatlan gyerekvállalással több család élete is elromlott :S
Spec én tudom, h mikről kéne lemondanom, mit kéne elfelejtenem és mit kéne vállalnom...ezért is nem aakrok gyereket.

A szüleim még a barátomat sem bírják annyira!!